------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Tue, 5 Feb 91 22:48:23 EST Subject: *** FORUM *** #135 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : ferenc@csc.fi Temakor : Mi a ha1boru1 oka? Felado : fhligeti@weizmann.bitnet Temakor : WAR-US-hulyesegek Felado : zk@cs Temakor : haboru Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor : Lojalitas az USA-hoz Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor : Ki fegyverezte fel Irakot Felado : kornai@csli.stanford.edu Temakor : Re: ujbalos elvtarsi udvozlet /ro2vid/ Felado : jebe@jhuvm.bitnet Temakor : vilag, rendszer, megismetelne a kerdest? =============================================== Felado : ferenc@csc.fi Beerkezett: Tue Feb 5 08:25:28 EST 1991 Temakor : Mi a ha1boru1 oka? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Kornai Andra1s! Kezdem a ve1ge1n: > ... Az amerikai csajnak teha1t nincs > igaza: aki be1ke1t akar annak nem kell gyalog ja1rni, ele1g ha pe1nze > van. A toll ero3sebb a kardna1l, ez a csekkfu2zetbe i1ro1 tollra is > igaz. Jo e1rze1s ko2zo2s nevezo3re jutni: mielo3tt minden ko2te1l elszakadna, e1s valo1ban biciklire kellene sza1llnom, e1n is kipro1ba1lna1m azt a leheto3se1get, hogy to2bbet fizetu2nk a benzine1rt. Amit i1rtam, azokra vonatkozott, akik a ha1boru1 mellett do2nto2ttek vagy ta1mogatja1k ezt a do2nte1st. Az eddigi i1ra1said szerint - az e1n olvasatomban - ennek a ha1boru1nak NEM az olaj az oka: ez az ege1sz olaj-dolog affe1le naiv, u1jbalos vi1ziona1la1s csak a gonosz fehe1rek globa1lis imperializmusa1ro1l, fantomke1p, amely jo1l szolga1lhat egy ideolo1gia1t, de a valo1sa1ghoz nem sok ko2ze van. Ma1rpedig ha a ha1boru1 oka nem az olaj, akkor szerinted micsoda? > Ahol a politikai helyzet ezt leheto3ve1 teszi (pl. Franciaorsza1gban) > ott atomero3mu3veket e1pi1tenek, e1s ahol nem (pl. az USA-ban) ott is > su1lyos millia1rdokat ko2ltenek fu1zio1kutata1sra. Bizonya1ra elkeru2lte a figyelmedet az a kora1bbi levelem, amelyben ba1torkodtam megemli1teni, hogy 12 e1v alatt NOMINA1LE1RTE1KBEN A HATODA1RA esett vissza Amerika1ban az alternati1v energiaforra1sok kutata1sa1ra adott ta1mogata1s.. Ko2szo2no2m az adataidat az egy fo3re eso3 energiafogyaszta1sro1l, igen tanulsa1gosak voltak. Valo1ban az a1ltalad a)-val jelzett e1rtelmeze1s szerint tartom nagy fajlagos energiafogyaszto1nak az ipari vila1got (elso3 ne1gy katego1ria), az pedig, hogy ezek az orsza1gok milyen hata1sfokkal tudnak ku2lo2nfe1le, mesterse1gesen keltett ige1nyek kiele1gi1te1se1re szolga1lo ketyere1ket gya1rtani a terme1szeti ero3forra1sokbo1l e1s az energia1bo1l, o3szinte1n szo1lva nem e1rdekel. Hogy sokat gya1rtanak, az bizonyos, de igaza van Hetyei Ga1bornak abban, hogy ez a 'sok' csak az o3 jo1le1tu2ket szolga1lja - e1s akkor me1g a kezelhetetlen hullade1kro1l nem is szo1ltunk. Megi1te1le1sem szerint ezek az ero3forra1sok nem saja1ti1thato1k ki egyetlen orsza1gcsoport vagy/(e1s?) genera1cio1 a1ltal sem, fo3leg nem akkor, ha ez a csapat az e1let felte1teleit is hajlando1 fela1ldozni a FOGYASZTA1SA e1rdeke1ben - erre gondoltam, amikor az o2lni is ke1pes, dependens ka1bi1to1szerfogyaszto1t emlegettem. Az a1ltalad felsorolt ha1boru1k egye1bke1nt ve1lt vagy valo1s gazdasa1gi (ideolo1giai) e1rdekeket, azaz ve1gso3soron ezt a fogyaszta1st szolga1lta1k, s i1gy nem kive1tel alo1luk a jelenlegi ha1boru1 sem. Soha egyetlen szo1val nem a1lli1tottam, hogy a (vissza)fejlo3do3 orsza1gokban ugyanezek a jelense1gek nem tapasztalhato1k, so3t. Ha - teszem azt - Botswananak megfa1jdulna a foga egy kis zambiai re1zre, e1s elfoglalna1 a ba1nya1kat, ugyanazt ke1rdezne1m: milyen jogon tart ige1nyt arra a terme1szeti ero3forra1sra, amely nem az o3 teru2lete1n fekszik. La1tnivalo1 ugyanakkor, hogy az effe1le 'einstand' az e1szak-de1l kontextusban JELLEMZO3NEK mondhato1, aka1r karddal, aka1r a1lgyu1val, aka1r csekkfu2zetbe i1ro1 tollal inte1zik is el o3ket. * * * To2bbszo2r elo3fordul na1lad a a renewable erdo3, fele1getett dzsungel, stb. Lehet, hogy Amerika1ban az egy fo3re eso3 fele1getett dzsungel kevesebb, mint Malaysia1ban, de tudoma1som szerint az amerikai faipar is a me1rse1kelto2vi O3SERDO3T kedveli leginka1bb. Ma1rpedig az erdo3, mint ero3forra1s felhaszna1la1sa1nak ele1g pazarlo1 mo1dja az, ha nem tekintju2k ma1snak megu1julo1 cellulo1zrakta1rna1l. Jo1 pa1rhuzamot ki1na1lnak erre a folyo1k, amelyek energia1ja tartja e1letben az ege1sz vi1zgyu2jto3t, mi1g ha ezt az energia1t egy helyen kivesszu2k belo3lu2k, akkor a vi1zgyu2jto3ro3l magunknak kell gondoskodnunk. * * * Finnekro3l szo1lva1n: > hogy ha ilyen kurva lelkesek akkor katona1kat mie1rt nem ku2ldenek? Papirjuk van rola, hogy nem szabad nekik: azt hiszem, a II.vh. utani bekeszerzo3de1s is, valamint egy azo1ta ratifika1lt finn to2rve1ny is tiltja a hadsereg ku2lfo2ldo2n to2rte1no3 bevete1se1t. Kive1tel: ENSZ be1kefenntarto1 ero3kke1nt ma1r hosszu1 ideje mu3ko2dnek. U2dv: Me1sza1ros Ferenc (ferenc@vttydi.vtt.fi) =============================================== Felado : fhligeti@weizmann.bitnet Beerkezett: Tue Feb 5 09:09:25 EST 1991 Temakor : WAR-US-hulyesegek - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt Mindenki, Csak nehany gondolatot szeretnek megosztani az esetleges erdeklodokkel, mar eddig is megfenyegetett ertuk nehany amerikai baratom, most sem szami- tok jobbra. Szoval tovabbra is kitartok Amerika-ellenessegem mellett. No nem, nem a haboru ellen van kifogasom, hanem ahogy csinaljak. Az elmult egy-masfel hetben tovabb erosodott az a benyomasom, hogy Amerikanak ez a haboru is egyfajta show, mintha az usa elvezni akarna a haborut, holott egy habo- runak szerintem az egyetlen es kizarolagos celja a gyozelem lehetne. Nekem sajnos egy amerikai haboru melletti tuntetes (kiveve ha kozvetlen ellen- reakcio egy haboru ellenes tuntetesre, azaz 'haburu ellen tuntetes ellen tuntetes') majdnem ugyanannyira visszatetszest kelt, mint egy nemet haboru- ellenes tuntetes - nagyon impresszivek a laser guided bombak, az F16-osok, B52-esek, de vegyuk mar eszre, hogy mindennek a legpozitivabb ertekelese a "szuksegszeru rossz" lehet (kulonosen gazalarcon at nezve a vilagot :-). Veletlenul sem akarom azt mondani, hogy az usa-nak felesleges emberaldoza- tokat kellene hoznia, termeszetes, hogy legnagyobb ertek a (sajat) katonaink elete, ugyanakkor neha kimondottan ugy tunik, hogy ennel sokkal tobbrol van szo. Peldaul nehany napja egy amerikai 'illetekes elvtars' arra a kerdesre, hogy mi lenne ha Irak vegyi fegyvert hasznalna, hasznalna-e az usa nem-hagyo- manyos fegyvereket netan polgari celpontok ellen valami olyasmit mondott, hogy lehet hogy csak katonai celpontokra vagnanak vissza nagyon erosen hagyoma- nyos fegyverekkel. Ezt nehez maskepp ertelmezni, minthogy most 'felgozzel' tamadnak csak. Tegnap nagyot rohogtunk azon amikor a Jerusalem Post azt irta, hogy mostantol az amerikai gepek mellett szaudiak is reszt vesznek a scudok felderiteseben es megsemmisiteseben. Vegre egy apro remenysugar (ezt azert meg en sem gondolom komolyan :-) . Egy kicsit az is furcsa volt, hogy az Iran fele 'elszoko' iraki gepeket nem-, illetve csak keson vettek eszre az amerikaiak (hol maradt az a felelmetes technika?). Felreertes ne essek, en roppant onzo modon izraeli szemszogbol nezem ezt a haborut es valoszinuleg ritkabban neznek-hallgatnek hireket ha nem erne el idaig Saddam keze es abban sem ketelkedem, hogy vegsosoron az usa nagyon nagy jot tesz Izraelnek azzal, hogy (remelhetoleg) szetszedi az iraki kato- nai gepezetet. A moralis kerdesekbe nem szivesen mennek bele, kivulallokent nem lenne annyira trivialis, hogy 'jogos', 'igazsagos'-e ez a haboru, bar azt hiszem akkor sem gondolkodnek rajta sokaig. Ha jol emlekszem talan egy hete Hollosi Jozsinak voltak olyan ellenervei, hogy az arab kulturaba, mentalitasba mindez belefer, minek avatkozik a 'feher ember' bele a sajat dolgaikba. Csak az jutott eszembe ami a WWII utani perek alapja is volt: a naci torvenyek szerint minden 'haborus bunos' torvenyesen cselekedett, ami alapjan el lehet itelni oket az kizarolag valamifele "egyetemes emberi ertekek - erkolcs", holott a jogi megitelesnek egyebkent kizarolag az adott orszagban eppen ervenyben levo torvenyektol kellene fuggenie (pl az Eichman per kapcsan ld: G. Hausner, Itelet Jerusalemben). Nagyon zavarba esek azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet Jozsinak az afrikai emberaldozos torzs pel- dajaval. De nem jut eszembe egyetlen tortenelmi pelda sem arra, hogy egy orszagot/torzset/rendszert pusztan azert tamadjanak meg mert belso rendje nem tetszik a kulvilagnak. Ha pedig egy orszag lerohanasarol van szo akkor nyilvan egy csomo tenyezo jatszik kozre abban, hogy kirobban-e egy nagyobb haboru (valaki 'megvedi'-e az elfoglalt orszagot); mitol maradhat egy konf- liktus lokalis vagy valhat globalissa (Szerbia, Lengyelorszag, Korea, Vietnam, Afganisztan, Kuwait, stb; aztan vannak egyertelmubb helyzetek, mint pl. Falkland, Panama, stb). Es termeszetesen nagyon fontos az a csomo gazdasagi tenyezo is amit mar masok eleg alaposan sorravettek. Izrael szempontjabol szerencsere sokkal kevesebb az ilyesfajta erkolcsi prob- lema, hiszen onvedelmbol olni tudtommal minden letezo vallas es jog szerint is megengedett. (Mellesleg, a zsido vallasrol tudom, hogy olni kizarolag on- vedelembol lehet, a muzulmanoknal letezik 'szent haboru', tehat lehet Istenert is olni, felvilagositana valaki, hogy mi a pontos helyzet a keresztenyseggel, es etleg mas vallasokkal, esetleg tortenelmi peldakkal? Mi a helyzet a keresz- tes haborukkal, reformacioval, stb?? A kerdes nyilvan szorosan osszefugg azzal, hogy egy adott vallas kivanja-e terjeszteni magat... Valakinek van kedve/ideje kicsit osszeszedni ezeket; esetleg tud valaki szolgalni egyul- toben vegigolvashato referenciaval?) Ha a let nem is hatarozza meg a tudatot, azert befolyasolja; mostanaban egyik kedvenc szorakozasom, hogy megprobalom osszehasonlitani, hogy mennyiben elnem at az esemenyeket maskepp ha otthonrol latnam oket - es eleg jokat mulatok ma- gamon. Ha meg sokaig tart ez a haboru nem tudom garantalni, hogy nem foglalok el nehany het mulva megegyszer ennyi helyet amikor ez a tema leirhatova erik. Tovabbi jo mulatast, Zoltan Allitolag '68-ban Csehszlovakiaban mondtak azt, hogy Izrael a vilagon a leg- szerencsesebb orszag, mert csupa ellenseggel van korulveve, es ha segitseget ker a barataitol veletlenul sem kap :-) Nagyjabol befejeztem a levelirast, amikor rabukkantam az alabbiakra a soc.culture.jewish bulletinen. Lenyegeben egyetertek az illetovel. > I have been asked if this is a good war? I do not think that > there is such a thing as a good war. War is bad. Killing can only > be justified to prevent wanton murder. By the way, the seventh > commandment - in the original Hebrew - does not read "Thou shalt not > kill" as it is usually renderded, but "Thou shalt not murder." > That is the case with this war; it is a justifiable war, born out of > necessity. Out of the need to prevent wanton murder. =============================================== Felado : zk@cs Beerkezett: Tue Feb 5 10:36:31 EST 1991 Temakor : haboru - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Termeszetesen en sem SZERETEM ezt a haborut, de a haborut ellenzok azon ervehez, hogy meg kellett volna varni a szankciok hatasat, szeretnek hozzafuzni egy dolgot: Mit gondoltok, ha nehany honap mulva Saddam laba alatt egni kezd a talaj, mit csinalt volna? Termeszetesen ujabb haborut kezdett volna, valoszinuleg Izrael ellen. Hiszen ez lett volna az egyetlen eselye. Ezt meggondolva, mindenki dontse el, hogy ez jobb lett volna? Ha Irak kezdi a haborut teljes fegyverzetenek es repulotereinek birtokaban, valoszinuleg sokkal veresebb (es gazosabb) haboru lett volna. Es akkor mit tehettek volna az ott levo amerikai csapatok? Az persze mas kerdes, hogy egy varhato es valoszinusitheto rossz elkerulesere milyen eszkozoket illik hasznalni. En ugy latom, hogy a latszat ellenere nem Amerika harcol Irak ellen, s nem is a fejlett vilag, hanem az ENSZ hozott egy hatarozatot, hogy a fennt emlitett "rossz"-nal meg mindig jobb lenne ez a haboru, es a fejlett vilag nagy resze (persze az olaj miatt!) hajlando volt ezt vegrehajtani. Annak ellenere, hogy az ENSZ hatarozat amerikai nyomasra szuletett, megis csak egy hatarozat, s azt hiszem egyik orszagnak sem lehet ez ugyben teljesen nyugodt a lelkiismerete. Szoval szerintem nem szep dolog mindent az USA-ra kenni. Kiraly Zoli =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Tue Feb 5 15:58:03 EST 1991 Temakor : Lojalitas az USA-hoz - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Meg mindig tart a felev :-( (mar majdnem egy egesz hete :-)), ugyhogy csak egy rovid kerdes Zalan levele kapcsan: attol, hogy szerzodesem van egy amerikai jogi szemellyel, miert kellene lojalisnak lennem az USA-hoz. Ha jol tudom epp az amik szoktak panaszkodni arrol, hogy a japanok hatraltatjak az egeszseges szabad versenyt a lojalitas tulzasba vitelevel. Magam reszerol igyekszem 100%-ig teljesiteni azt amit elvarnak tolem a fizetesert, es hozzateszem azt amit jo szivvel tudok adni: szakmai lelkesedest. Viszont nem lattam sehol az elvarasok kozott, hogy szeretnem kell az amerikai politikat. Tudomasom szerint ezt meg amerikai allampolgaroktol se varjak el, es nem is mindegyikuk teszi. Meg az is lehet, hogy szeretem Amerikat es azert fujok az amerikai politikara, mert ugy hiszem rosszat tesz az amerikaiaknak is. Udv: H.G. P.S. Ha mar a gepnel ulok: Jo hir: lengyel kozles szerint hamarosan alairjak a csapatkivonasi szerzodest a SZU-val. Rossz hir: Litvaniaban tovabbra is megverik a polgari lakossagot a katonak. =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Tue Feb 5 17:04:58 EST 1991 Temakor : Ki fegyverezte fel Irakot - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az alabbi cikkreszletet engedely nelkul masolom be a soc.culture.french -rol: A szerzo klein@asson.enet.dec.com: . . . "Concerning technology transfers to Irag -- Ma'ariv, one of the major Israeli newspapers, had a double page spread of companies that had supplied or helped Iraq to produce Chemical, Biological and Nuclear weapons. The research was done company called Elul and based primarily on work done my the newspaperman Kent Timmerman. The report was commisioned by the Simon Weisental Center and published LAST year.(The magazine Middle East Defene News is also mentioned) A rider is added saying that some of the companies, whose name are mentioned, may not have known that their equipment was/is being used for Iraqi development of non-conventional weapons. I will *not* type the whole list of all the companies and what they sold. However, I'll do a breakdown by country Argentina 3 Austria 15 Belguim 9 Switzerland 11 Eygpt 1 France 16 Germany 86 Greece 1 Holland 2 India 1 Italy 12 Japan 1 Jersey 1 Monaco 2 Poland 1 Spain 4 Sweden 1 UK 18 US 18 As I stated earlier this is a breakdown of companies by country. Some of the companies are samll (Mom & Pop operations), while other are household names. Also, some of the companies may not have known who/what was buying their equipment or technology." Udv: H.G. =============================================== Felado : kornai@csli.stanford.edu Beerkezett: Tue Feb 5 19:22:26 EST 1991 Temakor : Re: ujbalos elvtarsi udvozlet /ro2vid/ - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Leirer La1szlo1! Gondolom nem kell ecsetelnem hogy mennyire nem e1rtu2nk egyet -- a FORUM olvaso1it is megki1me1lem atto1l hogy minden egyes ponttal elkezdjek vitatkozni. Egy dolgot szeretne1k csak kiragadni: ha jo1l e1rtelek akkor szerinted a gazdasa1gnak (konkre1tan az amerikainak de a dolog nyilva1n a1ltala1ban is e1rve1nyes) JO1 ha militariza1lva van: jo1 az ha sok a hadi kiada1s, mert cso2kkenti a munkane1lku2lise1get, stimula1lja a korszeru3 technolo1gia1t, e1s soha nem telito3do3 piacot teremt. A to2mo2rse1g kedve1e1rt nevezzu2k ezt az a1lli1ta1st MICI-nek. (Military-Industrial Complex Ideology) Te most vagy azt a1lli1tod hogy a MICI igaz (ez nem ku2lo2no2sen va1g o2ssze a leveled kicsenge1se1vel) vagy azt hogy a MICI ugyan hamis, de van az amerikai uralkodo1 elitnek egy befolya1sos re1tege ami elhiszi a MICIt e1s e szerint igazgatja az orsza1got. Egy bizonyos pontig ezzel nem lehet vitatkozni: nyilva1n vannak akik elhiszik e1s ezek ko2zo2tt nyilva1n vannak befolya1sos emberek is, akik valo1ban megpro1ba1lja1k a MICI alapja1n ira1nyi1tani a dolgokat. A ke1rde1s csak az hogy ez sikeru2l-e nekik: A) Demokra1cia van-e amerika1ban vagy egyfajta uralkodo1 elit do2nt? B) La1thatatlan-e ez az elit vagy la1thato1? Ki tartozik bele? C) Az elit monolitikus-e vagy jelento3sen megoszlik MICI-u2gyben? D) Ha megoszlik, milyen ara1nyban? Elte1r-e ez az ara1ny a nem-elit "kisemberek" MICI u2gybeni megoszla1sa1to1l? E) Keze1ben tartja-e az elit a sajto1t (e1s a1ltala1ban a hi1rko2zle1st)? Va1laszaidat e1rdeklo3de1ssel va1rva maradtam, Kornai Andra1s =============================================== Felado : jebe@jhuvm.bitnet Beerkezett: Tue Feb 5 21:21:44 EST 1991 Temakor : vilag, rendszer, megismetelne a kerdest? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Barataim! Az a helyzet, hogy a vitak egyik folyama (a fejletlenseg, 3. vilag, elmaradottsag, stb.) reszben a kutatasi temamba vag, ami igen fura helyzetbe hoz. Minthogy foglalkozgatok a temaval, be kell vallanom, felettebb bizonytalanul erzem magam a magabiztos, a vegso igazsagot maga mellett tudo hozzaszolasok olvastan. Kozelebbi vizsgalodas utan szerintem csaknem minden temanal ugy all a dolog, hogy rajovunk: korantsem olyan trivialis, ami elso latasra egyertelmunek tunik. Erre azert e temanal jovok ra, persze, mert -- szemben az eddig vitatott temakkal, e kerdeshez nem CSAK politikai, de "szakmai sikon" is viszonyulok. Ugyhogy idioszinkretikus helyzetem (Program in Comparative and International Development, Dept. of Sociology, stb.) folytan elovi- gyazatosabbnak kellene/kellett volna lennem, mint kb. egy hete, mikor rossz dimenzioban egyszerusitettem a dolgot az USA helyzetevel, a saj- toval kapcsolatban, stb. Alighanem ez -- a sajat egyszerusiteseimmel valo elegedetlenseg -- volt a legfontosabb oka annak, hogy olyan ritka rosszul ereztem magam a Kornai Andrissal valo (maig szerintem teljesen felesleges) vitaban. Mindezek folytan e vitahoz ugy szolok hozza, hogy javaslom: lep- junk vissza egy lepest, s vizsgaljuk meg azokat a felteveseket, ki- indulopontokat, amelyek alapjan elkezdhetunk ertelmesen targyalni az 1. es 3. vilagrol, s -- ami mindig ott lappang e vitak mogott -- Magyar- orszag helyerol. Szerintem celszeru lenne, ha elgondolkodnank az alabbi kerdeseken: 1 HOGYAN HELYEZZUK EL MAGUNKAT, AMIKOR A VILAGROL BESZELUNK: MILYEN PERSPEKTIVABOL VIZSGALODUNK? (Metaforikusan szolva: a repulo- gepen ulunk, amint megkozeliti a 3. vilagbeli repuloteret, s megdob- benve nezzuk mi, a CIVILIZALT ember, a budos, koszos koldusokat, a korrupt burokratakat, a helyi kiskiralyokat, az ipari munkat ruhello parasztokat az okorrel meg a faekevel, stb. VAGY a paraszt, a koldus, horribile dictu az okor, stb. nezopontjat vesszuk fel, akik az "eke szarvanak" tamaszkodva nezik az "egbol" erkezo repulogepet, s benne a feherembert a laptop computerevel, stb.) Ez azert igen-igen lenyeges, mert, ugy veszem eszre, a nezopontnak enyhen szolva meghatarozo kovetkezmenyei vannak arra, hogy (a) mit latunk/veszunk eszre, s hogy (b) mikent ertelmezzuk, amit latunk/eszreveszunk. Hozzateszem, hogy a tisztesseges elemzes lenyege elvileg az volna ez esetben, hogy meg- probaljuk magunkat megszabaditani a sajat helyzetunk adta torzitastol, (ezt hivjak EMPATIANAK, es altalaban LEFELE NEZVE szokott nehezebb lenni), s hogy megprobaljuk megmagyarazni a rendszer mukodeset fugget- lenul attol, hogy mi a veletlen folytan hol helyezkedunk el benne. (Az asztronomus -- elmeleti fizikus emailesek minden bizonnyal tudjak, mi- rol van szo, amikor egy olyan rendszert tanulmanyozunk, melynek reszei vagyunk.) Elvileg persze a marslako-perspektiva volna a legtisztabb, am az eppen nem all rendelkezesre egyikunknek sem (sajnos/szerencsere). 2 MIKENT FOGALMAZZUK MEG A VILAGOT? Kiemeljuk-e a VERSENGES ketsegkivul meglevo, de korantsem kizarolagos mozzanatat osszefugge- seibol, (ettol az egesz rendszer teljesen OKE lesz, hiszen verseny van, oszt' a legjobb nyer, a tobbi meg rafarag), vagy pedig figyelunk arra, hogy a tisztesseges versenynek igen komoly strukturalis korlatai vannak, amelyek gyakorta, kulonbozo mertekben megakadalyozzak, hogy az egyes "versenyzok" egyenlo eselyekkel vegyenek reszt a versenyben. (Vesd osz- sze: szabad a palya, egyenlo eselyek, elvtarsak, en biciklivel megyek.) 3 Ha ugy dontunk, figyelunk a SZABAD versenyt korlatozo nemzetkozi feltetelekre, akkor VIGYAZO SZEMUNKET CSAK AZ EGYES SZEREP- LOK ALTAL "HOZOTT", OROKLOTT (AZAZ EGYERTELMUEN HOZZAJUK RENDELHETO) KULONBSEGEKRE VETJUK, VAGY PEDIG ELGONDOLKODUNK AZ EGYES SZEREPLOKET EGYMASHOZ FUZO KOTESEK, KAPCSOLODASOK JELLEGEN IS? A kotesek kerdese igen-igen fontos, gyakran hivatkozott valtozoja mind az elmaradottsag- nak, mind pedig a kulturalis, politikai, stb. mintak terjedesenek. 4 AKARUNK-E BELEMENNI OLYAN, AZ OKORI GOROG FILOZOFUSOK OTA OROKKE FELMERULO, S "MEGNYUGTATOAN" AZOTA SEM MEGVALASZOLT NAGY ALAP- KERDESEKBE, mint hogy (a) a kultura hatarozza-e meg a gazdasagi-hatal- mi viszonyokat avagy viszont, hogy (b) "jo"-e avagy "rossz" az egyen- lotlenseg, hogy (c) miben all a szabadsag (= holisztikus, az emberi let kiterjesztese ertelmeben fogjuk-e fel, avagy pl. Georg Simmel szazadfordulo koruli nemet szociologus nyoman "a tarsadalmi kenyszer vegtelenul elaprozott formajanak birtoklasa"-kent tekintunk ra -- ez utobbi esetben a szabadsagot gyakorlatilag a gazdagsaggal tekint- hetjuk egyenertekunek, mig az elobbi esetben mondjuk a tanito szabadabb lehet, mint a bankar). 5 MENNYIRE AKADUNK FENN AZ ERVELES SZEMPONTJABOL LENYEGTELEN, A KIFEJTES ROVIDSEGE CELJABOL CELSZERU KERDESEKEN, MINT PL. AZ EGYES SZERVEZETI, INTEZMENYI SZEREPLOK NYELVI MEGSZEMELYESITESE? (Azt hiszem, pl. az altalam ugyetlenul ki-nem-fejtett sajto + haboru + USA vilag- csendor dologban mindig bele lehet akaszkodni az intencionalitasba, de hat minden kvazi-intencionalitast tartalmazo kijelentest konnyu szerrel atfogalmazhatunk egy intencionalitast nem sugalmazo, de hosz- szabb kijelentesse, s akkor mi van?) Itt most megallok. A fenti lista korantsem "teljes", csupan olyan kerdeseket probaltam itt formulazni, melyek implicite felmerultek a vitakban. Termeszetesen tobbe-kevesbe mindegyikrol van valami vele- menyem, de az eddigiektol elteroen :-) a fentieknel jobban nem fejtem ki, mert e pillanatban egyaltalan nem ez az erdekes. Az volna a javaslatom, hogy ha gondoljatok, vitazzunk errol. Ha eppen nem volna ra jelentkezo, az is teljesen oke. Nekem mindenesetre kb. ez jutott eszembe a vitakrol. Udv: Borocz Jozsef //////////////////////////////////////////////////////////////////// Jozsef Borocz (301)338-7636 (office) Department of Sociology (301)366-7762 (home) The Johns Hopkins University BITNET: jebe@jhuvm or: Baltimore, MD 21218 USA jborocz@jhuvm //////////////////////////////////////////////////////////////////// =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* To: contacts@phoenix.princeton.edu *= =* Subject: XMAIL {mast ne irj a Subject mezobe} *= =* *= =* UJSAGNEV temakor {az UJSAGNEV lehet TIPP FORUM MAHAL HUNET,} *= =* ... {de csak egy ezek kozul} *= =* ... {utana kovetkezhet a hozzaszolasod} *= =* ... {egeszen a leveled vegeig} *= =* *= =* Figyelem!!! A temakor tobb szobol is allhat, de csak a kovetkezo *= =* karaktereket hasznald: a..z A..Z 0..9 -+/#.;: *= =* Figyelem!!! Az ujsag nevet CSUPA NAGYBETUVEL kell beirni! *= =* *= =* A fentitol eltero formaju levelek nem jelennek meg, es nyomuk sem *= =* marad. Kulonosen nagy sebesseggel vesznek el a Reply-lyal kuldott *= =* levelek :-(. Ha ennel reszletesebb informaciora van szukseged, az *= =* UJSAGNEV helyett ird azt hogy HELP, temarkornek pedig azt hogy "all". *= =* A contacts-on a mail-t SENKI sem olvassa!!! Ha nekem akarsz irni, *= =* hasznald a kovetkezo cimek egyiket: *= =* >>> hollosi@helios.ucsc.edu <<<--->>> hollosi@portal.bitnet <<< *= =* *= =* Hollosi Jozsi. *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=