Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 514
Copyright (C) HIX
1992-03-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 TGM (mind)  81 sor     (cikkei)
2 Politika es korszellem (mind)  30 sor     (cikkei)
3 Mi folyik a sajtoszabadsag hattereben (mind)  68 sor     (cikkei)
4 Alkotmany (mind)  7 sor     (cikkei)
5 Amerikai Kulpolitikai Strategia - a Pentagon hangja I (mind)  94 sor     (cikkei)
6 Kulpolitika (mind)  30 sor     (cikkei)
7 Ertelmiseg es inercia =otodik resz= (mind)  99 sor     (cikkei)
8 SZALON (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - TGM (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(No persze azert nem egyenlo ;-) csak vesszo )

Kedves Pannon Jozsi,

Az irasaim, idezeteim altalaban elmennek az AGORA-ba is, a TGM-es is
elment, ez is megy.

TGM-nek korabban is voltak olyan megnyilvanulasai, amik hogy ugy mondjam
szoges ellentetben alltak a sztereotipiaval, amit roluk a sajto innen is,
onnan is kialakitott (tyhja, a sajtot Peto es Orban is szokta kritizalni).
TGM volt az az ember, aki miatt en 1988-89-ben az SZDSZ fele orientalod-
tam. A radioban sok olyan dolgot mondott, amik nekem tetszettek. Nezetei
alapjan, ezt o nem is tagadja, sot hirdeti, konzervativ liberalisnak szok-
tak besorolni, mar amikor nem a harcmezon vagyunk, mert ott ilyen finom-
sagokkal nemigen torodnek. Ez az osszhang maskor is megmutatkozott. Amikor
a taxisblokadot meghallottam, megmondom, ver tolult az agyamba, mert az
emberi szabadsagjogaim durva megsertesenek tartottam a mozgaskorlatozast.
Kesobb tudtam meg, hogy amikor mindenki tette, amit tett, akkor TGM kiment
az Erzsebet-hidra es azt mondta a taxisoknak, hogy a torvenyes kormany
ellen nem ilyen eszkozokkel, hanem a parlamentben kell kuzdeni. A blo-
kadokat nem nagyon szeretem, az osztrakokra kezdtem mar nagyon haragudni
a Nickelsdorfi hatarzarak miatt, amikor vegre osztrak rendorok szetver-
tek azt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanezt jonak tartot-
tam volna otthon, mert nem berogzult demokracia eseten ez veszelyes pre-
cedens lett volna. Mindenesetre en is megutkoztem a (ha jol emlekszem)
akkori budapesti fokapitany nyilatkozatan, hogy a kormany utasitasara
sem alkalmaz kenyszerito eszkozoket. Ez ugyanis elore bejelentett pa-
rancsmegtagadas. A masik oldalrol viszont nem ertettem az ugyancsak ha-
gyomanyosan veszett tamadasokat a koztarsasagi elnok ellen, aki megpa-
rancsolta a honvedsegnek, hogy mindenfelekeppen maradjon a laktanyakban.
Ez ugyancsak kellett szerintem, hogy az atmenet zuros idoszakaban helyre-
alljon az a magyar hagyomany, hogy a magyar honvedseg (tiszti kulonit-
menyektol eltekintve 1919,1956) soha nem lep fel rendfenntarto szerep-
korben.

TGM-rol eloszor egyebkent 1985-ben hallottam. Akkor voltak az elso es
egyben utolso :-) olyan kadari valasztasok, ahol tobbes jeloles volt.
En akkor elmentem szavazni, ket 40 eves mozdonyvezeto kozott valaszt-
hattam. Utana viszont hallottam olyan dolgokat, amiknek hatasara du-
hodten megfogadtam, hogy tobbet nem megyek. Mar nem tudtam bevaltani
;-). Voltak ugyanis spontan jeloltek, kozuluk nehany be is jutott a
rendszer fogszivasa ellenere. Ilyen volt Balla Eva, aki az SZDSZ elso
kepviseloje lett, vagy Kiraly Zoltan. A rendszer azonban igyekezett
gatat szabni ezeknek a dolgoknak. TGM az V.keruletben probalt elin-
dulni, de a jelologyulesen leszavaztak. Ugyanis pl. konkretan a Mezo-
gazdasagi es Elelmezesugyi Miniszteriumrol tudom, hogy a miniszter
kirendelte a miniszterium dolgozoit a keruleti jelologyulesre, ami
valasztasi csalas volt, miutan a tobbseg nem abban a keruletben la-
kott, es engedelmesen a hivatalos jelolteken kivul mindenkit ki kel-
lett szavazni.

Vannak persze olyan dolgok, amiben nem tartottam szerencsesnek TGM
megnyilatkozasat. Ilyen volt a mucsaizas, de TGM ellenfelei masrol
nem is akartak hallani azon egy cikken kivul. A masik ember, akit
sokra tartok az SZDSZ-ben, az Tolgyessy Peter, mert politikai tehet-
segnek tartom, bar o sem mentes a hibaktol, Antallhoz hasonloan tulsa-
gosan vonzodik a titkos politizalashoz, s ez, fogalmazzunk ugy, a lehe-
letnyi antidemokratizmus veszelyet magaban hordja. Nem akartam tul
erosen fogalmazni, de ma az a baj, hogy biralni mar nem mer az ember
mert lebaltazzak mindket iranybol. Most nemreg volt megint egy affer,
aminek kovetkezteben Dornbach Alajos lemondott az ugyvivosegrol leg-
nagyobb sajnalatomra. Pedig egyik felnek sem volt igaza. Antall ta-
lalkozora hivta Tolgyessyt, s TP hibazott, amikor nem tajekoztatta
elore errol az ugyvivoket. Utana viszont igen, es elmondta mirol volt
szo, hogy Antall szolt a sajat partbeli problemairol. Ezutan ezt az
egeszet Tardos Marton sertodotten kiteregette a sajtoban, ami meg a
reszerol volt hiba. Tolgyessy, szerintem politikus modon tagadott,
erre meg Dornbach mondott le. Mindenki hibazott, de folyik a kampany
Tolgyessy ellen. Ez ugyben nem tudom, hogyan velekedett TGM, de amugy
ez a ket ember, akiktol a legtobbet varok/vartam, teljesen egymas
ellen vannak. Pontosabban TGM van Tolgyessy ellen, mert Tolgyessy
annal sokkal pragmatikusabb, hogy valaki ellen szivbol legyen. Az
neki nincs, csak esze :-).

En Kis Janost is emberileg nagyra becsulom, csak nem valo politikusnak.
Peto inkabb, de mint mindenkinek a kormanyzatban es az ellenzekben,
neki is van mit tanulnia. Ennyit a "vizet predikal es bort iszik"-ra,
ami nyilvanvalo provokacio volt a reszedrol, csakhogy megszolaljak
;-)

Udvozlettel / Hidas Pal
+ - Politika es korszellem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pellionisz Andras es Csorna Pista,

Nezeteim Pannon Jozsiehoz allnak sokkal kozelebb, ugyanis en azt hiszem,
hogy a korszellem a politikatol a gazdasag fele fordulas. Ha tehat el-
kepzelhetonek, sot fontosnak tartok Magyarorszag szamara egy kozvetito
szerepet, akkor ezt sokkal inkabb gazdasagilag ertem, mert poloitikai-
lag a szuperhatalmak nagyon kozel allnak egymashoz. Ha van politikai
erv, mint amilyen az olasz szervezkedes a nemetek ellen, en azt inkabb
politikai mezbe bujtatott meroben gazdasagi probalkozasnak tartom. A
politikat abbol a szempontbol viszont kulonosen fontosnak tartom, hogy
ilyen okok miatt ne robbanjanak fel a regionalis egyuttmukodesek, mint
a "Hexagonale" vagy a visegradi harmake. Itt Nemetorszagban is azt ta-
pasztalom, hogy a velem egykoru fizikusokhoz kepest sokkal jobban isme-
rem a nemet tortenelmet, otthon a magyarokkal szemben nem ilyen eles
a kontraszt, bar remelem, jobban tajekozott vagyok :-), mert immar vagy
husz eve folyamatosan hobbim a dolog. Nyugaton is a pragmatikus es nem
az ideologizalt vilag fele haladnak, bar elismerem, nalunk az eddigi
egysikusag utan szukseg van nehany dolog helyrerakasara a fejekben,
de a kenyszertol, az ellenkezo elojelu ideologiai diktaturatol ovakodni
kell. Az ettol valo felelem is termeszetes, de azt meg kell es lehet
kovetelni, hogy a masiranyu nezeteket ne soporjek le az asztalrol, ne
gunyoljak ki a mas vilagnezetuek. A vallasossag es ateizmus meg kell
ferjen egymas mellett, mindkettot tisztelni kell. Ugyanugy nem hiszem
azt sem, hogy ket kultura van Magyarorszagon, de azt sem, hogy egyen-
kulturara kell torekedni. Kulonbozo embereknek ugyanis kulonbozo az
erdeklodesuk, s amig az masokat nem sert, azt ki kell elegiteni. Az
viszont, hogy a TV-ben mas jellegu musorok is vannak, nem "sert" sze-
rintem senkit, csak az, ha a sajatjat nem kapja meg.

Udvozlettel / Hidas Pal
+ - Mi folyik a sajtoszabadsag hattereben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum !  Ujnak tuno otthoni forumozo kerdezte (nyilvan nem
konnyu atlatni egy ev anyagat), hogy miert hatralt ki par ember a
FORUM cenzurazatlan nyilvanossagabol, es mi bennuk a kozos.
"Szerencsere", mint ahogy Csorna Agora-bol meritett "scoop"-jabol
kiderul, ezt valaki az Agora-n ezt igen tomoren osszefoglalta:

Az o kifejezesukkel elve, FORUMBAN (is) vallalta'k a sajtoszabad-
sagot, a nyilt vitat az u.n. "hudemagyarok", mig a masik csoport amit
ok igen sajnalatosan ugy definialtak, hogy "ellenseg" ("tukos" modon
konspirativ) zart platformra helyezte mukodeset, valamint letrejott
egy manipulalt, cenzurazott es oncenzurazott "sajto" melyet nem a
valosag erdekel hanem az, hogy egy hamis "valosagot" fessen. Ezt a
harmas felallast persze igen jol ismertuk az atkosban, ahol a titkos
ugykezeles kulonbozo szinu (es titkossagu) belso ugyiratai es taje-
koztatasa mellett volt egy hazug "szocialista sajto" a maga gusztus-
talan cenzura-berendezeseivel es reflexeivel, valamint volt a kul-
foldi radioadasok es belfoldi "szamizdatok" elnyomott sajtoszabad-
saga. A hatterben hasznalt, sajnalatosan "ellensegesnek" (nem ellen-
zekinek) nevezett modszerekkel, kulonosen az ad hominem vagy oda
nem illo modszerekkel termeszetesen nem szukseges kulonoskeppen
foglalkozni, hacsak valaki elott nem tiszta "mi folyik a hatterben"?

"Zart" ajtok vedelmeben ahova nem minden velemeny juthat be, sokan
azt hiszik akarmilyen hazugsagot lehet mondani valaki(k) hata
mogott. Ezert NEM NYILT vitak olvasoinak tudniok kell, hogy
alkalmasint (a cenzurazatlan kozvelemeny beengedesenek hijan)
helyreigazitatlanul marado fabrikaciokat olvashatnak.  Szamos ilyet
lattunk mar titkos anyagok kozott (a multban is, ld. Kadarnak Rajk
Laszlo legyilkolasaban viselt mocskos dolgait). Sok titkos hazugsag
leleplezesehez evtizedek kellenek. Santa kutyat hamar utolerik,
hacsak nem zar magara vedelmul egy ketrecajtot. A sok kozul
egyetlen hazugsagot kiragadva megmutathato, hogy  milyen gyorsan
leplezodik le a konspiracio mihelyst a nyilvanossag szinre lep.

Megkuldtek nekem pl. Cser Ferenc kovetkezo, a cenzurazott agora-n
tett, igaztalan kijelenteset:

>Ami PA karrierjet erinti, en nem publikaltam volna. De hozza kell
>tennem, nekem PA szerepe a FORUMban kritikussa valt. Magam is
>tudni akartam, hogy ki az a szemelyiseg, akit az a tobb 1000 soros
>szoveg takar, aki olyan selymes aroganciaval gazol masok
>legszentebb erzeseibe (l. Hetyei G. elleni tiradat) es nagyon
>izgatott, hogy ezt a hapsit MIERT HIVTA MEG AZ MTA DOKTORALNI.

A fenti hazugsagot helyre igazitando, maganlevelben megkerdeztem
hogy Hetyei Gabor vajon alairja-e a vadat melyhez neve't bizonyara
kerdezetlenul es az o hata mogott is felhasznaltak. Ime Hetyei
valasza:

>Kedves Andras,
>amig olvastam a FORUM-ot (iden januar vege), nem emlekszem
>egyetlen ellenem valo tiradadra sem. Azota csak szorvanyosan
>neztem bele, de senki ismeroseim kozul nem hivta fel figyelmemet
>ilyesmire. szerintem felreertesrol van szo, legjobb megkerni az
>illetot, hogy pontositson, melyik leveled melyik kitetelere
>gondol.  Udvozlettel: HG
>PS1 (Ezt a levelet hasznalhatod nyilvanosan, ha akarod.)
>PS2 Elofordulhat, hogy szenvedelyesen eliteltel olyan nezeteket,
>melyeket esetleg en reszben vagy egeszben helyesnek fogadok el.
>Ez viszont szerintem nem tekintheto szemelyes tamadasnak, es en
>biztos nem tekintettem annak.

A hatterben a kutya ugat, az eloterben a sajtoszabadsag karavanja
halad. Mind a sajtoszabadsagot, mind a cenzura es velemenymanipu-
lacio kulonbozo valfajait mar regen kiprobalta a tortenelem - es
meghozta tortenelmi iteletet mindketto felett.

Udvozlettel: Pellionisz Andras, NASA, San Francisco Bay Area.
+ - Alkotmany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forumozok ! Tobb Forumozo sajnalatos es picit furcsa tavozasa
utan jelentkezem eloszor nehany kerdessel, talan valaki tud valaszolni. Van-e
szo arrol, hogy uj alkotmanyt irjanak Magyarorszagon; ha igen akkor mikor es
milyen feltetelek mellett ? Fogalmam sincs, hogy hogyan szokas uj alkotmanyt
irni, kik irjak, kik kell elfogadjak, stb. Tudtommal a jelenlegi alkotmany meg
a regi rendszerben irodott, es az alkotmanybirosag is a regi.
         Udvozlok minden Forumozot !                Horvath Pali
+ - Amerikai Kulpolitikai Strategia - a Pentagon hangja I (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forumozok!

 Egy ideje taglaljuk a forumon a magyar kulpolitika lehetosegeit.Eloszor az
amerikai kulpolitika iranyat probaltuk elemezni, minthogy annak iranya
szamunkra sem kozombos. A taglalas tobbnyire "guesstimate" alapon tortent.
Tegnapelott viszont a NYT-ban megjelent egy (lopott) dokument amely az
amerikai kulpolitikai celokat a vilag szeme ele tarja. Tehat ennek olvasasaval
a "guesstimate" jellegu saccolast lenyegeben abbahagyhatjuk. A Pentagon
"Defense Planning Guidance" dokumentuma leszogezi a jovendobeli iranyokat, es
ha a kormany elfogadja a javaslatokat, a kerdes csak az, hogy menyire
hatasosan es milyen eredmennyel tudja az USA a tervet vegrehajtani.

P.A. tegnapi kulpolitikai forum-irasaban nyilvanvaloan erre a cikkre
hivatkozott.
                                        Tisztelettel, Csorna Istvan

		------------------------------------
New York Times, March 8, 1992 p.14

Excerpts From Pentagon's Plan:"Prevent the Re-Emergence of a New Rival"
Washington, march 7 - Following are excerpts from the Penntagon's Feb. 18
draft of the Defense Planning Guidance for the Fiscal Years 1994-1999:
  This Defense Planning guidance addresses the fundamentally new situation
which has been created by the collapse of thc Soviet Union, the disintegration
of the internal as well as the external empire, and the discredting of
Communism as an idcology with global pretensions and influence. The new
international environment has also been shaped by the victory of the United
States and its coalition allies over Iraqi aggression - the first post-cold-war
 conflict and a definng event in U.S. global leadership. In additon to these
two victories, there has been a less visible one, the inegration of Germany
and Japan into a U.S.-led system of collective securityity and the creation of
a democratic "zone of peace."
			*	*	*
Defense Strategy Objecives

 Our first objective is to prevent the reemergence of a new rival, either on the
territory of the former Soviet Union or elsewhere, that poses a threat on the
order of that posed formerly by the Soviet Union. This is a dominant
consideration underlying the new regional defense strategy and requires that
we endeavor to prevent any hostile power from dominating a region whose
resources woud, under consolidated control, be sufficient to generate global
power. These regions include Western Europe, East Asia, the territory of the
former Soviet Union, and Southwest Asia.
 There are three additional aspects to this objective: First, the U.S. must
show the leadership necessary to establish and protect a new order that holds
the promise of convincing potential competitors that they need not aspire to a
greater role or pursue a more aggressive posture to protect their legiti-
mate interests. Second, in the non-defense areas, we nust account sufticiently
for the interests of the advanced industrial nations to discourage them from
challenging our leadership or seeking to overturn the established political
and economic order. Finally, we must maintain the mechanisms for deterring
potential competitors from even aspiring to a larger regional or global role.
An effective reconstitution capability is imporant here, since it implies that
a potential rival could not hope to quickly or easily gain a predominant
military position in the world.  The second objective is to address sources
of regional conflict and instability in such a way as to promote increasing
respect for international law, limit international violence, and encourage the
spread of democratic forms of government and open economic systems. These
objectives are especially important in deterring conflicts or threats in
regions of security importance to the United States because of their proximity
(such as Latin America), or where we have treaty obligatlons or security
commitments to other nations. While the U.S. cannot become the orld's
"policeman," by assunning responsibility for righting every wrong, we will
retain the pre-eminent responsibility for addressing selectively those wrongs
which threaten not only our interests, but those of our allies or friends, or
which could seriously unsettle international relations. Various types of U.S.
interests may be involved in such instances: access to vital raw materials,
primarily Persian Gulf oil; proliferation of weapons of mass destruction and
ballistic missiles, threats to U.S. citizens from terrorism or regional or
local conflict, and threats to U.S. society from narcotics trafficking.
			*	*	*
  It is improbable that a global conventional challenge to U.S. and Western
security will re-emerge from the Eurasian heartland for many years to come.
Even in the highly unlikely event that some future leadershlp in the former
Soviet Union adopted strategic aims of recovering the lost empire or other-
wise threatened global interests, the loss of Warsaw Pact allies and the
subsequent and continuing dissolution of military capability would make any
hope of success require several years or more of strategic and doc-
trinal re-orientation and force regeneration and redeployment, which in turn
could only happen after a lengthy political realignment and re-orientation to
authoritarian and aggressive political and economic control. Fur-
thermore, any such political upheaval in or among the states of the former
U.S.S.R. would be much more likely to issue in internal or localized
hostilities, rather than a concerted strategic effort to marshal capa-
bilities for external expansionism - the ability to project power beyond their
borders.
  There are other potential nations or coalitions that could, in the further
future, develop strategic aims and a defense posture of region-wide or global
domination. Our strategy must now refocus on precluding the emergence of any
potential future global competitor. But because we no longer face either a
global threat or a hostile, non-democratic power dominating a region critical
to our interests, we have the opportunity to meet threats at lower levels and
lower costs - as long as we are prepared to reconstitute additional forces
should the need to counter a global threat re-emerge....
+ - Kulpolitika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves P. Andras!

> ponton szallnek egy kis vitaba Joskaval, aki a Magyar-Amerikai
> partnersegnek nagyjabol nulla valoszinuseget josol, foleg azon az
> alapon, hogy az "tulsagosan nagy fineszt feltetelez Amerikatol".
>
> Joska, pusztan az "aszimetria tetel"-re eleg hivatkozni ahhoz, hogy
> ha egy Amerikai-Magyar partnerseg US szempontbol tobbedrendu, az
> nem feltetlenul jelenti azt, hogy MAGYAR szempontbol ugyanolyan
> sokad rendu. Lehet (biztos), hogy n nincs az elso tiz kozott USA-
> oldalrol, de BIZTOS, hogy n<feltucat otthonrol nezve! Aszimetrikus
> lesz tehat egy US-Magyar partnerseg? Miert, ki mondta hogy
> szimetrikus lesz!? GAZDASAGILAG talan nem mindennapiak ilyen
> aszimetriak?

Ezt nem egeszen ertem.  Szerinted hazassag akkor is letrejohet ha csak
a ferfi szerelmes a nobe, a no meg csak barat akar lenni?  Tudod, hogy az
eletem egeszen biztosan maskepen alakult volna ha ez igy lenne?

No de visszaterve a kulpolitikara, talan emlekszel mennyire kerestek a
Horthyek is a kapcsolatot a nyugati szovetsegesek fele a II. VH elott es
alatt, de mivel a Nyugatnak akkor sem szamitottunk semmit, tudod mi lett
az eredmenye az egesznek.  Ennyit az asszimmetria tetelrol ...

Viszont kosz hogy felhivtad a figyelmemet arra a NYT cikkre amit
okvetlenul el akarok olvasni mielott ismet reagalok erre a
gondolatkorre.

Udvozlettel,
Pannon Jozsi
+ - Ertelmiseg es inercia =otodik resz= (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A posztkadari illuzio bazisa

Kedves FORUM-Olvaso Barataim!

A magyar - es kelet-europai - politikai elet egyik jellegzetes vonasa
volt mindig is, hogy a politikat (jo nagy mertekben) az ertelmiseg ala-
kitotta. Ez nem kifejezetten modern allapot, hiszen a politikanak inkabb
a (hivatasos) politikusok altal kellene alakittatnia - termeszetesen a
demokratikus akaratnak (vagyis a tarsadalom akaratanak) megfeleloen.

Ha megnezzuk a mai magyar parlamentet, ott is tulnyomoreszt ertelmiseget
talalunk. Ennek az ertelmisegnek az osszetetele nem tukrozi a tarsadalmi
meretekben jelen levo - az ertelmisegi csoportok kozott fonnallo - aranyo-
kat. Eppen ezert erdekes vizsgalnunk a posztkadari helyzet ill. illuzio
hatasat erre a (tehat a parlamenten beluli es az altaluk kepviselt) politikai-
lag aktiv ertelmisegre.

Itt most a kormanypartok altal kepviselt politikai iranyzatokat - egyszeru-
sito, de a jelen tema targyalasanal talan megsem felrevezeto modon - roviden
tradicionalis iranyzatoknak nevezhetjuk. A kormanyzati terhekbol fakado
dontesi felelosseg egy meglehetosen kenyes tortenelmi korszakban talan nem
is nyujt lehetoseget lenyegesen masra, mint a (multban mar mukodokepesnek
bizonyult) tradiciok folelevenitesere.

A tradicionalis ertelmiseg szembenallasa a multtal ertheto, hiszen ez a
mult szamara az inkognitot, a belso emigraciot, a periferiara szoritast
jelentette. Annal fajdalmasabb az ezzel ujra es ujra valo szembesules,
minel jobban kivilaglanak a kadari struktura inercialis vonasai: tehat a
tarsadalmi tudat hosszabb tavon is hato karosodasai, az etikai-moralis
szfera sorvadtsaga, a jovo fele valo pozitiv fordulas hianya, stb., altalaban
veve a 20.szazad vegenek demokratikus vilag-kulturajatol valo elmaradasunk.

A tradicionalis bazison allo viszonyulas a kadari-kommunista (anti?)kultura
kozvetitoi, a mult rendszer kollaboransai es kooperalo ertelmisegijei
iranyaba a felelosseg keresese, mint kulcsmotivum segitsegevel fogalmaz-
hato meg. Tradicionalis alapon a felelosseg folvetese magatol ertetodo.
Ugyanakkor - a tradicionalis ertelmiseg _kisebbsegi_ helyzetebol fakadoan
(hiszen az ertelmisegi tarsadalom osszetetele ma meg a posztkadari inercia-
kat tukrozi) - a tradiciok melle allo szovetseges keresese sem hanyagolhato
el. Ebbol kovetkezik, hogy a tradicionalis ertelmiseg az egykori kooperalo
ertelmiseg(egy resze)t meg prolbalja nyerni.

A kettos viszonyulas ellentmondasossaga egy modon oldhato fol: szet kell
tudnia valasztani a kollaboransokat a kooperaloktol. Ha egyaltalan lehet-
seges egyetlen kulcsszoval jellemezni ezt a megoldast, akkor ez a szo a
SZETVALASZTAS kell, hogy legyen.

Ebben a megkozelitesben a kollaborans ertelmiseg bunosse nyilvanul, mig
a kooperalok megszabadulhatnak esetleges lelkifurdalasuktol (ami lenye-
geben nem mas, mint az ertelmisegi funkcio korabbi onkentes eltorzitasabol,
a "behodolasbol" fakado szuksegszeru diszkrepancia adekvat tudati megnyil-
vanulasa). A szetvalasztas, mint "politikai mutet" egyreszt lehetove teszi
a jelzett (most meg csak potencialis) szovetseg letrejottet, masik oldalrol
viszont elkeseredett ellenallasra keszteti a kollaborans reteget.

Mas megkozelitest fedezhetunk fol az ellenzeki partok ertelmisegi magatarta-
saban. Teljesen vilagos, hogy a kadari idok mai letetetemenyese, az MSzP
- mint a kollaboransok es kooperalok OSSZESSEGET _hivatalbol_ folvallalo
utodpart - alapvetoen a kadari inercia eltagadasara rendezkedett be (sot,
onmagat nyilvanosan, mint a diszkontinuitas netovabbjat definialja!),
mikozben valojaban a tarsadalmi nyilvanossag _alatt_  meglevo "informalis"
kapcsolatrendszeret aknazza ki felszinen maradasa erdekeben.
Ertheto, hogy jelszava a szetvalasztas helyett az OSSZEMOSAS, hiszen ha
mindenki egyforman "bunos", akkor valojaban mindenki egyforman buntelen
is. (A posztkadari illuzio eppen abban all, hogy ez a "tetel" a tarsa-
dalommal elhitetheto.)

A FIDESz es az SzDSz allaspontja bonyolultabb. Ami pl. a FIDESz esete-
ben rogton szembeotlik, az az, hogy a part frontembere, aki az elso szabad
valasztasok elott meg az "agyagba akarta dongolni" a kommunistakat, sot,
a tomeggyilkos Pol Pot-ot a reformkommunista Jaruzelsky-vel ekvivalensnek
minositette (emlekszunk meg szonoklatara Nagy Imreek ujratemetesekor?!),
mara minden elszamoltatast jogi ervekkel igyekszik szetbombazni.

Az SzDSz kezdeti "kemeny antikommunizmusa" is olyannyira megszunni latszik,
hogy, ha Tolgyessy nem lep fol, ma mar talan az MSzP-vel latnank oket egy
balban tancolni. (Persze, az SzDSz regi gardaja altal vegrehajtani szandekozott
strategiai modositast nem lehetett azert olyan szepen kivitelezni, hogy az
ellentmondasok elo ne bukkanjanak. A korabbi SzDSz-es vezetogarda kiszorulasat
a vezetesbol - es a tehetseges Tolgyessy befutasat - eppen az tette lehetove,
hogy az SzDSz tagsaganak nagyobbik fele nem kert a "fordulatbol".)

Vajon mivel magyarazhato a ket liberalis ertelmisegi part ilyeten magatar-
tasa? Ugy velem, az egyik ok a modern ertelmisegi statusz kivivasaert foly-
tatott kuzdelmukben keresendo. A tradicionalis ertelmiseg alternativajakent
olyan modern ertelmisegi magatartast igyekeznek folmutatni, amellyel a tarsa-
dalom elott versenykepesse valnak. Mivel azonban a modern mintak kovetese
ma Magyarorszagon csak kello ido elteltevel valhat lehetove, valojaban
csak a modernseg stilaris jelzesevel - elhitetesenek kiserletevel - probal-
kozhatnak. (E teren a FIDESz elonye ketsegtelen.)

Hogy ez a stilaris jelzes tenylegesen mennyiben takar modernseget, az ma
meg nehezen allapithato meg. A folmerulo ketelyeket mindenesetre nem sike-
rult meg eloszlatniuk. (Talan ha kormanykozelbe kerulnenek, kiderulne egy
es mas.)

Tovabbi okok szambavetelere a kov. reszben kerul sor.

                         (Folyt. kov.:                   Sz.Z.)
+ - SZALON (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Illik-e szalonnat enni a SZALON-ban?

Kedves FORUM-Olvaso Kollegak!

Hollosi Jozsi azt irja, hogy megindult a SZALON.
En a magam reszerol meg vagyok lepodve.

Nem tudjuk,
- kinek a kezdemenyezesere?
- milyen foltetelek kozott?
- milyen jogai vannak a moderatornak?
- milyen kotelessegei vannak   "    ?
- mi kulonbozteti meg tevekenyseget a cenzuratol?
- mi alapjan dont egy adott cikk elfogadasarol/visszakuldeserol?
- van-e follebbezes a moderator dontese ellen?

Ezek csak az elso gondolataim.

Vajon kapunk-e rajuk valaszt?              Udv, Szekely

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS