Borosy Andras kerdezi, hogy miert baj az, ha egyeszerre melyul a 
meder is, es a vizszint is.
A Szigetkozben special azert baj, mert igy a fomeder (Az Oreg-Duna, 
ami egyebkent nem koztudott, de egy mestersegesen kialakitott meder) 
lejebb kerul, mint a sok mellekag, es igy azok vizpotlasat nagyon 
nehez megoldani.

Rosza Peter

A gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek?Mekkor energiát képviselnek?Va
n-e frekvenciájuk,és így van-e információtartalmuk?Van-e a felrobbanó atombombá
nak gravitációs hulláma?

Udvozletem !

Eloszor is koszonom a sok erdekes valaszt.
Hat, tenyleg vannak furcsasagok a termeszetben.

Be kell vallanom, hogy mikor a kerdest feltettem, nem neztem igazan
utana a dolgoknak, csak a bioszkonyvemre tamaszkodtam. Azota megneztem
egy-ket dolgot.

Pont ma, a jo idoben a padon uldogelve jutott eszembe a tacsko-bernathegyi
pelda. Bar ez mesterseges szelekcio volt, teljesen az ember hatarozta meg a
szuloket, van nehany tanulsaga. A felutott lexikon szerint a kutyak osei
i.e. 10000 korul kerultek kapcsolatba az emberrel. Tehat 12000 evvel ezelott.
Ha meg nem is az elejetol fogva, hanem csak kesobbtol kezdtek el tenyesz-
teni a ket emlitett kutyafajtat, meglepoen hamar kialakultak. Ha egy kutya
atlageletkora ezalatt a 12000 ev alatt 7 ev (csak feltetelezes) volt, akkor
valamivel tobb, mint 1700 generacio kellett hozza.

A Fold kronikaja cimu konyv szerint az orchideak kb. 3,5 millio eve vannak
jelen a foldi kuzdoteren. Az orchideak szaporodasat nem nagyon ismerem, de
gondolom, hogy a tropusokon eleg hamar kifejlodnek. De ha generacionkent
meg 10 evet is szamolunk, akkor is 350000 (!) generacio allt rendelkezesre.

Tehat ezen adatok birtokaban megis elkepzelhetonek tartom a kivalasztodast.
Es ti? Lehetseges volt-e, vagy sem?

Meg mindig szevasztok!

Tomi

Nem szabad ugy gondolni a kemiai anyagokra, mintha azoknak egymashoz
semmi kozuk sem lenne, hiszen mindegyik protonbol, neutronbol, elektron-
bol all, csak ezeknek a szama mas es mas bennuk. Ugyanazon torvenyeknek
engedelmeskednek, csak mennyisegi kulonbseg (ami atcsap minosegibe ...)
van az egyes parameterei kozott. Nemcsak a so, hanem a vas is parolog,
csak olyan kicsit, hogy nem vesszuk eszre.

Arra kell gondolni, hogy a kotesi energiajuk miatt egy potencialgodorben
uldogelnek az atomok es molekulak, es abbol a godorbol pedig
kiugorhatnak, ha eleg nagy a kinetikus energiajuk. A kinetikus
energianak valamilyen eloszlasa van, ami csak a vegtelenben tunik el, ha
a homerseklet nagyobb, mint az abszolut zerus fok - a szupravezeteshez
hasonlo jelensegektol most tekintsunk el. Az adott reszecske tehat ki
tud ugorni a potencialgodorbol, ha eleg nagy energiara tesz szert (a
tobbiekkel valo osszezordules soran). Mindez persze egy szemleletes
magyarazat.

Minel nagyobb a kotesi energia (egykristalyok, femes szerkezetek), annal
nehezebb elparologni, de pl. ha egy kristalyos anyag apro egykristalyok
halmaza, akkor egy ilyen apro egykristalydarab mar konyebben meglog a
tobbi egykristalytol, ha csak nem tulsulyos (egy teniszlabdat konnyebb
kirugdosni valahonnan, mint egy medicinlabdat). Tulsulyos egykristalynak
kicsi a farka (mar a sebessegeloszlasnak).

Hidas Pal

> Az eddig felvetett peldaknal evolucioval-szelekcioval sokkal nehezebben
> megmagyarazhato jelenseg volt az altruizmus kialakulasa szamos allatfaj
> eseteben. Sokszor tapasztalhato ezen fajoknal, hogy egyes egyedek nem
> szaporodnak, hanem mas nostenynek segitenek utodaik felneveleseben. A
> reszletek megfigyelese azonban itt is segitett es kiderult, hogy ezek az
> egyedek mindig kozeli rokonok es igy sajat genjeik tovabborokiteset
> segitettek ezen a szokatlan modon. Hogy ez a strategia milyen jol tud
> mukodni, mutatja hogy az un. szocialis (allamalkoto) viselkedes a rvaroknal
> harom fuggetlen esetben (termeszek, hangyak, darazsak-mehek) is kialakult.
> A Meszaros Laszlo altal felvetett kameraszem is ketszer (gericesek,
> polipok) alakult ki egymastol fuggetlenul.
> 
> A tema irant erdeklodoknek nagyon tudom ajanlani Richard Dawkins konyveit
> (pl. Onzo gen).

Az onzo gen elmelet eleg jol le van irva Mero Laszlo: "Mindenki maskepp
egyforma" cimu, (joggal) nepszeru konyveben is.  Az elmelet lenyege az,
hogy az evolucio, szelekcio nem az egyes egyedekre, populaciokra, fajokra
hat, hanem egyednel is kisebb  egysegekre: a tulajdonsagokat hordozo genekre.
Az egyes elolenyek csupan "onzo genjeik" ontudatlan "tulelo gepezetei", es
az evolucio valojaban a genek harca (es az altaluk hordozott tulajdonsagoke.) 

Ezzel a genszelekcios elmelettel all szemben a (klasszikus) csoportszelekcios
elmelet, amely egyed szintjen mukodo szelekcioval operalt, es - sok mas
mellett - pl ezeknek az altruista viselkedesformaknak kialakulasat nem tudta
magyarazni. (onzo gen elmelet szerint tokmindegy hogy az egyeddel mi lesz,
az szamit hogy a tulajdonsagot hozdozo gen meglete elosegiti-e a gen tovabb-
eleset vagy sem. Ha az altruizmus egy populacion belul kifizetodo, akkor el
fog terjedni, mert az ezt a viselkedest eloidezo genek tudnak tobb "tulelo-
gepet" gyartani.)

A konyv szerint rengeteg - sajat felfogasukat igazolo - cikkben hadakoztak
egymassal a ket elmelet kepviseloi, mivel az evolucio alapkerdeserol van
szo. Mostanaban a genszelekcio (onzo gen) elmelete latszik
megalapozottabbnak. Tobbit a konyvbol, mindenkiek ajanlom.

VAti

hjozsi irta:
> Nekem csak az nem fer a fejembe, hogy miert akarta becsapni az elso ilyen
> noveny a meheket. Vagy miert a meheket? Utana mar logikus az okfejtes.
> (Termeszetesen semmit nem szamit, hogy valami nem fer a fejembe) :)

Kedves hjozsi!

A viragos novenyeknek egyszeruen postasokra van szukseguk viragporjuk
celbajuttatasahoz (igy naluk az intim sex ki van zarva :-)).
Tulajdonkeppen erre alakult ki naluk az emberek altal is olyannyira kedvelt
szinpompas virag(zat). Itt a novenyek ellenszolgaltataskent nektart
ajanlanak az oket meglatogato rovaroknak, valamint a viragport. Erre a
taplalekra aztan tobb rovarcsoport szakosodott, pl mehek, pillangok. A baj
csak akkor van, ha egy noveny olyan helyen el (pl magashegyseg), ahol
ezekbol a rovarokbol nincs eleg. Ekkor mas rovarokat kell ravenni erre a
szolgaltatasra, pl legyeket, pokokat, amelyeket amugy a nektar hidegen
hagy, mert husevok. Ekkor kell utanozni a nostenyt!
Egy masik lehetoseg, amit a Fold legnagyobb viragja (Dickinsonia, kb 1m)
csinal, hogy ugy nez ki es ugy szaglik, mintha egy do:g lenne, igy
ozonlenek ra a becsapott legyek.

Es meg rengeteg trukk van a szaporodasra.

Udv: Jakab Gabor

Sziasztok!

Borosy Andras irta:
: A vizesek azzal indokoljak a duzzasztas szuksegesseget, hogy a feljebb
: epitett gatak felfogjak a hordalekot es a meder melyul (idaig ertem),
: emiatt a vizszint csokken. Miert baj ez. Mivel a mederfenek is lejjebb

A turbina viszont nem valtoztatja a helyet, tehat duzzasztas nelkul a
turbina folott egyre csokken a tavolsag, a turbina alatt a meder aljaig
meg no". Duzzasztassal a minket erdeklo felso tavolsag nem csokken.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Hello,

> A vizesek azzal indokoljak a duzzasztas szuksegesseget, hogy a feljebb
> epitett gatak felfogjak a hordalekot es a meder melyul (idaig ertem),
> emiatt a vizszint csokken. Miert baj ez. Mivel a mederfenek is lejjebb
> kerult, a vizmelyseg nem valtozott. Nem?

Nem mindenhol megy le a fenek, csak ott ahol hordalek eleg vastagon boritja.
A (tobbnyire szikla) gazlot nem hordja el es ott a hajok "fennakadnak".
Nem szerencses folyamatosan robbantgatni a gazlot...

A folyo mellekagai sem melyulnek, mert ott kicsi a vizsebesseg es igy a
hordalekmozgato ero is. Ha a fomeder tul mely lesz, a mellekagak nem kapnak
vizet. Ezt mar lattuk.

Ilyen van tudtommal Do:mo:snel. Ezert is lenne jobb a nagymarosi duzzasztas
a pilismarotinal.

Udv: A felszaraz

Meszaros Laszlo (Budapestrol) wrote in message ...
> E330 informacio Pajor Istvan tavaly nyaron a TIPP-en megjelent sorozatabol:

Sziasztok!
Meg tudna valaki mondani, hogy ezt a sorozatot hol lehet megtalalni, vagy
tudtok egy helyet a neten, ahol magyarul olvashato informacio ezekrol
az adalekokrol? Olyan leiras volna jo, amelyik nem csak riogat.
(A www.hix.com -rol nem talalom az archivumot. Hol van?)

Elore is kosz.
Udv.Csaboca.

Kedves Tudosok!

Van egy szakmai problemam. Reggel haromig toprengtem rajta :((  :)
Kerlek segitsetek.

Az a kerdesem, hogy milyen gerjeszto jelet adjak egy linearis rendszerre
ahhoz, hogy egy adott frekvenciaju szinuszos jel jojjon ki belole.

Ez banalis kerdesnek tunhet, mert a linearis rendszert altalaban az adott 
frekvenciaju szinuszos jellel kell meghajtani ahhoz, hogy a kimeno jel is
szinuszos legyen.

Az a problema, hogy az en rendszerem idoben valtozik es igy nem latom at a 
problemat.

Maskeppen fogalmazva a kerdest:

Hogyan oldom meg azt az egyenletet, hogy:


 +vegtelen
   /
   |
   |y(t-Tau)*h(t,Tau) dTau =x(t)
   |
   /
 -vegtelen


h(t,Tau)   egy adott fuggveny, amely a linearis rendszer idofuggo
           viselkedeset teljesen leirja.

x(t)       adott fuggveny. 

y(t)       ismeretlen fuggveny. Ezt meg kellene hatarozni.

Ha h nem fuggene t-tol, akkor sima idoinvarians rendszerem lenne, amire a
valasz megvan a tankonyvekben.

Bonyolult a kerdes, vagy csak en latom annak? Hol nezzek utana?

Koszonom a segitseget.
Attila

Szia hjozsi!

HT> Erdekes volt, amit a desztillacioval kapcsolatban leirtal, tenyleg igy
HT> sokkal logikusabb. Mar csak arra kellene valami magyarazat (es akkor a
HT> tema teljesen korul is lenne jarva), hogy pl. a sobarlangokban, ahol
HT> nagyjabol nyugalomban vannak a folyadekok, hogy lehet sos a levego. Az en 
HT> (kiagyalt) magyarazatom: az ilyen barlangokban a levego paratartalma vagy 
HT> kozel 100%, vagy pontosan annyi. Ezert mindig vannak a levegoben nagyon
HT> apro paracseppek, amik a sooldatok kozeleben akar a homozgas miatt is
HT> vehetnek fel somolekulakat. Lehetseges ez? (Kiserletezni nincs modom).

Az a helyzet, hogy kicsit bizonytalan lettem, mert  a  cikkem  utan  egy
kedves   levelezotarsunk  kicsit  letolt,  hogy  miert  is  irok  ekkora
marhasagot ide.   Ezert  most  megkerdeztem  egy  gyakorlo vegyeszmernok
cimboramat, aki azt  mondja,  hogy  amit  az  oldatok  desztillaciojarol
leirtam, az nagyjabol  ok  (konyhanyelven  fogalmazva,  mert azert ennel
bonyolultabb a dolog, hisz  nyomas,  homerseklet,  keveredesi  arany  es
egyeb feltetelei vannak, ha valaki ki is akarja szamolni, hogy egy adott
oldatnak  mi lesz a forraspontja, adott feltetelek kozott).  Azzal a kis
kiegeszitessel, hogy termeszetesen a  parolgas  nem  csak a forras soran
megy vegbe, hanem mar joval hamarabb is.  Hisz  pl  a  viz  is  parolog,
amint folyadekka valik (vagy mer jeg allapotban is? ezt nem tudom), csak
sokkal  kissebb intenzitassal.  Amikor egy oldatot melegitunk a parolgas
egyre no, es az  elparolgo  anyag  nem  tisztan  viz, pl a vizes sooldat
esetben, hanem valamennyi so is  jon  a  vizzel  egyutt.   Igaz,  sokkal
kissebb  aranyban,  mint amennyit az oldat tartalmaz (ezt hasznalja ki a
desztillacio   is:    az  oldatbol,  a  forralas  soran  keletkezo  goz,
aranyaiban tobb  konnyebb  anyagot  tartalmaz,  mint  a  kiindulo oldat.
Aztan, ha nem adunk utanpotlast, akkor szep lassan  elfogynak  a  konnyu
anyagok  es  mar csak nehezebb jon, Na itt kell abbahagyni a melegitest,
mert egy bizonyos aranynal jobban  nem lehet "kidesztillalni" a nehezebb
anyagbol a konnyebbet /vagy fogalmazhatunk forditva is, attol fugg, hgoy
a konnyebb anyag a cel, vagy a nehezebb/.  Ezert kell pl a  palinkat  is
tobbszor   desztillalni,   hogy  magas  alkoholtartalmat  kapjunk.),  de
valamennyi megis.  

Vagyis  jol gondoltad, a levegoben jelenlevo vizgozben is van oldott so,
nem is kell hozza 100%-os relativ paratartalom.  Csak a barlangban azert
erezni jobban, mert ott a  legmozgas  hianya  miatt valoban magas lesz a
sos vizgoz koncentracioja, ebbol aztan  vizcseppek  valnak  ki,  amelyek
szinten   sosak.   Ezeken  a  cseppeken  aztan  ujabb  vizmennyiseg  tud
kicsapodni, mig a cseppek el nem erik azt a meretet, hogy  lehullanak  a
foldre,  ahol  visszakerulnek  a  korforgasba.  Vagy pl az ember arcara,
szajaszelere csapodnak ki, ahol meg is erzed az izet...

 HT> hjozsi (Remelem, nem nagy baj, hogy higul a TUDOMANY altalam! Azert
 HT> lathatjatok, nem nagyon volt jellemzo, es lehet, hogy emiatt masok is
 HT> batrabban irnak.)

Miert higulna?  A tudomany  (szvsz)  arra  valo, hgoy a kerdesekre, amik
felmerulnek, valaszt kapjunk.  Ezen kivul  mindenki  "tudos"  valamiben.
Ertem  ezalatt:   valamihez  jobban  ert,  mint  az atlagember.  En pl a
szamitogepekhez.  Te  valami  mashoz.   Engem  is  erdekelnek ezen kivul
bizonyos temak, Teged is.  Ha itt kapunk  valaszt  az  esetleg  naivnak,
vagy  butanak tuno kerdeseinkre, mi biztos jol jartunk vele, de masok is
(remelem) akiket erdekelt a kerdes.   Pl  szinte egy szot sem ertettem a
relativitaselmeleti fejtegetesekbol, mert nem  az  a  szakterulet,  ahol
akar  lovesem  is  lenne  a  temahoz, megis elvezettel olvasgattam, mert
erdekel, meg remenykedem abban, hogy egyszer majdcsak felfogom en is.

--
Udv                                             SaGa
  , 

Sziokak!

Valaki osszefoglalva el tudna mondani tulajdonkeppen mit is csinaltak
Innsbruckban es hogy erinti ez a mai elmeleteket?

Koszi
Jozsi

A TUDOMANY 335. számában Cseh Tamás ezt írja:

> Az meg konnyen elkebzelheto, hogy a pok az idok soran egyre jobb
> alferomont allit elo. A labdat viszont nem lehet igy magyarazni. A
> labda nem hozhato letre folytonos 'fejlesztessel', egy evolucios
> ugrasnak kellett lennie, ugyanis van egy meret, ami alatt a labda nem
> hasznalhato. Tehat kellett egy orult pok, ami egy megfelelo meretu
> (vagy lehet hogy kicsi, de a minimalis meretet elero) labdat gyur, es
> raadasul ezt a kepesseget orokiti is. A masik problema a fonal, amin
> lobalja a labdacsot. Ennek a kialakulasa sem lehetett folyamatos,
> hiszen labda nelkul nem er semmit: csak a labdaval egyutt johetett
> letre.

Kedves Cseh Tamas,
Az evolucio lenyege a sok-sok, apro ugrás. Miert nem gondolsz a mutaciokra?
A genetikai anyag hirtelen megvaltozasa - amennyiben az nem letalis az
elolenyre - adott korulmenyek kozott jelentos fenotipusos kulonbsegeket
hozhat letre. Az a folyamatos "fejlesztes" ami szerinted nem letezik bizony
sok-sok igen kicsi ugras eredmenye. Peldaul ilyen "ugras lehetett" -
elmeletben - egy olyan szerencsetlen mutans megszuletese, amelyik elodeinel
nagyobb labdat keszitett/novesztett/szintetizalt es ettol kezdve azt
kellett neki lobalni. Ez bizony egy jol korulirhato genetikai kod
eredmenye, meg akkor is, ha esetleg ebben a percben nem tudnank az ezert
felelos DNS szekvenciat meghatarozni elsosorban technikai fogyatekossagaink
miatt.
Hozzaszolasod vegen magad is jo peldat szolgaltattal - tacsko es
bernathegyi - arra, hogy az elolenyek valtozekonysaga/a genetikai anyag
valtozekonysaga milyen merteku kulonbsegeket hozhat letre azonos kiindulasi
pont eseten is.

Udvozlettel
Jenes Barnabas, szemellenzos evolucionista



BARNABAS JENES Ph.D. senior scientist      H-2101 Godollo, P.O.Box 411, Hungary
   Agricultural Biotechnology Center       Ph: +36-28-430-600, Fax:
+36-28+430-482
       Monocot Cell Biology Group           	        E-mail:

Kedves TUDOSok!

Csak neha-neha pillantok bele a TUDOMANYba. Milyen erdekes, hogy epp
akkor lapoztam most fel, mikor itt is szo esett ismet az eteladalekos
Exxx-s anyagokrol :-)

De had szoljak roviden hozza a mimikri temahoz is, habar Meszaros
Laci, Necc Elek es Jakab Gabor nagyabol mind megirtak a lenyeget.
Nem ismerem a szoban forgo Spektrumot, melyben bemutattak az illeto
pokot. Valoszinuleg "bo'la's" pokrol van szo (Araneidae csalad;
_Cladomelea_ rend).
De, milyen is a "normal" pok, melybol aztan kialakulhat egy "bolat"
hajigalo pok? Az Araneidae csaladban sok-sok nemzetseg es me'g tobb
faj talalhato. Mindnek valamikor kozos kiindulasi ose volt. A ma elo
pokok egyike sem ose ennek a bolas poknak. Mivel az Araneidae
csaladon beluli fajok szinte mindegyike mas es mas modon csalja torbe
aldozatat, igy a bola-vetes kifejlodese sem annyira elvont es
lehetetlen. Mellesleg, az, hogy a bola tenyleg tartalmaz egy bizonyos
ejjeli lepke nosteny feromonjat, nem bizonyitott, csak feltetelezett
allitas. Maskulonben _nem kell_ ennek a golyonak megfelelo
nagysagunak lennie. Nem is lehet ez, hiszen a fiatalabb, azaz kisebb
pok, mar eleve kisebb bolat alkot, mint a felnott.
Csak erdekesseg keppen: a Diopidae csaladon beluli (szinten pokrol
van szo) _Menneus_ nemzetsegbe tartozo pokok ugy fogjak meg
aldozatukat, hogy fonnak egy kisebb halot, melyet hosszu, elso par
labuk kozott tartanak, majd, ha megfelelo kozelben elrepul egy
megfelelo meretu rovar, ezt a kis halot szetnyujtja (ugye elasztikus)
es radobja a rovarra, mely mar nem szabadul az idokozben osszeugrott
halobol. 
Ezzel csak azt akartam eszleltetni, hogy a hagyomanyos 'keresztes'
pokon kivul sok-sok mas pok faj is letezik. De vonatkozik ez a
hallatlan diverzitas az egesz elo vilagra, persze, elso sorban a
fajok szamaban messze vezeto izeltlabuakra. Es persze, ha kozelebbrol
vizsgaljuk a helyzetet, megtalajuk a kulonbozo fajok, majd szomszedos
nemzetsegek kozott a megfelelo rokonsagot es atmeneteket.

Re: Dawkins es "az onzo gen"; erdekesen megirta ezt a muvet, de nem
kell mindent abban sem keszpenznek venni.

Re: rovarok es oszton; nagyabol igy van, osztonok alapjan mukodnek.
Es megis, a legaprobb rovar is kepes tanulni es aztan kesobb a
megtanultak alapjan cselekedni.

Re: orchidea - meh-mimikri; Itt is megtalalhatjuk a kulonbozo
orchidea fajok kozott a fokozatos atmeneti allapotokat. Hogy miert
alakulhatott ki? Mert energiatakarekos a noveny reszerol (nem kell
nektart termelnie); a rovar faj pedig nem pusztul ki attol, ha a
himek bizonyos szazada a viraggal "pazarolja" energiajat.

Re: (Cseh Tamas altal felvetett): "Erdekes, hogy azonos ostol
"szarmazik a tacsko' es a bernathegyi.
Miert nincs tacsko-macska illetve bernathegyi-macska? :)"

A tacsko es a bernathegyi mind egy es ugyan annak az allatfajnak
tagja, csupan genetikailag lenyegtelenul eltero valtozatai. Ezek a
lenyegtelen valtozasok viszont elegendok eme szemmel lathatoan
eroskulonbsegek letrehozasara. Tehat ez nagyon jo peldaja az egy
fajon beluli genetikai plaszticitasra es sokretusegre (mely ugye
elofeltetele, hogy egy alapfajbol tobb utodfaj jojjon letre az
evolucio soran).
A macska viszont mar nemcsak, hogy egeszen mas fajhoz tartozik, hanem
egeszen mas nemzetseghez is (a kutya = _Canis_; a macska = _Felix_),
sot, egesz mas csaladhoz is (Canidae / Felidae). Kulonbozo fajokon
beluli parzas utan me'g csak-csak elofordul elokepes (bar 99%-ban
steril) utod, de ez mar teljesen kizart kulonbozo nemzetiseguek
kozott, nem is beszelve, ha csaladokon keresztuli viszonyrol van szo.
A tacsko es a macska jelenlegi "kozos ose" a rendi (ordo) fokon
alapul: mindketten ragadozok (Carnivora).


Udvozlettel 
Istvan

Kedves Laci, 

irtad, hogy:

"A biologusok biztosan haborognak, hogy miert probaljak a
kutatasaikat etikai, vagyis a biologian kivul allo indoklassal
korlatozni. Raadasul jogosan haborognak, hiszen pl a fizikusokat
nem korlatoztak, amikor az atombombaval jatszottak."

A biologusok is "csak emberek". Igy akadnak kozottuk ilyenek meg
olyanok is. Tehat van, aki elvet mindenfele kulso beavatkozast, es
vannak szep szammal olyanok is, akik igenis belatjak, hogy
munkajuknak vannak etikai korlataik is, amit erdemes betartani. Sot,
a legujabb kor emberi tortenelmen okulva, es ismerve az emberi
gyarlosagot, mely szerint -az ember- minden tudomanyos alkotast kepes
a horror megszerkesztesere felhasznalni, a biologusok manapsag jobban
kell, hogy ismerjek az embert es lassak a kutatasuk rejtett
veszelyeit, mint annak idejen azok a fizikusok.

Udv.
Istvan

> Felado :  [United States]
> Idopont: Thu Feb 12 07:42:48 EST 1998 TUDOMANY #336
> 
> Nekem csak az nem fer a fejembe, hogy miert akarta becsapni az elso ilyen
> noveny a meheket. Vagy miert a meheket? Utana mar logikus az okfejtes.
> (Termeszetesen semmit nem szamit, hogy valami nem fer a fejembe) :)
> 

Nem AKARTA becsapni, csak egyszeruen igy sikerult. Aztan ugy maradt, mivel
szelekcios elonye szarmazott belole az orchideanak. Lasd meg Jakab Laszlo
valaszat a 336-os TODOMANYban.

Necc Elek (az ezermester)