Mint volt fizikus (tehat nem matematikus), a kovetkezoket tippelem megoldasnak:

Tojas es keskenyszaju uveg:

1. A papirt meggyujtom.
2. Az uvegbe dobom.
3. A tojast az uveg szajara helyezem.

Na, most kene a tojasnak beszippantodnia az uvegben csokkeno nyomas miatt. 
Hogy ez valoban bekovetkezik-e, fogalmam sincs, de az adott eszkozokbol 
ezt az egy megoldast tudom elkepzelni. Nem lennek meglepve, ha a valosagban 
a tuz elobb aludna el, minthogy a tojas bemenjen. Persze lehet kivulrol is
picit segiteni a tojasnak becuppanni.

Pohar es Tanyer vizzel:

1. Penzdarabokat teszek a tanyerban levo viz felszinere, a feluleti 
   feszultseg miatt nem sullyed el.
2. A penzdarabokra gyufakat helyezek, mondjuk gulaban, es meggyujtom.
3. A poharat fejjel lefele a gula fole a melytanyerba allitom.

Na, most a kulso legnyomas remelhetoen benyomja a vizet a poharba, ahol
az eges miatt csokken a gaz terfogata. Persze, hogy miert nem marad meg
a 80% nitrogen, azt nem ertem. Hogy az oxigen esetleg megkotodik az ego
gyufa feluleten, azt meg el tudom kepzelni valahogy.

Van valami kikotes, hogy a gyufaval nem szabad a vizet felszivni, es
a poharba csopogtetni? Kisse idoigenyes eljaras, de kivitelezheto.
Nemkulonben a penzdarabok feluletere tapado cseppeket is belerazhatjuk
a poharba. Persze lehet, hogy elfelejtettem valami feltetelt, ami ezeket
az alpari megoldasokat kizarja.

Gabor

Kontaktusba szeretnek kerulni :
Haraszty Zsolttal es Szabo Gaborral BME-DTT-rol
kik jelenleg Bristol illetve Parizs kornyeken tenykednek.

Koszi, Boda Miklos

5 evig jar a penz, allitolag azert, mert ennyi ido eleg kell legyen a 
nagydoktori megirasahoz. Kulonosen meltanylando esetben lehet allitolag
5 evet hosszabbitani, erre elo peldat meg nem lattam.
  Nagydoktoroknak viszont eletfogytiglan jar havi 7000 Ft a mai allapot 
szerint, de nyilvan at lesz varialva a dolog az egesz minositesi rend-
szerrel egyutt.

Kedves (Fencsik) Gabor!
Gondolkoztam azon, hogy magam levelben valaszoljak-e, mert vegso soron
maganugyrol van szo, de megis a Tipp mellett dontottem, mert hiszen itt hoztad
hirbe az iskolankat.
(A tobbieknek: mi egy osztalyba jartunk.)
Hogy mennyire nem volt tekintelyuralom, arra nehany eset:
Partos Veraval (meghalt szegeny, ha nem tudnad, nyugodjek bekeben) egy oran
osszevitatkoztam, es o masnap bejott az osztalyba es kozolte, hogy nekem volt
igazam.
Vrabelytol akkora otost kaptam egy dolgozatra, mint egy haz, pedig
irgalmatlanul leszurtam benne kedvenc koltojet, Adyt.
Banhegyi szinten egy hatalmas otost adott Sz.G.nek, aki a nemecsekek nemecsekje
volt matekbol, mert o bizonyitott be egy osszegkepletet eloszor. En ugyancsak
egy jokora otost kaptam tole egyszer, amikor a tablan rogtonoztem a megoldast.
Mert csak a teljesitmeny szamitott!!! Kulonben, ha kerdeztel tole valamit es
nem tudta a valaszt, akkor egesz egyszeruen azt valaszolta, hogy utananez, es
meg is tette.
Ha lett volna tekintelyuralom, akkor lett volna masodikban osztalykirandulas,
de nem volt, mert nem lehetett rankeroszakolni dolgokat, es az egesz esettol
senkinek semmi baja nem lett!
Ha Te unatkoztal pl. a Kopasz enekesno probain es eloadasan, Magadra vess. En
nem emlekszem soha egyetlen percre sem, amikor unatkoztam volna ott. Ha ugy
lett volna, akkor nem maradtunk volna szinte minden nap tovabb bent.
Osszefoglalva, eletem egyik legszebb, mindenkeppen legszabadabb korszaka volt
ez. Egy olyan iskolaba jartam, ahol demokraciara neveltek. (Itt most meg
kovetkezne nehany mondat, de azt mar nem viseli el a Tipp.)

Biztos vagy benne, hogy egy calculus kurzusba belefer a szamelmelet, a logika,
a halmazelmelet, a geometria, a kozelito szamitasok, stb., stb.?? Es akkor a
versenyfeladatokrol nem is beszeltem, nomeg a sok szakkorrol.

A kemiaban igazad van.

Udvozlettel
                                         Bela

Leanyom nagy erdeklodessel olvasta vegig az amerikai iskolaval kapcsolatos 
velemenyeket, es haromeves angliai iskolai tapasztalatait az alabbiakban
fogalmazta meg:

15 eves vagyok, 1990 ota jarok Londonban iskolaba.  Ez ev juniusaban
fogom letenni az GCSE (General Certificate for Secondary Education)
vizsgat het tantargybol. Az elso evben engem is megdobbentett az iskola
lazasaga, a tantargyak konnyusege es persze az, hogy az angol gyerekek
milyen butak - legalabbis a  regi magyar barataimhoz kepest.  Ekkor meg
mindenki ugyanazokon a tanorakon ragta keresztul magat, de az ev vegen
kivalaszthattuk, - a kotelezokon kivuli,- altalunk folytatni kivant
tantargyakat.

A ket eves "coursework" alatt rajottem, hogy tulajdonkeppen nem is annyira
konnyu a vizsgakra lelkiismeretesen felkeszulni. Amig Magyarorszagon
rendszeresen szamonkerik az anyagot; itt magamra vagyok hagyva a tanulassal
- es kizarolag tolem fugg az, hogy milyen magasra allitom a mercet.  Nagyon
sok evfolyamtarsamat nem erdekli, hogy mi lesz veluk juniusban - butasaguk
szamomra meg most is elkepzelhetetlen -, de velem egyutt tobben is rajottek
arra, hogy minket hajtani senki nem fog. Nemreg lettunk felvilagositva,
hogy az iskolai anyag nem fedi teljesen a vizsgaanyot: ezert peldaul 
Science-bol (fizika, biosz es kemia) az ebedszunetekben tartanak a tanarok
felvaltva eloadasokat az erdeklodoknek (vagyis akik vinni akarjak valamire).

Kotelezo a matek, science es angol - plusz P.S.E.:Personal Social Education
es a testneveles, de ezek nincsenek osztalyozva. A matek kepessegek szerint
van csoportokra osztva. Az also szintek anyaga szinte gyerekjatek, de a
legmagasabbe - ahol en is vagyok - nagyreszt fedi a magyar gimnaziumi anyagot.
Valoszinuleg nem olyan aprolekosan, de nekem meg nem mondtak a magyar barataim
olyat, amirol itt nem hallottam.  A Science orak szamomra sokkal elvezetesebbek
az otthoni fizika es kemia orak unalma utan. Sajat magunk vegezzuk a
kiserleteket, es nem az az elengedhetetlenul fontos, hogy mi a szenatom
legbelsobb szerkezete, hanem hogy mire hasznaljak a szenet a mindennapi
eletben.  Akik pedig ez elobbire kivancsiak, valaszthatjak a kemiat 
tovabbtanulasra.  Hianyzik az angol oraimrol a koltok, irok tomkelege,
errol - sajnos - nem tanulunk. De rengeteget fogalmazunk, es megtanulunk
minden mufajban irni, amit nagyon elvezek. 
 
A valasztott tantargyaim mindegyiket nagyon szeretem - kiveve talan a franciat
- amit a magyar angol oktatashoz tudnek hasonlitani. Az eredmeny ugyanugy
nulla. Tortenelmen a gyogyitas fejlodeset tanuljuk, amibe bele van foglalva
az oskortol kezdve a vilagtortenelem is. Megtanitanak arra, hogyan kapcsolodnak
ossze az esemenyek; es mindig a sajat velemenyunket kell eloterbe helyezni,
nem pedig azt, amit a mas tolunk hallani kivan. Ezen kivul irtunk projectet
a romai Verulamiumrol (ennek romjai nincsnek messze tolunk, ma St Albans),
Irorszag fuggetlensegerol valamint az angliai 1800-as evek szegenysegerol.
Talan nem nyujt olyan reszletes es szeleskoru tudast, de tobb marad meg
bennem ebbol a ket evbol, mint az otthoni altalanosbol.  A foldrajz
kellemesen erdekes azutan az adathalmaz utan, amit otthon probaltak a fejunkbe
tuszkolni. Fobb temak a termeszeti csapasok, nepesseg, ipar, eroforrasok, 
kereskedelem.  Ugyanakkor, ez ido alatt az ember erofeszites nelkul
ismerkedik meg a vilagterkeppel - ami otthon orarol orara a lazas felelesek
temaja volt. Vegul: IT (Information Technology) , a computerek elonyeirol es
hasznalatarol. 

Persze ennek a rendszernek az a hatranya, hogy ha valaki egyszer nem valasztja
a tortenelmet vagy foldrajzot, az mindig hulye lesz belole.  De a tovabbtanulas
lehetosege mindig fennt all, GCSE es A-level szinten egyarant.

Annyit szeretnek meg mondani, hogy reszemrol orulok, hogy itt leteszem ezt a
vizsgat, mert legalabb ket evig azt tanultam, ami erdekelt.  (Utana mehetek
vissza a magyar gimi szurke hetkoznapjaiba).  Ami az amerikai iskolat illeti,
tavaly volt szerencsem egy napot ott tolteni, es utana ugy ereztem, hogy az
angol iskola messze szigorubb es jobb.  Ami sajnos a diakokat illeti, harom
eve meg nem sikerult egy igazi angol baratot szereznem. Egy magyar baratnom
- aki nalunk volt latogatoban, es bevittem ket napra -  nagyon elcsodalkozott
azon, hogy hogy lehet egy csokor zarkozott, visszafojtott, ketlabon maszkalo
birka kozott napmintnap elni. Kivancsi lennek, hogy vannak ezzel Britanniaban
elo, hasonlo sorstarsaim ? 

                                                   Xandri


u.i. Tudja-e valaki, hogy otthon a GCSE-t minek fogadjak el es ezert milyen
procedurat kell vegig csinalni?

                             Kover Akos

From:  (Dr. Gene A. Nelson)
To: 
Subject: fair pay

I would like to suggest and get suggestions on how to enforce equal
pay for equal work.  This is an old issue for minorities in every
field, and I have experienced it first hand as a woman scientist.
  
But now the immigrant scientist regardless of gender is claimed to be
hired at a lower wage than a US scientist.  I don't really know if
this is true, but the immigration law is still an issue with some of
our members.  I have read on the network that there is a bill which
supposedly prevents this abuse of our colleagues, regardless of
citizenship.  

If this bill is or was passed it is illegal for industry
or anyone to give lower pay to someone because he/she is not a citizen
of this country.  I personally feel that it is not right that someone
should be paid less or be expected to work longer hours because of
citizenship.  I also think everyone should pay taxes if they live and
work here.

I suggest that YSN (Young Scientists Network) lobby to prevent this 
discrimination against our fellow scientists.

I am not in favor of limiting the number of skilled people into the
US.  I am in favor of a mechanism which prevents Corporate abuse to non
US citizens and US citizens alike.

Is there hard data which supports the claim that foreign scientists
are hired rather than US scientists because they can be hired for
less?  Does anyone have such data and if they do, can we agree to
present this data at the Denver ACS meeting?  Can we find out how this
is allowed and can we make its practice unprofitable?  I believe that
the core issue is corporate abuse of qualified, highly skilled people,
not who or where they originate.

I hope YSN will remain a safe place for all scientists to participate
in.

Mary 
Ellen Scott

- --
Gene Nelson, Ph.D., Biophysics Company (Pen Based Computing and
Science Advocacy), 7374 Brookside Parkway, Cleveland, Ohio, USA
44130 - 5468   Phone [Voice/Data/FAX] (216) 891 - 8809
Internet Address (same as above!): Reply-To: 

Az elobbi YSN level aljara veletlenul odakerultek az en cimeim is
az automata alairasnak koszonhetoen (en ugy emlekszem, kikapcsoltam).

Bocs, es ha valaszoltok az YSN levelre, kerlek ne hozzam cimezzetek.

Udv,
Laci

Kedves Tippelok!

Ki tudna e nekem valaki deriteni, hogy mi az email cime
(van e) a kovetkezo urnak:

Piotr Chomczynski
Division of Endocrinology, College of Medicine
University of Cincinnati, 231 Bethesda Ave.
Cincinnati, Ohio 45267

Az egyik cikkevel kapcsolatban szeretnek kerdezni valamit tole.
Valoszinuleg biokemikus vagy valami hasonlo az illeto.

Elore is kosz.

Penzes Zoltan

Szerenem megkerdezni, hogy tud-e valamelyikotok olyan
sz.g.-es ujsagrol (newsgroup), ami

         kolteszettel vagy filozofiaval   foglalkozik.

Hasonlo dolog erdekelne telekommunikacio temakorben is.

			Elore is koszonom !

                                    Barna

--------------------------------------
Barnabas Takacs
Institute for Computational Sciences
George Mason University
Fairfax, VA 22030, USA
(703) 818-7096

Fleiner Tamas -teljes joggal- pontositast ker a feladatot illetoen.
A pohar terfogatan, helytelenul, urtartalmat ertettem, a ketto kozti
kulonbseget en is kapisgalom. A tanyer az asztal kozepen  all, ha ugytetszik,
bar a valodi megoldas magtalalasaban ez mellekes. A poharat tenyleg nem lehet
95%-ban apropenzzel  kitolteni, de ez ugyancsak lenyegtelen.

Udvozlettel: Toth Gabor (a kansasi)

A sok anekdota az amerikaiak vagy mas nemzetek hulyesegeirol bar elvezetes, de
a TIPP komoly, tudosokbol allo gyulekezete csak nem ezekbol akarja egy orszag
oktatasi rendszeret megitelni. Erre van sok nemzetkozi felmeres. Ha valakit az
oktatas erdekli akkor pl. olvassa a Chronicle of Higher Education-t, amelyik
az amerikai oktatas minden oldalaval (annyagi, politikai, szellemi, stb.)
foglalkozik (foleg a college/university szinten, de nem kizarolag).
A felmeresek (majdnem mindegyik) kimutatja, hogy az USA eredmenyei altalaban az
also harmadban vannak. A Magyarok minimum a felso harmadban talalhatok, de
eddig majdnem minden amit lattam a Magyarokataz elso 3 helyen mutatja. Ha
figyelembe vesszuk, hogy Hong Kong es Singapur nem 'igazi' orszag, akkor
joforman mindig a Magyarok, Japanok, Koreaiak kozt dol el az elso hely. Itt
most nem csak a csucscsoportrol van szo, hanem inkabb az 'atlag' meresekrol.
Kulonben az amerikaiak akik "oktatas profik" evvel altalaban tisztaban vannak.
Tehat itt egyaltalan nem arrol van szo hogya bekepzelt europaiak lenezik az
amerikaiakat. A KOMPETENS amerikaiak tudjak, milyen oriasi a problema.
(Elnezest,hogymost nem tudok eleg profi modon viselkedni es forrasokat megadni,
de nincs erre most idom. Kulonben az utolso nemzetkozi felmeresben amit lattam
az volt az eredmeny, hogy foldrajzban a Magyarok voltak az elso helyen, azt
hiszem a Horvatok a masodikon stb.. Ez persze RESZBEN a foldrajzi helyzetbol
ertheto.

Persze nekemis lenne szemelyes anekdotam, de ezeket inkabb szeretnem elfelejten
i. Eddigi tapasztalatom az USAban: minden eveben van legalabb egy elmenyem ami
bizonyitja, hogy a helyzet meg        rosszabb mint gondoltam. Tan erdemes
hozzatennem, hogy eleg sok  szakmai es szemelyes tapasztalatom van az egyetemi
es 'gimnaziumi' szinten                  USAban, Nemetorszagban, es Magyarorsza
gon. "Ateltem" mind a harom rendszert. Ha tudok valasztani, gyerekeimet Magyaro
rszagra fogom iskolaba kuldeni, legalabb is ha megtortenik a szerencse hogy az
ottani torekvesek ellenere nem sikerul az USAi szinvonalat elerni.

Tehat a TENYT,hogy az USAban oriasi bajok vannak az oktatas szinvonalaval,
joforman egyik USAbeli 'szakerto' sem vitatja ! Errol vannak konyvek, reportok
, tanulmanyok mazsaszamra. A mai oktatassal foglalkozo kutatas az USAban nem
azzal foglalkozik, hogy van e baj, hanem azzal,hogy melyik reszletekben milyen
nagy a baj, hogy lehet felmerni, mik az okok, hogy lehetne javitani.

Azt hiszem, hogy aki nem tanitott legalabb egy evet az USAban annak goze sem
lehet arrol, hogy milyen komoly a helyzet. Ezzel nem akarom a "kulfoldrol"
beirt velemenyeket lebecsulni, csak hat tapasztalat megis kell es az aztan
sokunknak itt (sajnos) van.  A dolognak van sok arnyalata es vegul is mar
majdnem  hogy egy kulon tudomanyagat csinalnak itt belole. Ez allitas teljesen
biztos, ha a raforditott penzosszegeket nezzuk.

Ez itt persze csak egy nagyon rovid
                                     Baksay Laszlo.

Egy praktikus es kevesbe maximalista kiralyfi a legszebb-valasztas
valoszinusegenek maximalizalasa helyett talan inkabb a
'szepseg' (valamilyen monoton novekedo fuggvenyenek) varhatoerteket
probalna maximalizalni. Itt viszont valamilyen a priori elkepzelesenek
kell lennie a szepseg eloszlasarol (es miert is ne lenne). Ez esetben
valoszinuleg egy monoton csokkeno kriterium lesz a megoldas.
(Menet kozben persze a mintakat felhasznalhatja az eloszlas becslesenek
javitasara [a la Bayes], igy az is elofordulhat, hogy a kriterium emelkedik.)
P

A vizespoharat telerakom apropenzzel. Az egeszet szajaval lefele
raboritom a melytanyer vizre. A penzeket a gyufaszallal egyenkent
kipiszkalgatom a poharbol (ugy, hogy a pohar szaja vegig viz 
alatt legyen). A kulso legnyomas a meguresedo terbe nyomja a vizet.
Matematikus megoldas, a filozofus biztos eltopreng, hogy tenyleg
a poharban van-e a viz.

Posfai Janos

Fleiner Tamas kaves-tejes feladata:

Legyen mindket poharban A terfogatu folyadek, a kanal terfogata B. Ha
kiveszunk B tejet a poharbol, atontjuk a kavesbogrebe, akkor abban a
kave es az osszes folyadek terfogatanak aranya A/(A+B), a tej/osszes
arany B/(A+B) lesz. Ha a keveres utan ebbol a bogrebol kiveszunk B
terfogatu folyadekot, abban BA/(A+B) kave van, ez megy a tejbe. A kaves-
bogreben marado A terfogatu folyadekban a higitas nem valtozik, ezert
AB/(A+B) tej marad benne. Tehat a tejesbogreben ugyanannyi kave lesz,
mint tej a kavesban.

Toth Gabor (a kansasi) tojasos feladata:

A papirt begyomoszolom a palackba es meggyujtom a gyufaval. Mikor mar
nagyjabol elegett a papir, a tojast az uveg szajara teszem. A hules
miatt az uvegben csokken a nyomas, a vakum beszippantja a tojast.

Ha a feladat egyszeruen csak az lenne, hogy egy hejatlan tojast
juttassunk be egy szuknyaku uvegbe, akkor sosavval lemaratnam a nyers
tojas hejat. A belso hartyat a sosav nem bantja, az osszetartja a
tojast, ami annyira keplekeny nyersen, hogy bele lehet tuszkolni az
uvegbe. Ezt az utobbi verziot csak arra az esetre irtam, ha valakinel
nincs gyufa vagy papir, viszont van sosav, akkor tudja mi a teendo.

Posfai Mihaly

Ki tudja, hogy hivjak a het torpet nemetul, franciaul, spanyolul, stb,
esetleg latinul? (Ha Micimacko lehet latinul, miert ne lehetne a
Hofeherke?)

FELADAT: Adjuk meg az Uristen terfogatanak kepletet zart alakban.
SEGITSEG: A Mindenhato termeszetesen vegtelen dimenzios es gomb-
szimmetrikus (a gomb, ugye, a tokeletes test).
ELKEDVETLENITES: Vajon az Uristen sugara is vegtelen?
ATEISTA MEGOLDASOK:
  1) a terfogat azonosan egyenlo 0-val (vulgarmaterialista eset)
  2) az Uristen sugara imaginarius szam (anarchoszindikalista megoldas)

Benedictus qui venit in nomine Domini...

Andris

e-mail: 
JANET:  (UK only)

Tel: (081) 959 3666, ext. 2295
Lab fax:  (081) 913 8545
Inst fax: (081) 906 4477

Hidvegi Zoltan kerdesere valaszolva, en nem aggodnek jogsi ugyben
az USA-ban, mert csak az a fontos hogy valamilyen legyen. Ha magyart
szedsz elo, akkor lehet hogy kerni fogjak hozza az utleveledet, meg
valamilyen magyarazatot, hogy mibol tudhatja egy magyarul nem tudo,
hogy tenyleg vezetesi jogositvany-e a fecni, vagy a Haztombkoruli
Kalaplengetok Klubjanak igazolvanya?  Ha viszont nemzetkozi jogositvanyt
huzol elo (ugyan azt is elfogadjak) akkor abbol jol latszik hogy jogsi,
megis csodalkozva neznek, mert ilyet meg nem lattak. 

Ami sokkal razosabb tema, az a BIZTOSITASI igazolvany, meg a kocsi
REGISZTRACIOJA, ezeknel mese nincs.

Angliai olcso repulojegyforrasra lenne szuksege a hugomnak. Akinek van valami o
tlete (irodak,napilapok travel rovata, stb) kerem, hogy kuldje el a kovetkezo c
imre 

(a zsotia kulonben Zsofia akar lenni, csak az accountot kiado szemely nem volt
tisztaban a magyar nevek helyesirasaval)

Elore is koszonom a segitseget.
                                 Berta Gabor (Birmingham AL USA)

Kezdek arra gyanakodni, hogy minden amerikai allam szeret nekem "bemutatkozni"
a specialis negativumaval. A legutobbi elmenytol meg egy kicsit ki vagyok
merulve, de inkabb haladjunk sorba:

Legeloszoris Baltimore. Naiv magyar bizalommal rottuk baratommal az utcakat
joval ejfel utan nap mint nap hazafele a munkabol, mignem... egyszer csak
megtamadtak. Ket fekete ficko, eloszor talan szorakozasbol, majd egyre
nagyobb beleelessel uvegekkel, es felteglakkal kezdett dobalni, majd
fenyegetoen egyre kozelebb is jottek. Szerencsere be tudtunk huzodni
(ez nem jo kifejezes, inkabb: fejvesztve bemenekultunk) egy ismeros
kapualjba, es meg nagyobb szerencsenkre perceken belul ott volt a rendorseg
is. Az mar kevesbe tetszett, hogy nem vittek haza, hanem csalikent
elorekuldtek, hatha elokerulnek a fickok megegyszer. Nos, a fickok nem 
kerultek, de ez azt hiszem nagyon jo, mert a rendorok sem bukkantak
fel tobbszor, talan csak meg akartak minket nyugtatni.
Ez volt a "Welcome to Maryland..."

Amikor felesegemmel eloszor megjelentunk Californiaban, mindossze egy hetre ra 
meglepett bennunket a 7.1-es Santa Cruz-i foldrenges (sokan San Francisco-i 
foldrenges neven emlegetik, mert ott volt nagyobb a kar, de az epicentrum 
Santa Cruz mellett volt, kesobb meg is latogattuk). Korulottunk minden dolt, 
egett es fustolt, de egy autoparkolo viszonylag kenyelmes betonjan csak arra
kellett ugyelnunk, hogy el ne essunk, es a labunk ne szoruljon be a hullamzo
betontablak koze. Azota is Californiaban mindig ugy mentem be minden epuletbe,
hogy 30 mp. alatt el tudjam hagyni. Aki meg ilyet nem elt at, annak nehez
elmeselni, de a foldrenges egy eletre szolo tapasztalat.
Szoval ez volt a "Welcome to California..."

Kovetkezo amerikai allomasunk New Jersey volt. Itt (remelhetoleg) nincs
foldrenges, de helyette van vihar! Erkezesem utan nehany hettel mar
meg is kaptuk a bemelegitot, a "Storm of the Century" kepeben, aminek
egyik kozpontja hol mashol is lehetett volna, mint Long Branch-ben,
ahol 90 merfoldes (140km) orankenti szelsebesseget mertek. Az ocean
kilepett a kb. 6-8 meter magas vedgaton, es bement az ablakokon.
A parkolo autonk mellett allo tobb meter atmeroju fa egyszeruen tovestol
fordult ki, szerencsere nem az auto es nem a haz fele.
Ennyit a "Welcome to New Jersey..."-rol

Azota persze tovabbra is itt lakunk, csakhogy szerda ota a World Trade
Centerbe jarok (a vilag masodik legmagasabb epulete) a 96. emeletre. 
Elotte persze gyanakvoan kerdezoskodtem, de mindenki megnyugtatott,
hogy itt nincsenek foldrengesek, es vihar sem jellemzo New Yorkra.
Hanem akkor mi? Mi mas is tortenhetne a harmadik
napon, minthogy hatalmas robbanas, a haz megremeg, izgatott kiabalas,
rohanas (kesobb cammogas, majd az se) lefele a lepcsokon, 100 ezer
emberrel egyutt kettes sorban, szemet csipo es tudot tolto fustben,
az ido egy reszeben teljes sotetben, es egesz ido alatt meg azt sem
tudva, mi tortent, hol van tuz (azt, hogy van, a fust miatt tagadni
sem lehetett volna). Ket es fel ora mulva vegre kileptem az ajton,
kimerulve, es legkevesbe az erdekelt, hogy olyan mocskos vagyok a fusttol,
mint egy kemenysepro.
Ez hat a "Welcome to New York..."

Azon toprengek, mi johet meg? Egy kicsit kezdek belefaradni a
"Vegyunk reszt az amerikai nemzeti csapasokban!" programba.
Van valahol egy nyugodt, csondes hely, ahol nem tortenik semmi???

Jozsi.

Ui.: Felesegem egyik munkatarsa Philadelphiaba keszul koltozni, de
     mar most megigertette, hogy nem foguk arra koltozni mi is, vagy
     jo elore ertesitjuk...