Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 144
Copyright (C) HIX
1996-11-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 SW eletforma? (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Re: *** KULTURA *** #143 (mind)  39 sor     (cikkei)
3 szuletesszabalyozas (mind)  20 sor     (cikkei)
4 magyar kultura (mind)  67 sor     (cikkei)
5 Europai es amerikai kultura + a magyarsag mint erdek (mind)  81 sor     (cikkei)
6 jojj (mind)  1 sor     (cikkei)
7 Progressziv rock, Keith Jarrett, stb. (mind)  61 sor     (cikkei)
8 mit ertunk kulturan? (mind)  172 sor     (cikkei)
9 Bizottsag (mind)  31 sor     (cikkei)
10 Csinaljunk filmet! (mind)  27 sor     (cikkei)
11 Der Sandmann (mind)  16 sor     (cikkei)
12 Hirlap rendeles (mind)  1 sor     (cikkei)

+ - SW eletforma? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kulturaltak!
Nos, szerintem nem az eletforma a jo szo. Nemes orultseg, talan.
Arrol van szo, hogy En es szerintem meg sokan, nem szeretunk valamit 
kicsit csinalni. Vagy teljes erobedobassal, vagy sehogy. Tehat nem 
vasarolok ugyan SW-s polokat es egyeb reklamtargyakat, de sokszor mondom, 
hogy ez olyan erzes lehet, mint "egy X-szarnyuval a lovak koze csapni".
Szeretem teljesen beleelni magam, de ez azt is jelenti, hogy utalom a 
szinvonalatlan vonalat, mert az az En szorakozasom akarja rontani.
Sziasztok!
		Zigi
+ - Re: *** KULTURA *** #143 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csak ket szempontot szeretnek a magyar kulturarol szolo vitaban
emliteni:
A lengyel sem valami elterjedt nyelv, megis van vagy 4
Nobel dijasuk (ebbol 3 szerintem lengyelul is irt)
A mar emlitett Reymont, Sienkiewitz, az idei is lengyel, a nevet nem
tudom, es Cieslaw Milosz (lehet, hogy hibasan irom a nevet). Az utobbi
lehet, hogy nem lengyelul publikal (Litvaniahoz is van valami koze,
de mar regota nem Kelet-Europaban el).
A masik: Azt hiszem Nagy Peter irta, hogy ha valami kihal egy kulturabol,
az valoszinuleg nem is kell senkinek, s igy nem igazan baj.
Lehet, hogy nem ezt akarta mondani, de en igy ertettem. Ezzel nem
ertek egyet. A mai komercializalodott vilagban azon szokasok,
kulturalis tevekenysegek konnyen el tudnak halni, amelyek mogott
nem all nagy penz. Az emberek nagy resze hagyja magat manipulalni,
koveti a divatot (s persze a divatok altalaban nem spontan valnak 
divatta). A verseny nem fair. Valaki emlitette a neptanc mozgalmat.
Szerintem sokan nem is ismerik, s persze a media sem tesz tul sokat
azert, hogy megismerjuk. Remelhetoleg nem fog kihalni. De sajnos
nem kap eleg lehetoseget. En pl. 27 eves koromig nem talakoztam vele, s 
utana kezdtem el tancolni (persze nem a Bartok egyuttes szinvonalan).
S gondolom nagyon sokan sohasem talakoznak vele. S hogy mekkora
ertek a neptancunk, azt tancegyutteseink kulfoldi sikerei igazojak.
Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy nem magyar az, aki
nem szereti a nepzenet, neptancot, s inkabb technot, vagy Star Treket
szereti, hanem azt, hogy nekunk, vagy legalabb is a magyar allamnak
tamogatni, s apolni kell a hagyomanyainkat, ertekeinket.
Ezekhez az ertekekhez persze nem csak a nepi kultura tartozik,
hanem Illes, Koncz, Locomotiv GT, Ady, Jozsef Attila, Radnoti, Jancso  .... 
En egy kicsit ugy vagyok, mint az elovilaggal. Oriasi kar er minket,
ha kihal egy faj, s hasonlo kar er minket, ha kihal egy kultura.
Egy kultura kihalhat eroszakosan (a tibeti veszelyben van pl. Kinaban),
vagy spontan modon nem birva a versenyt pl. az amerikaival.
(Amely persze nem jelenti az amerikai kultura felsobbrenduseget, s
a masik eletkeptelenseget, lasd fent.)
Konkluziot nem nagyon tudok levonni, legfeljebb csak annyit,
hogy legalabb probaljuk megismerni ertekeinket, hagyomanyainkat,
adjunk nekik is egy sanszot (megha sokkal egyszerubb is kovetni
a "divatot".)
Udv Gyuri
+ - szuletesszabalyozas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Meg csak most jelentkeztem a csoportba, igy sajnos meg nem 
volt idom kitapasztalni, milyen temakrol folyik a szo. Annak, hogy 
megis irok, az a magyarazata, hogy a segitsegeteket szeretnem kerni.
A problemam a kovetkezo:
Egy het mulva eloadast kell tartanom, melynek temaja  a 
szuletesszabalyozas (a vilag, ill. Magyarorszag nepsurusegenek 
valtozasa; erkolcsi, gazdasagi vonatkozasok). A baj az, hogy semmi 
anyagom nincs hozza. Szeretnem a kerdest kicsit korbejarni, nemcsak 
a magam velemenyet elmondani.
A keresem:
Ha valaki talalkozott ezzel kapcsolatos cikkel, statisztikaval a 
web-en, irja meg az eleresi utat! Az iras lehet magyar, angol vagy 
nemet nyelvu.

Koszonom:

Nemeth Karoly

+ - magyar kultura (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Erdekesnek talalom Peter es Dezso fejtegeteseit, belekotyogok en is...

En itt Del-Tirolban a magyar kulturanak a nyomat sem fedezem fel. Ez azert
is erdekes, mert a Monarchia azert eleg komolyan es hosszu ideig valami
modon csak osszekotott minket. De meg kell kockaztatnom, hogy semmi kozunk
sincs egymashoz. Itt hegyi emberek elnek, aki ilyet meg nem latott, az nem
tudja mirol beszelek. Az teljesen normalis, hogy Tirolt egesz eletukben nem
hagyjak el... Aki egyetemet vegez, az Innsbruckban teszi, nagyon kevesek
mennek 'Olaszorszagba' tanulni. Ha valaki utazos fajta, a szabadsagan
mindenkeppen olyan helyre utazik, ahol hegyek vannak, es kirandulassal tolti
az idejet. Ezen eloszor kiakadtam, de vegul is el lehet fogadni. En
Budapesten nottem fel, en a varosokat, muzeumokat, embereket keresem.
(Itteni barataink azon rohogtek, hogy talan mi Romaban a buszozast elveztuk
leginkabb.) Az informaciohoz jutasnak a kovetkezo lepcsoi vannak: eloszor a
lokalis (falu-varos), aztan Del-Tirol, aztan Tirol, aztan Olaszorszag, aztan
a vilag. A lepcsok utolso fokaira viszont elenyeszo szamban jutnak el! Az
tehat az alapveto gond, hogy egyaltalan keveseket erdekel a vilag, ha meg
igen, a nagy kalapbol ugyan mi jutna el hozzajuk, ami magyar? A
konyvesboltokban esetleg meg lehetne rendelni leforditott magyar irokat, de
ahhoz mar tudni kene, hogy ki letezik...
A zene mar jobban all. De az is biztos, hogy nem Bartokhoz vagy Kodalyhoz
nyul a tobbseg. Ahhoz azert ez tul bonyolult. (Kurtagrol ne is beszeljunk...)

Egyszer valami hihetetlen csoda (=Becsbe szakadt magyar rendezo) folytan egy
amator szinhazban bemutattak Orkenytol a Totekat. A problema ott kezdodott,
hogy mar a szineszek sem tudtak, mi benne a vicces. A kozonseg meg fapofaval
ult, amikor en majdnem lefordultam a szekemrol a rohogestol. (Na most lehet
megkovezni:) Azt kell gondoljam, van egy tipikus kelet-kozep-europai
eletfelfogas, amivel a vilag megmarado resze nem tud mit kezdeni. Ki hallott
Menzelrol a nagyvilagban? Az o filmjei ugyanugy lehetnenek magyarok is...
Amire en gondolok, a sirva-vigados stilus, amit inkabb
ironikus-magabafordulosnak jelolne'k. Rengeteg peldat lehetne felsorolni, de
egyet nem tudok kihagyni:
Szilveszter ejszakajan a legvadabb buli is felbeszakad pontban ejfelkor,
mindenki elcsandesedik, megvarja a pittyegest es kicsit konnyezik, mig
FELALLVA vegighallgatja/dudolja/enekli a himnuszt, aztan
koccint+jokivansagok. Ilyen mashol nincs. (En legalabbis nem tudok rola.)
Tipikusan csak hozzavetolegesen ejfelkor csusznak at az ujabb evbe. 

Aztan itt van az a bizonyos 'pesti' vicc [magyar, ill. az a
kelet-kozep-europai humor]. Ezzel sem tudnak mit kezdeni. Ennek a
jelentoseget pedig kar lenne lebecsulni, sok mindent kifejez egy nep humora.

Egy kis nep soha nem lehet komoly resztvevoje az egyetemes kulturanak. En is
odaig vagyok a magyar irodalomtol, ezert Bp-en mindig felpakolok a megjelent
forditasokbol, ezeket ajandekozom boldog-boldogtalannak. Ha ramenos vagyok,
meg el is olvassak. Azert tegyuk a szivunkre a kezunket: ki olvas
litvan/bolgar/torok/egyeb irodalmat? Es mit tudunk roluk? (Vagy netan
Hong-Kongrol? Labda Dezsonel, 1x beigert egy szuperszubjektiv beszamolot...)

A hagyomanyok apolasa szep dolog, de mindig extra energiakat igenyel. Egy
nep kulturaja dinamikus, ha valamit meg akarunk tartani, az mar mesterseges.
Ha meg akar maradni, akkor meg fog. Es kialakult egy egyetemes kultura, ami
az amerikanizalodas eredmenye, valamint a legkisebb ellenallas fele valo
torekves, mint tomeges ars poetica. De azert ez normalis, vegyuk csak
peldanak a neptancot: ki a fene tudna a csardas alaplepesein kivul barmit is
magyarul [dobogos-menyecskeforgatost] eltancolni (nem a szuflarol, a
teoriarol kerdezek)? Mennyivel egyszerubb egy dizsiben razni, amit mindenki
tud az egesz vilagon!

[Ha valaki ezt a bekat hosszu tavon nem tudja lenyelni, annak ajanlhatok egy
szinten tipikus magyar megoldast: ongyilok!]

Udv,
Vili
+ - Europai es amerikai kultura + a magyarsag mint erdek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Itt egy csomo okos dolog elhangzott. Igaz, egy reszevel ketsegeim
vannak, de nem akarok most minden szora akadekoskodni. Hanem egy dologba
megis belekotnek.

> Nekem se hianyozna az
> USA, ha a Marsra robbantanak.

  Namost en ugy gondolom, hogy ez egy vita heveben tett kijelentes, es nem
is kotozkodnek, ha nem lenne annyi mas ilyen Europa illetve Amerika
ellenes szoveg itt.

  Az isten szerelmere, azert nem gondolhatjatok komolyan!

  Vegyuk csak: kidobjuk az amerikai es europai irodalmat, kidobjuk a
Hofeherket, a Piroska es a farkast, a Verne konyveket, Grant kapitanyt es
a utolso mohikant, a Tom Sawyert meg a Huck Finn-t , kidobjuk Romeo es
Juliat, Alice-t a csodaorszaggal egyutt, a Hamletet, a Faustot, az Isteni
szinjatekot, Victor Hugot, Balzacot, Zolat, Thomas Mannt, Steinbecket,
Hemingwayt, Joyce-ot (igyekszek valtozatos lenni, de ez mind repul), repul
Natasa es Anna Karenina. A zeneben megmarad Bartok es Kodaly, de kidobjuk
Beethovent, Mozartot, Bachot, mindenkit kidobunk, hogy aztan vegyuk
Amerikat is: a dzsessz repul, a rockot es a bluest fel a Marsra. Az
amerikai film egy kommersz okorseg, na jo akkor kidobjuk mindet, Chaplint,
a Disney filmeket, az Elfujta a szelt, a Citizen Kane-t, a Fred Astaire
filmeket, a My Fair Lady-t,a Zabriskie Point-ot, a Hair-t, a Star Wars-t. 

  Viszont az igaz, hogy a kinai vagy indiai vagy japan kulturaval szinte
semmilyen kapcsolatunk nincs. (En ugyan azon kitarto emberek egyike vagyok
akik elolvastak a Nyugati Utazas cimu ezerpar oldalas kinai regenyt, de
hihetetlenul idegennek ereztem).

  Szoval csak azert mondtam el ezt a litaniat, mert ugy erzem neha
elfelejtjuk, hogy mennyire veglegesen es visszavonhatatlanul a nyugati
kultura emberei vagyunk, mennyire belenk ivodott ez szuletesunk ota es
hogy mennyire kevesebbek lennenk enelkul. 


> De itt egy masik szempont. Hany dan vagy belga (itt barmelyik kis orszagot
> felsorolhatnam, amelynek a nyelve nem vilagnyelv) iro konyvet lattatok
> abban a nyomorek konyvesboltban? A kis orszagok ill. nyelvek mindig is
> hatranyban lesznek a nagyokkal szemben. DE nem tudom megallni. Ahol a
> nyelv egyetemes, ott bizony ismerik a magyarokat. Itt az egyik kinai azzal
> jott nekem, mikor meghallotta, hogy magyar vagyok, hogy Liszt milyen nagy
> zeneszerzo volt. Es ugye Bartokot is ismerik. A CD-boltok tele vannak

  Attol tartok itt arrol a tenyrol van szo, hogy Bartok vagy Liszt a
zeneben elokelobb helyen all mint mondjuk Moricz az irodalomban. 

  A forditas versnel nagy gond, a prozanal altalaban nem. A nagyobb magyar
szerzok muvei le voltak forditva a legtobb nyelvre, es bizonyos szamban el
is kelltek. Attol tartok, nem volt igazi atuto ero. Peldaul Tolsztoj es
Dosztojevszkij akkor robbant be a vilagirodalomba, amikor az ordog sem
tudod oroszul. Ilyen kaliberu szemelyisegekre volna szukseg. 

  Ja kis nemzetek. Nem tudom kivulrol de nyilvan Kierkegaard-ot lattam
(azt hiszem dan, nem?) Hrabalt es Havelt, Andric-ot (bosnyak? szerb?
horvat?) stb. Belgat nem tudok. Na bumm.

   Na es meg valami, a hun vezer nemzetmegjelolesere. 

   Azt hiszem, annal szerencsetlenebb meghatarozast, mint hogy egy
nemzetet az erdekei altal hatarozni meg, nem tudok elkepzelni. Nyilt
felhivas arra, hogy valaki kedve szerint meghatarozza, hogy marmost mi is
az erdeke azon magyarnak, es mindenkit aki nem ert egyet lehazaarulozzon. 
   Egyebkent is a hazaarulozassal jo lenne csinyjan banni. Meg ha
olyanokat valasztunk is ki a nagy nemzeti allatkertbol mint a Szalasi vagy
a Rakosi es megkerdezzuk, hogy most jol menjen-e a dolga a magyarnak vagy
rosszul, azok is azt mondanak, hogy "hat jol menjen, elvtarsak/testverek".
A tragediak ott vannak, amikor a szemelyes velemenyeket tesszuk meg
nemzeti eszmeve. 
   Egy nemzet fontos resze az eszmek es erdekek valtozatossaga: ez teszi
lehetove, hogy ha egyes szemelyek elbuknak is, a nemzet tovabbhaladjon. 
   Ja es nekem sokkal szimpatikusabb az, ha mondjuk egy suszter egesz
eleteben csak penzert dolgozott, s aztan kozben egy halom embernek
mellesleg lett cipoje s egy fiatalember mast sem akart csak szive
holgyenek imponalni, s aztan magyar vers lett belole.

               Udvozlettel
                     B.Laci

                       www.cs.purdue.edu/homes/boloni
+ - jojj (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)


+ - Progressziv rock, Keith Jarrett, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonet Papuanak es Riesz Ferinek a progressziv rock ajanlatokert, nem
ismerem egyiket sem, utanuk fogok nezni es megirom majd a velemenyemet.
A King Crimson lemez, amit egy nagylelku pillanatomban elajandekoztam,
az az Earthbound volt, beugrott, mikor olvastam Feri KC album listajat.
Bosszanto, mikor egy jo lemezt nem adnak ki ujra CD-n. Viszont a KC
Island c. albumat kb. 10 evi kihagyas utan ujra meghallgattam (kb. haromszor
egymas utan), es igazat kell adjak Ferinek: ez egy mestermu, a King Crimson
egyik legjobbja.

A mai progressziv rock-ot nem kovetem tul nagy figyelemmel. Ugy tunik, hogy
mara nagyon a periferiara szorult ez, pedig a 70-es evek elejen-kozepen
sokkal jobban kozpontban alltak. A progressziv rock orokosenek talan azt
a mufajt lehet nevezni, amit itt Amerikaban 'alternative rock'-nak hivnak.
Majdnem minden varosnak van alternativ rock radioadoja. De ezek is inkabb
slager-szagu zenet sugaroznak, csak olyan bandaktol, akik me'g nem futottak
be, vagy sose fognak befutni. Tipikus reprezentativok a befutottak kozul:
Nirvana, Pearl Jam, Smashing Pumpkins, stb. De a nyolcvanas evek elejen
Madonna is alternativnak szamitott... Sok alternativ rock ado ugy is hirdeti
magat, hogy ha tudni akarod mi lesz meno 10 ev mulva, akkor hallgasd oket.
De altalaban az jellemzo, hogy a 3-4 perces szamok vannak divatban, a
'short attention span' ugy latszik a zene vilagaba is elerkezett. Az igazi
vadabb dolgok csak nehany 'college radio station' kornyeken hallhatok.

Csak lazan kapcsolodik ide, de talan lesz, akinek ujdonsagot mondok ezzel:
ha Amerikaban jarsz es olyan lemezboltot keresel, ahol bele is lehet
hallgatni a lemezekbe, ajanlom a Blockbuster lemezbolt halozatot (a video
halozat testvere). Szemben a Tower Records halozat boltjaival, ahol csak
elore kivalasztott lemezekbe lehet belehallgatni, itt az osszes boltban
kaphato CD-t fel lehet tetetni. A rock valasztek nagy, a jazz es a
komolyzene valasztek viszont sajnos nem olyan jo, mint a Tower Records-nal.
Tudomasom szerint mindket halozat boltjai megtalalhatok a legtobb kozep es
annal nagyobb meretu varosokban. Feri es Papua zenei ajanlataiba en is a
Blockbuster-nel fogok belehallgatni.

Keith Jarrett rajongoknak: komolyzenei kalandozasainak legujabb allomasa
Bach es Handel utan Mozart. A napokban jelent meg a hagyomanyos kiadojanal,
a nemet ECM-nel egy dupla CD-je. Harom Mozart zongoraversenyt jatszik rajta
a Stuttgart-i kamarazenekarral, Dennis Russell Davies vezenyletevel: a
21., 23. es 27. zongoraversenyeket (K. 467, 488, 595). Nekem tetszik, de
nem vagyok vajtfulu. Nagyon erdekelne hozzaertok velemenye, hogy mennyire
allja meg Jarrett a helyet a komolyzene vilagaban. Szamomra mar az is
lenyugozo, hogy valaki ket ilyen kulonbozo vilagban ennyire otthonosan
tud mozogni. Ami a jazz oldalat illeti: a tavalyi 'Keith Jarrett at The
Blue Note' c. CD doboz elso CD-je kulon is kaphato. Az eslo szam Kozma
orokzold slageret, a hullo faleveleket dolgozza fel. Amit abban a szamban
Jack DeJohnette-tel es Gary Peacock-kal muvel az utolso 10-15 percben,
az szerintem a jatekossag, improvizacios es zenei tudas netovabbja, mar
ezert az egy szamert is megeri az arat, de van rajta meg egy csucs szam
Muezzin cimmel, a Jarrett-tol megszokott 'muezzines' motivumokkal. Hatha
ez valakinek megdobogtatja a szivet: egyik lemezenek a boritojan nyilatko-
zott ugy, hogy a zene szeretetet *magyar* nagymamajatol tanulta... Sajnos
viszont, akik szeretik Jarrett-et, valoszinuleg nem ezert a tenyert szeretik:-)
En a magam reszerol alig varom, hogy komolyzenei barangolasaiban eljusson
Debussyhez, akinek a zeneje szerintem az igazan neki valo mufaj es akinek
jelenleg legnagyobb ertelmezoje es eloadoja szerintem Kocsis Zoltan.
-ll

PS: akik regebbi hixesek, azok tudjak, hogy az eppen futo magyar es vilag
kultura vitaja ugy atlagban evente egyszer megismetlodik, nagyjabol ugyan-
azokkal a pro es kontra ervekkel. Erdemes a korai Forum es Szalon szamokba
visszalapozni.
+ - mit ertunk kulturan? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nem olvasom rendszeresen a Kulturat, de egy baratom jovoltabol megkaptam az
elmult hetek anyagat.  Leven itt 4 napos
munkaszunet, volt idom elolvasni es elgondolkodni az irottakon.

Ha elfogadjuk az ertelmezo szotar szerinti definiciot, akkor a kultura
az emberiseg altal letrehozott anyagi es szellemi ertekek osszesege.
Tehat ide tartozik mindaz, amit az ember evezredek alatt alkotott es
sajnos felig-meddig elpusztitott.
Lehet, hogy a busojaras ma mar senkinek nem mond semmit, de
a faragott maszkok muveszi erteke vitathatatlan meg ma is.  Az pedig
a folklor resze, hogy mindez miert es hogy alakult ki.  Ez pedig tovabb
vezet tortenelmunk esemenyeihez, vagyis a torokok jelenletehez.
Ugyanigy minden nemzetnel megtalalhatok a tradiciok, kulonbozo hagyomanyok,
nepmesek, mitoszok enekek.  Ez a nemzeti kincs egy
resze.  Ezt a kincset sokaig nem gyujtottek, csak a nephagyomany
utjan terjedt, atalakult vagy a legrosszabb esetben elveszett.
A 18.-ik szazadban mar kulfoldi peldakra hivatkozva a pozsonyi
ujsagban szova tettek ezeknek gyujteset.  Sajnos nalunk eleg keson kezdodott el
,
de jobb keson mint soha.
Ha tisztaban lennenk hagyomanyainkkal, akkor jobban megertenenk
sok mindent ami korolottunk forog, nem haborodnank fel egy-egy
kulfoldi hagyomanyon vagy annak eredeten.

A magyar halotti kultusz is tartalmaz sok erdekesseget es az
egyhazak kifejezett uldozosere hagytak el ennek egy reszet mivel kimondottan
pogany beutesnek minosult.  Igy ha latunk egy-egy
kis falucskat templomaval es temetokertjevel, valoszinu sokan
nem tudjak, miert ott vannak a sirok es miert nem a megszokott
temetoben?  Az ellenorzes miatt.
Ugyanis, kulonosen ha legenysorban levot, vagy elado lanyt
temettek halotti tort tartottak, ami kicsit hasonlitott a lakodalomhoz.
De a templom mellett ezt jobban tudtak ellenorizni. Mar 1279-ben a
budai zsinat tiltotta az ilyenfajta vigassagot, a XVII.szazad elejen
olvashatjuk: " A holt emberekert esztendonkent valo tor csinalas
ordogi talalmanyok."  Comenius ezt mondja: "Torbeli gajdolasokkal
dicsiretit a halottnak elo"sza'mla'lva'n."
A gyasz szine is feher volt regebben.
Egyes siratok dallamukat tekintve a honfoglalas elotti idokig
visszavezethetok, es a XVI-XVII. szazadban mar a kozelmult
siratodallamainak hasonlosagat is felfedezhetjuk.
Arrol is vannak feljegyzeseink Nyugat-Dunantul tersegebol 1818
korul, hogy virrasztoba az ifjak  cso:rgo: palcat szoktak magukkal
vinni, ezzel mulatsagbol egymas hatat kongatjak, aki eltalta ki utott,
azt huzzak le es folytatodik a jatek.

Vagyis kar megbotrankoznunk mas kulturak szokasain, nalunk is
van eppen eleg erdekesseg.
Azon mar elgondolkodott valaki, hogy miert van Europa-szerte sok
harangra az irva:  "Az eloket hivogatom, a halottakat elsiratom."?
Azert amiert nalunk is megvan a lelekharang funkcioja.  A harangok
adjak tudtul a temetesre valo gyulekezest es egesz a temetoig
kiseri annak hangja az elhunytat.  Ma mar ezek is kiveszoben,
mint ahogy Boda Dezso irta, inkabb az anyagiassag, kivagyisag
dukal.  Sajnos.

A kulturanak nincsenek hatarai, csak hatasai.  Es ezzel epul be
minden kis es nagy orszag az egyetemes kulturaba.  Es ha aka'r
csak egy is "eltunne" - mint valaki irja, nagy veszteseg erne az
egesz emberiseg kulturajat.
Mivel van mar zenei szakertonk is :-))), (Reisz Feri viseld csak ezt
a megszavaszott rangot, tenyleg kierdemelted)  igazan elmeselhetne, zeneszerzok
hogyan epitettek be nepdalokat muveikbe es ezek a
szerzok kikre es milyen hatassal voltak / vannak?  Tovabb
sorolhatnam az epiteszetet, festeszetet...
Neha kimutathato a hatas (nem utanzas!), neha nem.  De biztos,
hogy nem kulonulunk el egymastol es mindenki hozzajarult ahhoz,
hogy a kultura ott legyen, ahol eppen van. (Pl. Wagner hatasa
amerikai filmzeneben.)  Kar egy versenytablat felallitani, ez
meltatlan hozzank.  Nem hinnem, hogy valamelyik alkotonak
eszebe juthatott, hogy most azert festem meg ezt a kepet, hogy
egy elkepzelt helyezessel a velem egy nyelvet beszelok feljebb
jussanak.

Van itt meg egy dolog, ami abszolut tudomanytalan es hamis,
vagyis az 1848-as nemzetorok szarmazasi osszetetele.
Pusztan tortenelmi tenyekre es adatokra hivatkozva, ami
megtalalhato leveltarakban, konyvtarakban, korabeli
ujsagokban a kovetkezok tortentek:

Kezdodik 1848-na'l, a pozsonyi dietan a varosok rendelkezeserol
szolo torvenyjavaslatot targyaljak (XXIII.tc.)  Ez - bizonyos cenzus
alapjan - a valasztasi jog megadasarol szolt, es kiterjedt volna a
zsidokra is, mert vallaskulonbseg nelkul akarta'k az alsotablan
torvenyerore emelni.
Kialakult egy parazs vita, de annyira, hogy az utcara is kihallatszott.
Ott meg az utca embere (ahogy szoktuk oket nevezni) zsidoellenes tuntetesbe tor
t
ki.

Hasonlo lett a helyzet a nemzetorsegrol szolo torvenyjavaslatok targyalasanal i
s
(XXII.tc.) .  1848 marcius 19-20-ra virrado ejszakajan -hajnalan  Pozsony utcai
n
az kiabaltak, hogy: " le velok!".  Egykoru feljegyzesek szerint  "neki eredett 
a
zsidok uldozese", egeszen a tettlegessegig.  Pozsonyban 30 halalos aldozata let
t
a
zavargasoknak.  De ugyanebbol az okbol kitortek atrocitasok Nagyszombatban,
Va'gu'jhelyen, Kassa'n, Szekesfehervarott,
Temesvarott es Pecsett is.  Kossuthnak engednie kellett.
(A dicsoseges forradalom meg csak egy hetes sem volt!)  Igy a
varosi szavazatok jogkoret csak a bevett vallasok kepviseloire adtak
ki, igy a zsido varoslakokat kizartak a varosi polgarjog gyakorlasabol.
Erre mondta Tancsics:  "Istenem, mennyi bajt elharitottak volna, ha
e ket szocskat (>torvenyesen bevett<) kihagytak volna e cikkelybol."

Batthya'ny Lajos aki mint kormanyfo egyben a nemzetorseg
foparancsnoka is volt, elkerulendo a tovabbi zsidoellenes
hecckampanyokat aprilis 22-en - kenyszerusegbol - rabeszelte a
pesti hitkozseg elojaroit, hogy maguk kerjek az "ideiglenes" felmentest
a magyar zsidosag nemzetori szolgalatanak teljesitese alol.  Az
elkeseredes erheto volt a zsidok reszerol, - mentootletkent - aprilis
vegen felvetodott az a komor gondolat, hogy Amerikaba vandoroljanak
ki.  Megalapitottak egy Kivandolasi Egyletet, de nem ertek el sem
Pozsonyban, sem Pesten lenyeges eredmenyt.  Sot a szeptember
vegi vegzetes napokban az egylet helysege az onkentes magyar
seregbe belepok jelentkezeset szolgalta es nem a kivandorlaset.
Aztan jott Jellasics es akkor mar zsidokat is befogadtak a
nemzetorsegbe.
Pozsonyban, ahol meg husvet kornyeken is zsidouldozes folyt,
oktober 8-an riadot fujtak, hogy a nemzetorseg es _minden_ 
fegyverforgato egyen keljen fel.  Ekkor eppen bojtnap volt, a zsidosag
legnagyobb unnepe, a varos zsido lakoi semmivel sem torodve
kaszaval meg eppen ami a kezuk ugyebe esett megjelentek a
foteren es besoroztak oket nemzetori zaszloaljakhoz, ahol orszolgalatot
teljesitettek.  Igy aztan orszagszerte megnyilt elottuk az ut, hogy hazajuk
szabadsagat fegyveresen vedjek.  De reszt vettek a a nepfelkelok,
a szabadcsapatok, es a honvedzaszloaljak soraiban is.
Egykori becslesek szerint (es kesobb is megerositve) kb. 20 ezer fore becsultek
letszamukat.
Ez a ketsegtelen tortenelmi teny mutatja, hogy reszt akartak venni
hazajuk megvedeseben es a fuggetlenseg kivivasatol remeltek
sajat polgari es politikai jogaiknak elnyereset.
Ezt egy honvedhadnagy, bizonyos Hoffmann Adolf nyiregyhazi lakos
keresetlen szavakkal igy fejezte ki:  "1848-ban a veszkialtas, mely Magyarorsza
g
ro'nain es be'rcein vegighangzott, hogy a haza
veszedelemben van, hogy jon a nemet es hozza a rabbilincset,  a szabadsagszeret
o
magyar nemzet labara, engem a szegeny
nyomorban elo bo'hert  [talmudista ifjut] is felvillanyozott.  En ugyan
mostohagyermeke voltam e hazanak, megfosztva minden politikai es polgari jogtol
,
lenezve es megvetve, de en szerettem hazamat."
Ez az ifju arra gondolt akkor, "hogy ha a magyar sereg gyozni fog
es a zaszlora irt szent eszmek...megvalosulnak, a zsidok, a jogtalan
zsidok is, szabadokka lesznek, mert egy szabad nemzet nem turheti,
hogy az o kebeleben rabszolgak sinylodjenek.  Folcsaptam tehat
honvednek a 19. zaszloaljba, mely Locsen alakult."

Igy valik erthetove az emancipacios torvenyjavaslat 1849. julius 28-i Szemere
Bertalan altali benyujtasa.  A kormany Szegedre menekul,
Haynau a varos hataraban...  A javaslat teljes - politikai, tarsadalmi
es vallasi egyenjogusagot biztositott a zsidosagnak, mert   "...eljott az
ido, hogy a nemzetgyules azon szent elvi kijelenteset tovabb ne
halassza, miszerint a zsidok is a hazanak polgari jogban,
kotelessegben a tobbiekkel egyenlok..." - indokolta tobbek kozott a
miniszterelnok.  A nemzetgyules minden megjegyzes nelkul a
javaslatot "koztapssal" elfogadta.

A tobbit mar ismerjuk.  Augusztus 13-an Gorgey fegyverletetelre
kenyszerult Vilagosnal es a torvenyjavaslat sem szentesulhetett.
Puszta elv maradt es megvalositasanak elmaradasa sulyos
orokseget hagyott hatra a jovo szamara.

Ez csak egy tortenelmi teny megvilagitasa az elmult hetek
tortenelmileg nem igazolt allitasaibol.  Sokkal jobban jarnank,
ha mindenki hiteles adatokkal tamasztana ala mondanivalojat.

Udvozlettel:  Marta
+ - Bizottsag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Elpy !

Bizottsag-ugyben valamennyire illetekesnek erzem magam, mert
a zenekar tagjai joreszt foldijeim.

Valamikor a 70-es evek vegen alakultak joreszt szentendrei
kepzomuveszekbol, akik ugyan jobb festok, mint zeneszek,
de muvesziseguket at tudtak vinni a zenebe, igy produkciojuk
megallja a helyet. Volt egy klubjuk Szentendren, ott neha en is
elofordultam annakidejen. Valami iszonyu hangulata volt azoknak
a koncerteknek ! Olyan, mint valami jo eros szilvapalinka.
Zenejuk valoban olyan, amilyennek leirod.
Hamar legendassa valtak, lemezuk persze nem jelenhetett meg,
csak kesobb valamikor 85 korul (ez a "Kalandra fel").
Ok irtak a Jegkrembalett c. film zenejet is, ez is emgjelent
lemezen (talan CD-n is).

Apro adalek: a zenekar megszuletesenel ott babaskodott 
Waszlavik Gazember Petofi Velorex Laszlo, de otthagyta oket
(ha meghallgatod a zenejet, megerted, miert...).

A zenekar kesobb (mikor is ?) feloszlott, Wahorn meg kiadott
egy-ket szololemezt, jelenleg nyujorkban el, ef Zambo
Ocsi (Zambo Jimmy testvere, ha valaki nem tudta volna :-)
Happy Dead Band neven sajat zenekart alakitott, fe
Lugossy Laca is zenelt valamit, Bernath(y) Sandor
meg elment undorground-acid-rave-thunder-technos DJ-nek.

Feri

Ja, aki nem tudna, az A.E. Albert Einsteint jelent. :))
+ - Csinaljunk filmet! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Varom mindenfele otleteteket,elkepzeleseteket filmkeszitessel 
kapcsolatban. Ertem ezalatt a kovetkezoket:
   -Barmilyen kitalalt vagy megtortent storyt,
   -Akar csak egy jelenetet v. kepet
   -Forgatokonyv otleteket
   -Akar storyboardot is kuldhettek 
   -Barmi egyeb otletet
   -Reklam vagy antireklamokban is gondolkodjatok
   -Valami to:ko:s documentumfilmtema is erdekel
   
A filmrol: olyan otleteket varok a legszivesebben, amik 
leforgathatoak, ertem ezalatt hogy hobbyszinten elkeszithetok,ugyanis 
nullko:ltsegvetesbol nem igazan lehet u:rbazist, vagy szo:rnyeket 
eloallitani. Igazabol nem is ilyen jellegu filmre gondoltam, hanem 
azokra az igazan jo eredeti magyar filmekre, amiket a kozelmultban 
keszitettek. Talan Szoke Andras jellegu filmek a 
legmegvalosithatobbak! Bar senki filmjet sem akarom ~lekoppintani~.
Mufajilag a szkeccsfilm, vagy a szociofilm lenne a legjobb.
Na barmilyen elkepzelest szivesen varok,minden levelre valaszolok.
(legkozelebb hetfon leszek gepkozelben)

Ui:az is erdekelne, hogy hol lehet kolcsonozni filmfelvevot 
(8,16,35mm) valamint hol hivjak elo a nyersanyagot es mindezek 
mennyibe kerulnenek?
                       Na minden jot, csokacsaladnak:
                                                     Elpy
+ - Der Sandmann (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

Biztos egy csomo erdekes tema megy most, de mar vagy 3 heti restanciam van
KULTURAbol. Ugyhogy csak egy gyors kerdes:

Latta valaki most hetfon az rtl2-on a Der Sandmann cimu filmet? Biztos
hianyos nemettudasom az oka (nemtom, mire adtak meg a kozepfokot), de nem
volt egeszen vilagos. 

Gondolom, mast nem erdekel, ugyhogy johet maganlevelben, ha valaki
ertette, es tud valaszolni egy-ket kerdesemre.

 Ed

 > | > | http://www.inf.bme.hu/~kedvard
     Vigyazat, Email-virusveszely! Minden level utan moss kezet!
+ - Hirlap rendeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)



AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS