------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri, 6 Sep 91 08:10:37 CDT Date: Fri Sep 6 04:05:54 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #338 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu Temakor: Ez kapora jott. Milyen =volt= a magyar tanugy. ( 91 sor ) Felado : jborocz@jhuvm.bitnet Temakor: kadargyerekek= sorakozo! ( 12 sor ) Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu Temakor: Folytatas! ( 57 sor ) Felado : jborocz@jhuvm.bitnet Temakor: a magyar fiuk ( 6 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Meg mindig az adatokrol ( 91 sor ) Felado : mp5@ibm-b.rutherford.ac.uk Temakor: A brit lanyok ( 58 sor ) Felado : jborocz@jhuvm.bitnet Temakor: jovedelemszamitas 1985-re =meg egyaltalan= ( 14 sor ) Felado : tothj@ccit.arizona.edu Temakor: Magyar oktatasi rendszer ( 25 sor ) Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu Temakor: Sorry=nem birtam tovabb ( 32 sor ) Felado : Anonymous Temakor: Korosi - Cser levelvaltashoz kapcsolodva ( 45 sor ) Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Az ausztral kozepoktatasrol ( 39 sor ) Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Tovabbi osszehasonlito nobamulas ( 89 sor ) Felado : laszer@netcom.com Temakor: Tegezzuk le 56-ot ( 20 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A magyar iskolarendszerrel ( 52 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az ausztral oktatas ( 98 sor ) ^LFelado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Nevtelenhez ( 9 sor ) Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Bolsevista Szotar ( 12 sor ) Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol sietseg nelkul ( 16 sor ) Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu Temakor: egy vers ( 34 sor ) Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Fejezzuk be 1956-ot ( 42 sor ) Felado : wsingus@info.win.tue.nl Temakor: Holland lanyok 2 ( 30 sor ) Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet Temakor: Last Fragment ( 15 sor ) Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet Temakor: Forditas helyett ( 48 sor ) Felado : pf103@phoenix.cambridge.ac.uk Temakor: Hofstadter ( 7 sor ) Felado : h1105dea@ella.hu Temakor: Ciganyok Marosvasarhelyen ( 46 sor ) =============================================== Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu Temakor: Ez kapora jott. Milyen =volt= a magyar tanugy. ( 91 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Levelet irtam a gimnaziumom volt igazgatojanak, nem a neve a fontos, hanem, hogy milyen emlekekkel gondolok ma vissza ra. Hatarozott meggyozodesem, hogy tobb ilyen komcsi selejt lezengett Magyarorszagon az en idomben (10 evvel ezelott). ------------------------------------------------------------ Itt a diri neve es cime all, LASZLO G. BOROS M.D. de nem ez a fontos. RESEARCH ASSOCIATE THE OHIO STATE UNIVERSITY COLLEGE OF MEDICINE, DEPARTMENT OF SURGERY 08/13/1991, COLUMBUS, OH Tisztelt Igazgato Ur| ^LSzeretnem Onnel tudatni, hogy a varos rendelkezesere kivanom bocsatani mindazokat az oktato- es vizsga segedanyagokat, melyek az Egyesult Allamok kulonfele egyetemein ajanlott programok sikeres felvetelehez nyujtanak segitseget. Az elso ilyen vizsgaanyag az u.n. TOEFL (Test of English as a Foreign Language) Test, mely talan mar meg is erkezett posta utjan X.Y. Urnak, akit az altalam kuldott anyagok kezelesevel biztam meg. A kovetkezo csomag az u.n. GRE (General Reputation Examination) Test anyagat fogja tartalmazni. Kuldom ezeket avval a szandekkal, hogy a varosban, illetve annak kornyeken tanulo fiatalok hozzajussanak olyan oktato es vizsgaanyagokhoz, melyek az U.S.A.- ban folytatott tanulmanyok kovetelmenyeit, igy eselyeit viszik kozelebb az otthoni tapasztalatokhoz. Bizom abban, hogy jovo ilyenkor mar sokkal szelesebb keretek kozott, tobb oktato- es vizsgaanyag all majd a varos rendelkezesere es sikerul anyagi segitseget is szereznem korlatozott szamu fiatal nehany honapos itteni latogatasanak megszervezesehez. Annak ellenere, hogy a segedanyagok elsosorban gimnazista koru fiatalok szamara nyujthatnak hasznos segitseget es valoszinuleg ok fogjak leginkabb birtokba venni a kapcsolt szolgaltatasokat is, szeretnem, ha az On neve, befolyasa es szemelye semmilyen formaban nem kerulne kapcsolatba az emlitett kezdemenyezessel, sem mint maganember, sem mint a B. M. Gimnazium igazgatoja. Ilyen iranyu torekvesem okai, hogy Ont, mint a gimnazium igazgatojat es mint maganembert, nem tartom alkalmasnak arra, hogy onzetlenul segitse az Onre bizott fiatalokat abban, hogy szelesebben lassanak a vilagra, mint ahogy azt On szuksegesnek tartja. Nem vagyok biztos abban sem, hogy On megfelo modon tudna iranyitani egy ilyen vallalkozast. Gimnazista emlekeim nem hagynak ketseget afelol, hogy On egy tartas nelkuli vonalas kommunista, meg akkor is, ha manapsag mar - sok elvtarsahoz hasonloan- kikeresztelkedett kommunista multjabol, megtagadta korabbi elveit es talan maga is igyekszik elfelejteni, vagy masokkal elfelejtetni, korabbi tevekenyseget. On akarva es akaratlanul is reszt vett a magyar ifjusag politikai manipulalasaban, erzelmi kisemmizeseben, kiszolgaltatotta teteleben es intezmenyes butitasaban. Onben a legmesszebbmenokig megtalalta a napjainkra mar bukott kommunista rendszer es az avval egyutt bukott hatalom azt a tanart, aki hatalomvagytol, kozepszerusegtol es szemelyes ambiciotol hajtva hajlando volt jozan gondolkodasat es itelokepesseget eladni kollektiv bunokert. Elenk emlekkepek elnek bennem, milyen lelkesen es a felveteli vizsgan valo kedvezobb elbiralas ereztetesevel kuldte az egykori gimnazistakat (engem is) kommunista munkataborokba (KISZ epitotabornak hivtak ezeket akkor) es On milyen lelkesedessel varta vissza a fiatalokat a ^L"szep eredmenyek" remenyeben. Emlekszem, milyen elvtelen, megalazo es torvenytelen eljarast kezdemenyezett ellenem a biatorbagyi munkataborbol valo visszateres utan, mivel a nyakamba varrt brigad csak a 22. lett a 23 brigad kozul. Undorral gondolok a majus elsejei felvonulasi probakra is, ahol On felajzottan szaladgalt az almos es ingerult gimnazistak kozott kulonfele megtorlasokkal fenyegetozve es undorral gondolok arra az onelegult mosolyra is, melyet az emelvenyen lattunk viszont Ontol nehany tanyersapkas orosz tiszt es a varos tobb vezeto kommunista csavargojanak tarsasagaban. Gyalazatosnak tartom tovabba, hogy On nem torekedett a tisztesseges es feddhetetlen viszony fenntartasara munkatarsaival es beosztottaival szemben sem. Nem kivanok durvan a maganeletebe gazolni, meg kell viszont irnom, hogy igazgatosaga akkori eveiben sokak szamara - gondolok csaladjara es tanitvanyaira egyarant - ^Lmegalazo helyzetet teremtett avval, hogy egy volt tanarnonkkel a jo izles hatarait messze tullepo viszonyt tartott fenn. Kerem gondoljon azokra a fiatalokra, akik eletuk egyik legkritikusabb periodusaban, szuleiktol tavol, azt lattak Ontol, hogy az igazgato, a tanar, az ember es a csaldfo akar a nevetsegesseget is vallalhatja apro oromeinek megszerzese es kielese erdekeben. Ugy gondolom, amit On tett akkori befolyasa, hatalma, kesztetesek szintjen lezengo osztonei, fillereken vett elvei es gyalazatos politikai meggyozodese kapcsan, az osszeegyeztethetetlen valasztott hivatasaval, akkori beosztasaval, de legfokeppen hivatasanak hagyomanyos elveivel. Ezert nem gondolom azt, hogy On valoban alkalmas lenne a most kezdemenyezett, nem profit orientalt oktato es nevelo jellegu vallalkozasban hasznosan kozremukodni. =============================================== Felado : jborocz@jhuvm.bitnet Temakor: kadargyerekek= sorakozo! ( 12 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Megkerem Csorna elvtarsat, ha volna szives definialni, mit ert azon, hogy "kadargyerekek". Ha azokat, akik otthon voltak a kadarrendszer alatt es gyermekkoruk a kadarkorra esik, akkor megertem. Valoban sokkal kinzobb lehetett innen, kintrol agonizalni a budos kadarrendszer es az oroszok mesterkedesei felett -- beleertve az atomfegyvereket is --, mint otthon ulni, sokaig formalisan es meg tovabb lenyegeben bezarva lenni egy orszag- ba, melyben szovjet atomfegyverek vannak. Kerem Csorna elvtarsat, fogadja oszinte reszvetemet emiatt a szenvedes miatt, amit mi, otthon hulyeskedo kadargyerekek fel sem tudunk-tudtunk fogni. Borocz Jozsef =============================================== Felado : boros@ohstmvsa.acs.ohio-state.edu Temakor: Folytatas! ( 57 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ismerve sajat multjat es felelosseget, bizom abban; On sem gondolja ugy, hogy valaha is birtokaban volt azoknak az ertekeknek, melyek megyozo elvekkel, biztos itelettel, alazattal, toleranciaval, tisztesseggel es becsuletesseggel verteztek volna fel az Onre bizott fiatalokat. Szeretnem Ont meg emlekeztetni arra is, hogy tobben Ontol tanultuk a vialagnezetunk alapjait egy ilyen nevu tantargy (kommunista teveszmegyujtemeny) kereten belul. Meg kell irnom Onnek, hogy bar sokfele jartam a vilagban es sok emberrel talalkoztam, az Ontol tanult "ideologiai" alapoknak eddig semmi hasznat nem vettem. Azt hiszem, egy tanart ennel nagyobb szegyen es egy diakot ennel megalazobb tapasztalat nem erhet. Ha Onon es az Onhoz kozelallo elvtelen kommunista karrierhajhaszokon mulott volna, most sokan ott allnank egyedul, kiszolgaltatottan, felrevezetve es emberi ertekeinkbol kiforgatva. Kerem vegye szamba, hogy a gimnazium hallgatoi kozul hanyan lettek alkoholistak, csaladjukat es hazajukat elhagyok, elegedetlenek, kisemmizettek, tartas nelkuliek es csalodottak. Sokunk szerencsejere es menekulesere viszont, ott alltak mellettunk a Szuleink is es olyan igaz emberek (sokuknak mar csak az emleke el koztunk a kommunista emberirtasok kovetkezteben), akik oromokkel, igaz erzesekkel es gondolatokkal toltottek meg a kommunista rendszer es az azt kiszolgalok altal rank osztott primitiv vegetalast es intezmenyes hazugsagokat. ^L Az utobbi napok, hetek es honapok tortenesei, a kommunista rendszer es ideologia vegso bukasa es a neve alatt elkovetett koztorvenyes bunok nyilvanvalova valasa mind azokat igazoljak, akik - osztonosen vagy tudatosan - nem adtak el sem jozan gondolkodasukat, sem lelkiismeretuket egy meglehetosen primitiv es ostoba ideologian tenyeszo, nagyreszt diktatorokbol, bunozokbol es csavargokbol allo kozosseg hatalmi pozicioiert, vagy gimnazistakent mar eleve bizalmatlanul, undorral, fenntartassokkal es daccal alltak ellen minden olyan hatalmi torekvesnek, melyek alapjaiban tepaztak es roncsoltak a fiatalok demokratikus elveit, tiszta erzelmeit, lelki nyitottsagat es sokszinu gondolkodasat. Nekunk nem kellett soha elfordulnunk onkent vallalt kozossegunktol, megtagadni elveinket es megvaltoztatni gondolkodasunkat. Mindig ugy ereztem, Onnek ez egy lenyegtelen szempont az eletben. Tisztelettel, volt tanitvanya: Dr Boros Laszlo, Columbus, Ohio, U.S.A. =============================================== Felado : jborocz@jhuvm.bitnet Temakor: a magyar fiuk ( 6 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Erdekelne a FORUM nonemu olvasoinak velemenye a magyar fiukakrol. Kulonosen, ami a mosakodasi gyakorisagot illeti, nemzetkozi-osszehason- lito szemszogbol. Borocz Jozsef =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Meg mindig az adatokrol ( 91 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Feri! 1. Te'vedtem, a foglalkoztata's te'nyleg csak 5m fo" ko~ru~l volt. E's valo'ban nem vettem le a ko~zo~sse'gi fogyaszta'st, az a GDP kb. 10%-a. 2. A dolla'rhitelek kamatla'ba 1981-ben megko~zeli'tette a 20%-ot, 80-ban e's 82-ben 15% ko~ru~l volt, egye'bke'nt 10-12%, az uto'bbi 5 e'vben 10% alatt. A ma'rkahitelek kamata enne'l 2-5%-kal, a jene' tova'bbi 2-5%-kal alacsonyabb volt. Az MNB a ko~lcso~no~k tu'nyomo' re'sze't ebben a ha'rom valuta'ban vette fel. Lehet, hogy vett fel olasz lira'ban, vagy Peseta'ban is hitelt, a'mba'r nem hiszem. Annak az ottani infla'cio' mellett lehetett aka'r 35%-os kamatla'ba is. De az mindenke'ppen elenye'szo" te'tel volt. ^L E's a rea'lkamatla'b nem volt magasabb, mint a dolla'ron, csak a pe'nz romlott gyorsabban. (Most pl. Magyarorsza'gon van 35% fo~lo~tt a kamatla'b.) Az uzsorakamatokro'l meg annyit, hogy a) akkoriban az infla'cio' is ele'g magas volt, teha't a rea'lkamat sokkal kisebb; b) nem musza'j ko~lcso~n venni. A kamat a ko~lcso~nto"ke a'ra; ha sok a (ko~lcso~n)vevo", akkor az a'r felmegy, ha keve's, akkor leesik. 3. 1987-ben me'g te'nyleg sokkal nagyobb volt a beruha'za'si ra'ta, kb. 25%. 4. Be'rro"l csak brutto'ban van e'rtelme besze'lni, netto' be'r nincs, legala'bbis ott, ahol jo~vedelemado' van. Netto'si'tani csak a teljes jo~vedelmet lehet. (Rendelkeze'sre a'llo' jo~vedelem.) 5. Ra'jo~ttem, mi az a 300md. Ft., amit ide'zte'l: a lakossa'gi jo~vedelem 1987-ben 1976-os a'rakon. Folyo' a'ron ugyanez 807md. (Aze'rt hoztam magammal ne'ha'ny statisztikai adatot lemezen.) 6. A marxista nemzeti jo~vedelem jo~n a termele'sbo"l, a GNP e's GDP a termele'sbo"l e's a szolga'ltata'sbo'l (teha't pl. az oktata'sban, ege'szse'gu~gyben termelt jo~vedelem is) egyu~tt. A nemzeti jo~vedelem = u'j e'rte'k, a GNP/GDP = hozza'adott e'rte'k (u'j e'rte'k + a berendeze'sek felu'ji'ta'sa.) Persze nem ve'letlen, hogy a klasszikus szocialista terveze's a nemzeti jo~vedelmet haszna'lta ce'lfu~ggve'nyu~l, ha megne'zed, hol a legnagyobbak a bajok, akkor e'pp a ke't koncepcio' ku~lo~nbse'ge't tala'lod. Eze'rt nem mindegy, milyen terminolo'gia't haszna'l az ember. A terminolo'gia mo~go~tt gazdasa'gi szemle'let e's e'rdekek vannak. A gazda'lkodo'k e'rdeke az, hogy az emberek azt gondolja'k, hogy a nemzeti jo~vedelem a fontos. A lakossa'g e'rdeke az, hogy a korma'ny azt gondolja, hogy a GDP/GNP fontos. 7. A vegyszer, stb. sokkal jobb pe'lda. Az lehet, hogy az oroszok ke'rte'k, hogy toronyo'ra la'nccal is legyen a buszokban, az is lehet, hogy kaptak ne'ha'ny "nyugati" buszt is, de az Ikarusz ABS-t pe'lda'ul biztos nem tett a szovjeteknek sza'nt buszok tu'lnyomo' re'sze'be. (Mint ahogy a magyar buszokba sem nagyon.) A computer u~zlet lehetett jo' bolt is, az oroszok horribilis a'rat voltak hajlando'k e'rte fizetni. Egye'bke'nt itt nem az volt az e'rdekes, hogy rubel export volt, hanem hogy mit adtak e'rte csere'be: olajat, szenet, a'ramot, stb. (vagyis keme'ny cikkeket), vagy Junosztot, Minszket e's hasonlo'kat (vagyis puha cikkeket). A KGST kereskedelemben a pe'nznek nem sok szerepe volt, ko"balta't csere'ltek tu"zszersza'mra. Nem rubele'rt adta'k el, hanem valamie'rt, e's ahhoz, hogy a boltot meg lehessen i'te'lni, tudni kellene az ellente'teleze'st. O~nmaga'ban a kereskede's nem volt baj. Sokkal jobb, ha mi ko~zveti'tu~nk Hong Kong e's SzU ko~zt, mintha mondjuk Ki'na. (Ma'rmint neku~nk jobb.) 8. A Te kora'bbi adatod szerint a fogyaszto'i a'rta'mogata's 5% ko~ru~l volt, ami nekem sokkal rea'lisabbnak tu"nt, de nem tudom fejbo"l. Viszont ebben biztosan nincs benne a laka's, mert azt ege'szen elku~lo~ni'tve kezelte'k. E's az sem semmi. 9. A korrupcio'ro'l e'n csak azt mondtam, hogy nem volt ve'szes. E'rze'sem szerint most sokkal rosszabb a helyzet, mint 10 e'vvel ezelo"tt. De me'g most sem magas a hasonlo'an fejletlen orsza'gokhoz ke'pest. E's me'g azt is a'lli'tom, hogy van korrupcio' a fejlett piacgazdasa'gok to~bbse'ge'ben is, csak ott a politika'hoz kapcsolo'dik e's nagyban megy (hogy mondjak ausztra'l pe'lda't: WA Inc.; vagy pl. Japa'nban az elmu'lt ne'ha'ny e'vben ki tudja ha'ny millia'rd dolla'r deru~lt ki), addig na'lunk a Ka'da'r rendszerben alapveto"en nem volt politikai (mostanra sajnos ma'r van az is rendesen, pl. Torgya'n) e's pitia'ner volt. E's persze az okok is pontosan tudhato'k: aze'rt, mert nem voltak rea'lisak az a'rak, mert nem volt szabad a kereskedelem, e's mert nem tulajdonosok, hanem alkalmazottak gazda'lkodtak. Vagyis mert szocializmus volt, e's nem piacgazdasa'g. 10. A statisztikai adatokkal sok baj lehet, ezt e'n tudom csak igaza'n. ^L De o~nmagukban to~bbnyire a'rtatlanok. (A magyar adatok a'ltala'ban nem voltak tudatosan torzi'tottak, volt kive'tel, ld. ado'ssa'ga'lloma'ny.) A baj to~bbnyire nem az adatokkal van, hanem a felhaszna'lo'kkal. Persze, politikusok mindig u'gy prezenta'lja'k, ahogy nekik jo'lesik. Meg persze nem csak a politikusok. Uto'lag sajna'ltam, hogy este kapa'sbo'l va'laszoltam e's nem va'rtam meg, hogy reggel megne'zzem az IFS-t. Ahogy elku~ldtem, ra'jo~ttem, hogy az 1 billio' Ft-os ko~ltse'gvete's sem stimmel, az az 1990-es nagysa'grend. 1988-ban a ko~ltse'gvete's durva'n 800md Ft. 1987-ben a kiada's 700md, a beve'tel 650md. Sajnos az IFS GDP me'rleg 88-ban hiba's (nem jo~n ki a me'rlego~sszefu~gge's, majd 200md. $ hiba'zik). 87-ben a lakossa'gi fogyaszta's 778,5md. Ft., a GDP belso" felhaszna'la'sa 1232md. Ft. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : mp5@ibm-b.rutherford.ac.uk Temakor: A brit lanyok ( 58 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ha mar kedvenc temamrol van szo, akkor csak meg kell, hogy szolaljak.. :) Erre meg bizonyos elmebetegek altal irt irasok sem tudtak ravenni. De a kifinomult es nem finomult politikai omlengesek sem. Szoval ez igazan mutatja a tema kiemelt fontossagat. :-) Ha akarki magyar (himnemu) Nagy-Britanniaba jon,akkor panaszkodni fog. Legalabb is meg nem talaltam ellenpeldat. Ha egy szoval akarnam jellemezni a panaszok aradatat, amihez en is mindig lelkesen csatlakozom, akkor azt mondanam,hogy a baj (Hollandiabol is "jelentett") noietlenseg. En Liverpoolban vagyok majd' egy eve es hal' isten ( csakis ebbol a szempontbol az elobbi jelzo) mar csak egy honapig. Itt a helyzet,jelentem, katasztrofalis. Elkepeszto,hogy milyen csunyacskak es mennyire hianyzik az a noi 'charme ' errefele. Mar nem nagyon emlekszem,hogy mikor lattam itt vonzo leanyt. Az eloszlas (nagyon) deformalt! Az elmeleti magyarazat az lenne, hogy az orszag egyik gazdasagilag legrosszabbul allo videkerol a lanyok mashova , Londonba mennek fotomodellkedni es penzes ferjet fogni. Ezt megerositeni latszik az,hogy Londonban tenyleg sokkal tobbet kapkodhattam a fejemet. De emlekeim szerint Budapesthez ( vagy Parizshoz) kepest ott sem valami rozsas a helyzet.. A foldrajzi kulonbsegeknel maradva ( biztos a 'szomszed kertjeben persze,hogy szebb a fu"',avgy 'savanyu a szo"lo" ') meg kell jegyeznem,hogy mind Wales (az egesz kozel van ) ,mind Skociaban lenyegesen jobb kiserleti eloszlasi gorbeket mertem a szebb lanyok javara. A gazdasgi elmeletnek ellentmondani latszik,hogy Dublin valosagos foldi paradicsom volt liverpooli utcakon megfaradt szemeimnek. De valoszinuleg a turistainvazio torzithatta el az angolszasz lanyok ,most mar tudomanyosan bizonyitottnak veheto :-) , kedvezotlen kullemgorbejet. Liverpooli ( rossz minta,de azert valamennyire talan szignifikans tudomanyos szempontbol ? :) ) tapasztalataimbol azt allapitottam meg,hogy ebben a varosban a kello kullem a bankfiokokban hasznosul gazdasagi szempontbol. (A legszuperebb kinezetu holgyemeny akirol tudok a bankfiokomban dolgozik, ennek eredmenyekent mar mindenfele kedvezmenyes es kedvezmenytelen penzugyi lehetosegrol tajekozodtam. Csak ne kerdezzetek! ) Ami az ismerkedesi szokasokat illeti,az hasonlo lehet a hollandiaihoz. Viszont ,csak elemesseg kerdese kiotolni hatekony 'opening lines'-t, ha a kezdeti viszontagsagokon tul jutottal (amikoris tenyleg hajlamosak a bennszulott holgyemenyek 'szemelykent' viselkedni, 'no"' helyett !! ) ,akkor altalaban neked fog el menni a kedved a tovabbiaktol. Ugyanis nalam a masodik dolog ^Laz intelligencia avagy muveltseg. (Angliaban altalanos baj van az irodalmi muveltseggel! Az egyik graduate srac az irodambol,pl., sohasem hallotta meg Goethe (!) nevet,mint kiderult egy beszelgetes soran. Ez teljesen tipikus Angliaban. Viszont tobb skotot es irt ismerek,akikre ennek az *ellenkezoje* igaz.) Tudomanyos erteku fejtegeteseim megkoronazasakent be kell jelentenem,hogy -- tobbekel megegyezo modon --, arra a kovetkezesre kell jutnom, hogy " a hazai palya az igazi ! " Tisztelettel, Prisznyak Miklos masodallasu no-szakerto (foallasban egy realis illeto ) =============================================== Felado : jborocz@jhuvm.bitnet Temakor: jovedelemszamitas 1985-re =meg egyaltalan= ( 14 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Magyarorszagon 1980-ban -- azaz egy evvel a masodik gazdasag jelentos merteku legalizalasa _elott_ -- mar a lakossag 75%-a "vallotta be" kerde- zoknek, hogy jovedelmet huz a nem adoztatott, nem nyilvantartott es nem szabalyozott masodik gazdasagbol. A mertekere egyreszt a munkavegzesi ido novekedese, masreszt pedig a magyarok magyarorszagi _es_ kulfoldi koltese alapjan lehet kovetkeztetni: MINIMUM az elso gazdasag-beli jovedelmek 50%-at eleri, de vannak ennek tobbszoroset mutato becslesek is. A 10000 Ft- os adat 1985-re -- szerintem -- kisse alabecsli a valosagot. (A munkaero- alap 4.5 millio foallasu munkavallalobol, valamint nagy szamu nyugdijas es diak reszfoglalkozasubol, _tovabba_ a meg nem fizetett csaladi munkat veg- zokbol -- htb., gyermekmunka, stb. -- all.) Borocz Jozsef =============================================== Felado : tothj@ccit.arizona.edu Temakor: Magyar oktatasi rendszer ( 25 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Forumozok! A tobbseg azt hiszem Magyarorszagon tanult kulonfele iskolakban igy egy altalanosabb kep alakulhatott ki az otthoni oktatas szinvonalarol, a kapott tudas hasznossagarol es arrol, hogy milyen osszehasonlitva a vilag mas tajain tapasztalt kepzessel. Talan nyithatnank egy uj temakort ebben a kerdesben. 1. Milyen lenyeges elteresek vannak az orszagok oktatasi rendszereben ? 2. Mennyire hasznosithato a Magyarorszagon megszerzett tudas kulfoldon ? 3. Milyen modon lehetne az otthoni es a kinti tapasztalatok alapjan a magyarorszagi oktatast fejleszteni (szandekosan nem hasznalom a reformalas szot amely az oktatassal kapcsolatban elegge lejaratodott) es egy uj jobban mukodo rendszert letrehozni ? Persze barkinek ezzel kapcsolatban meg lehet kerdese, ha osszedugjuk a fejunket biztosan kijon valami hasznosithato. ^L Tisztelettel Toth Janos tothj@ccit.arizona.edu =============================================== Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu Temakor: Sorry=nem birtam tovabb ( 32 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Csorna Tanar Ur! Sok fele tanar van.A>> buta allatokat>> en sem csipem kulonosebben,a fasiszta buta allatoktol kifejezetten kiver a veritek, marpedig ne vegye bizalmaskodasnak ,de a Csorna Tanar Ur egy akkora naci,mint ide Lachaza, es hat igy egymas kozott szolva oltari nagy marhanak is tetszik lenni,ami megiscsak egy mersekelten intelligens allat. Most tudom,hogy tobbek el fognak ajulni,hogy veszem a batorsagot de a Csorna cimrol egy pszichopata paranoid baromsagai ontik el a kepernyomet es most lett elegem belole. Emberek! A mi kilencvenegynehanyezer negyzetkilometerunkon az utobbi evekben valakik Dunaba lottek,valakik szokott honvedeket koncoltak valakik koncepcios pereket koholtak,valakik geppuskaval lottek a tomeget valakik allamvedelmis kiskatonak szivet vagtak ki,valakik teenagereket iteltek halalra.MOST SZEPEN LASSAN HAGYJUK ABBA. Mert a lanyom szeretne Magyarorszagon elni. Csorna Ur haboruzni akar? Fajvedeni,koncolaszni? O.K Nyert.510 millio minusz kilencvenharomezer negyzetkilometer az One.Lepjen be a Klu-Klux Klanba nyomizza a WarGame-jet,masirozzon fel s le ala,dalolasszon kutya Szerbiarol. A maradek a Magyar Koztarsasag nem pedig a Weimari.Hands out! "Van egy almom"- Ha jonnek a csornak,akkor ot percre abbahagyjuk a liberalisozast,meg a nemzetigerincezest,a bolsizast,a fradistazast az emtekazast,a digozast,a csovesezest,az othodoxozast,a neologozast a juszt is cukrosan,egy nagy fenet tepertovelt es hirig... Aztan persze folytathatjuk tovabb !!! EG =============================================== Felado : Anonymous Temakor: Korosi - Cser levelvaltashoz kapcsolodva ( 45 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Korosi Gabor Elvtarsnak, Irasait olvasva az az erzese tamad az embernek, hogy vagy onszantabol vagy a bukott rendszer aknamunkat folytato kepoviseloinek megbizasabol irja hozzaszolasait. Ezen hozzaszolasokban hazugsagokat allit tenyekkel szemben (lasd pl. az Ikarusz buszok nyugati exportbol szarmazo alkatreszeire vonatkozo Cser Ferenc fele hozzaszolasra adott, a tenyekkel szembenallo valaszat, stb). Hozzaszolasaival Magyarorszag lejaratasara torekszik, s nem segiteni, hanem gatolni akarja annak a nehez helyzetebol valo kilabalasat. ^LHozzaszolasaiban azonban nagyon sok a kovetkezetlenseg, ezert csak a nem feluletes olvasot tudja megteveszteni. Engedje meg, hogy megemlitsem: - On nehany honappal ezelott szinte buszken allitotta a FORUM hasabjain, hogy a software lopast, meg ha a TORVENYEK lopasnak is tekintik, On bizony elkoveti es el is fogja kovetni (csak ugyesen kell csinalni, hogy eszre ne vegyek, nem?). Azaz On, ahogy irasaibol is kitunik, azt tekinti torvenynek, amivel egyetert, ami jo onnek, stb. Igy a Magyarorszaggal kapcsolatos hozzaszolasaiban is, ha valamit nem ugy tesznek otthon, ahogy azt On szeretne vagy jonak latna, akkor az rossz. - Leostobazni egy orszag diaksagat (ezt tette On Ausztralia diakjaival) nagyon kovetkezetlen cselekedet egy olyan szemely reszerol, aki a masik oldalon (zsidokerdes) nagyon sokszor (es helyesen) a fajelmelet ellen foglalt allast. Azaz nem artana, ha mindent egyforma mercevel merne, s ahogy eliteli az egyik oldalon az egyedi tulajdonsagokbol a kozossegibe valo altalanositast, ugy a masik oldalon ezt On se tenne meg. De nem csak kovetkezetlen a fenti tette, de sokat arthat vele Magyarorszagnak. Ezert tartozkodjon mas nepek leertekelesetol! (Ugy latszik, meg mindig hat Onre egyik oldalrol a "rothado kapitalizmus", azaz az alacsonyabbrendu, ott az emberek rosszak, butak, stb. Masik oldalrol azonban annak az aldasait elvezi, nem? Jo kemeny ausztral dollarert dolgozik, ugye?) Hogy "Elvtarsai" volt soraival fejezzem be: Korosi Elvtars, kerjuk a fentiek szives tudomasul vetelere. Anonymous =============================================== Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Az ausztral kozepoktatasrol ( 39 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Meglehetosen nagykepu dolog a helyzet ismerete nelkul leereszkedoen masokat kioktatni, kedves Csorna Istvan. Amit Korosi Gabor az ausztral egyetemi hallgatok folkeszultsegerol irt az itt szeles korben elismert. Sajnalatos teny, hogy az alap- es kozepfoku kepzes "reformjainak" eredmenyekent olyan alapveto ismeretek mint iras-olvasas es szamolas bizonyithatoan hanyatlottak az iskolat vegzettek koreben. Ezeknek a reformoknak a celja az volt, hogy nagyobb hangsulyt fektessenek szemelyisegfejlesztesre mint lexikalis ismeretek bebiflazasara, teret engedjenek nagyobb foku szabadsagnak a targyak megvalasztasaban, es csokkentsek a diakok psziches terheleset az osztaly- zas es vizsgak nagyfoku kikuszobolesevel. A szemelyisegfejlesztes nem jott ossze. Az ausztral fiatalok tobbsege intellektualisan ingerszegeny kornyezetben nol fol, es emiatt ertelmileg keson erik. A nagyobbfoku szabadsaggal nem tudtak elni a kozepiskolakban, a konnyu de alapfoku ismereteket nem nyujto targyakat reszesitettek elonyben, ezert egy jo reszuk riasztoan muveletlen. Ez a reformfolyamat legtovabb Victoria allamban jutott, ott ahol Korosi Gabor tanit. Az is lehet, hogy Gabor egyetemen az o szakterulete nem vonzza a legjobb diakokat, es igy a minta statisztikailag tovabb torzul. Altalanos panasz az egyetemek reszerol, hogy nem tudnak elsoeveseknek normalis egyetemi targyakat oktatni, mert a hallgatok folkeszultsege hianyzik. Sokukat irni, szamolni es magat kifejezni tudni kell eloszor ^Lmegtanitani, mielott a tenyleges egyetemi kepzes kezdodhet. Nagy megle- petes volt szamomra, mikor angol anyanyelvu posztgradualis diak eloszor kert meg arra, hogy *nyelvhelyessegi* szempontbol olvassam at a disszertaciovazlatat. Azota mar megszoktam a hasonlo kereseket. Nem veletlen, hogy egyre tobb szo esik az oktatas visszareformalasarol, ami kotelezo targyakat es rendszeres, szabvanyositott szamonkerest foglalna magaban. Igen, ez nemileg kozelit ahhoz a poroszos gimnaziumi modellhez amin en mentem keresztul, es ami valoszinuleg meg mindig inkabb el Magyarorszagon mint sok mas helyen. Antony Gyuri gantony@gara.une.oz.au =============================================== Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Tovabbi osszehasonlito nobamulas ( 89 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mindenekelott elnezest kerek a FORUM noolvasoitol a regi stilusu ferfi- szemleletu hozzaszolasert. Ez talan Magyarorszagon meg nem olyan nagy bun, mint itt, de valoszinuleg az lesz nemsokara. Dehat, en nem tudom magamat megtagadni, es bizony csak a nok erdekelnek. Angol/kelta tipusokrol eloszor. Angliaban nagy megrokonyodessel ebredtem ra, hogy nekem ott inkabb csak a szinesboru bevandorlok tetszenek. A benn- szulottek alakja (korteforma) nekem nem idealom, es a tesztakep meg kevesbe. Ugyanez a gondom Ausztraliaban, de ehhez helyi sajatossagok is jarulnak. Korosi Gabornak igaza van az itteni fiatalok kisportolabb voltat illetoen, bar ez szerintem inkabb jellemzo a fiatal ferfiakra. (Igy ha FORUMozo notarsaink joformaju ferfiakban hianyt szenvednek, tudom ajanlani Ausztraliat. Eleg a tukorben magamra neznem, hogy kepet alkossak a magyar kinalatrol.) A noknel meg az is baj, hogy az angol-kelta feher bor nem valo erre a napsutotte egtajra. Rengeteg a rossz borrel megvert no, es ebben a genetikan kivul az is szerepet jatszik, hogy a legutobbi evekig nagy divat volt jol kicserzetten jarni. Nagyon meglepett, hogy ideerkezesem utan meg nehany evig a nok eletkorat jonehany evvel rendszeresen tulbecsultem. Ebben a napcserzett korai oregedes jatszott szerepet. Erdekes modon, az angol-kelta tipus eltero arcvonasai miatt a ferfiak meg kolyokkepunek tuntek, igy azok korat meg alabecsultem. Az oltozkodes es stilus megint mas kerdes. Nagyvarosban altalaban igenye- sebbek az emberek mint itt faluhelyt, igy Korosi Gabor pozitiv velemenye a hetkoznapi ausztral megjelenesrol nem all Ausztralia egeszere. A stilus persze a megjelenesen kivul mast is magaba foglal. Nekem gondom volt itt a generacios kulonbsegeken kivul az erdeklodesi kor kulonbozosege is (most is az, de most mar nem szamit). Az is baj, hogy szerintem az ausztral nok jo resze a feminizmus es a hazicica modell ket szeke kozt a pad ala esett. Europaban szerzett - esetleg mar tulhaladott - elmenyeim szerint a Kontinensen a nok inkabb talaltak meg a noiesseg es az emancipaltsag kozotti egeszseges kompromisszumot mint itt, ahol a ket szelsoseg sokkal inkabb nyilvanvalo. Nincsen ilyen nyilvanvalo kulonbseg viszont a Fulop Szigeteken, Malaysiaban vagy Szingapuron. A feluletes szemlelo ferfi szamara a legtobb no nyal- csorditoan gyonyoru es noies. Genetikailag szerencsejuk van, mert a del- kelet azsiaiak altalaban finomcsontuak es (persze ha valakinek nincs baja az azsiaiakkal) nagyon szepvonasuak. Stilusos oltozkodes is van dogivel: a filipinak (elnezest, ez talan magyarul nem hangzik olyan jol) amerikai stilust majmolnak jol, a malajok (malajok es malaysiai indiaiak) kozott a ^Lgyonyoru egzotikus ruhakoltemenyek divnak, mig a szingapuri kinai tobbseg leanyai a fenekre feszulo minimalis minivel valo szandekos visszaelesben vetkesek. A kulcsin es a passzivnak latszo udvarias mosolygas viszont ne tevesszen meg senkit: ezek a lanyok/asszonyok kemenyebb fabol vannak faragva mint a ferfiak. A nok es ferfiak szerepe mas mint az europai kulturakban, es bar az asszonyok a hatterben maradnak a valosagban ok iranyitjak a dolgokat. A malaj kulturakban nincs szukseg feminista mozgalmakra: ez csak a nok befolyasanak csokkeneset erne el. Papua Uj Guinea persze mas kerdes. Hagyomanyosan a magasfoldon az asszonyok es a disznok laktak egy hazban, es a ferfinep egy masikban, de ez a disznok nagy fontossagat eppannyira tukrozi, mint a nok helyzetet. Az udvarlasnak is voltak olyan vonasai, amiket manapsag inkabb csak sommasan nemi eroszaknak belyegez a finnyas europai gondolkodas. A partvideken es a szigetvilagban rendkivul nagy valtozatossag van a kulturakban. Vannak matriarkalis kulturak, ahol a ferfi egyenjogusag inkabb kerdes, es vannak olyanok ahol a megunt vagy rakoncatlan asszonyt guzsbakotve regente eladtak a szomszed falubelieknek hosszukarajnak. Ez persze ma mar nem divat, de sajnos a hagyomanyos minimalista oltozkodes sem mint mindennapi viselet. Ez a magasfoldon egy ovre akasztott elol-hatul arasznyi szelessegu cerna- szoknyat jelentett, bar az ottaniak europai szemnek meg igy sem sokkal vonzobbak. A partvideki sokszor igen szepvonasu es magasabb lanyok gyonyoru festett fuszoknyakat hordanak a tancbemutatokon, es a melltarto ujabb divatja sem altalanos meg. Ami egyes partvideki helyeken kulonos, az a tetovalas divatja. A noket koruknak es csaladi allapotuknak megfele- loen eletuk soran rendszeresen tetovaltak, mig eletuk vegere gyakorlatilag be voltak boritva (igen, a szemeremtajon is, piszok fajdalmas lehetett). Latin Amerika mar ehhez kepest pont olyan mint a hagyomanyos mediterran delvidek. Ferfiuralom dogivel, es emancipacio modjaval. A nok helye hagyomanyosan a konyhaban, mezitlab es vagy terhesen vagy szoptatva. Ez persze ma mar nem olyan altalanos mint regen. A noies stilus viszont Ausztraliahoz kepest szembetuno, plane, hogy ez rendszerint rengeteg festeket is magaba foglal. Mexikoban a lakossag 60-70 szazaleka mesztic, oslakos indian es spanyol kevereke, de ez kullemre nem olyan vonzo mint sok mas verkeveredes (pl. a magyar kutyulek). Bar Kolumbia eszaki reszen mar tobb a heterozishatas, mert fekete rabszolgak leszarmazottai is hozza- jarulnak a genekhez, meg ott is mindenki azt mondta nekem, hogy Braziliahoz kepest ez kismiska. Errol viszont mar nem tudok majd ilyen reszletesseggel beszamolni ha egyszer majd odakerulok is, mert a del- amerikai nok piszok feltekenyek es felelmetesen temperamentumosak. Antony Gyuri gantony@gara.une.oz.au =============================================== Felado : laszer@netcom.com Temakor: Tegezzuk le 56-ot ( 20 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - > Nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet berenc Kadar kormany megengedte >a szovjet atomfegyverek Mo.-i tarolasat. Ez azt jelentette, hogy haboru >eseten a mi kis orszagunkbol radioaktiv porfelho lett volna. Gondoljanak >a Kadargyerekek arra, hogy azok, akik nyugaton eltek, milyen erzelmekkel >kellet, hogy birkozzanak. Es mi TUDTUK, hogy ott vannak azok a >fegyverek, ha meg az otthoniak nem is! > > "Fejezzuk be 1956-ot" Kedves Csorna Ur, egy fraszt gondolnak ra ! Ezek a Kadargyerekek egy halatlan banda ! Amig mi itt kint gurcoltunk, epitettuk-szepitettuk a magyar hazat, addig ezek otthon dorbezoltak: felvettek a nagy lovet Nyugatrol, aztan meg elmentek a ^LKis Budaba es mind elettek meg elittak (hortobagyi husospalacsinta, miegymas). Tudtak ezek hogyan kell elni ! Mi meg itt hoztuk a nagy aldozatokat, disszidaltunk meg minden, aztan sehol semmi tisztelet. Ezeknek mi beszelhetunk, az csak falrahanyt bableves. De azert akkor is itt az ideje, hogy jol beolvassunk nekik. Amugy huszarosan, az erkolcsi magaslorol. Szittya magyar harcostarsi udvozlettel, Leirer Laszlo =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A magyar iskolarendszerrel ( 52 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - visszatekintve nekem ke't nagy bajom van: tu'l elitista (volt); nem fordi'tottak/anak ele'g pe'nzt a szintentarta'sa'ra. Tu'l elitista volt, mert ma'r gimna'ziumba is csak nagyon kevesen ja'rhattak, ha jo'l emle'kszem a koroszta'lynak kevesebb, mint 20%-a (vagyis nagyon kora'n nagyon keme'nyen szelekta'lt). E's me'g kevesebben ja'rhattak egyetemre, a to~bbse'g elo"l el volt za'rva. A fo" baj nem az oktata'si rendszeren belu~l volt, hanem az egalitarianus ideolo'gia'val, aminek ko~vetkezte'ben a szake'rtelmet nem fizette'k meg. I'gy - ku~lo~no~sen a hetvenes e'vekto"l - kevesen akartak tanulni. Szinte csak az e'rtelmise'gi gyerekek, akik ezt otthonro'l hozta'k. Vagyis kasztosoda'shoz vezetett, ami nyilva'nvalo'an vesze'lyes. E'n nem hiszem, hogy a vezete's *tudatosan* to~nkre akarta volna tenni az oktata'st; ez csak melle'kterme'k volt. A'ltala'ban nem u'gy volt e'rtelmise'g ellenes, hogy akada'lyozta az e'rtelmise'give' va'la'st (a'mba'r erre is volt pe'lda sze'p sza'mmal, ku~lo~no~sen a 60-as e'vekben), hanem u'gy, hogy za'rt, szegmemta'lt ta'rsadat akart le'trehozni. Volt persze egy a'ltala'nos mino"se'gellenesse'g, de ez inka'bb csak a kiugro'kat e'rintette, az a'tlage'rtelmise'git nem. Azt hiszem, eltu'lozzuk a magyar oktata's a'tlagmino"se'ge'nek kritika'ja't. Nem hiszem, hogy sok orsza'gban lenne le'nyegesen magasabb az a'tlag. A magyar iskolarendszer bizonyos teru~leteken nemzetko~zi szinten is jo'l mu"ko~do~tt. Vagyis: miko~zben e'n is tudom, milyen rossz volt, nem hiszem, hogy ma'shol a'ltala'ban jobb. Miko~zben biztos vannak ma'shol sokkal jobb, ku~lo~nlegesen jo' iskola'k. Ilyenek sajnos ma'r re'go'ta nincsenek Magyarorsza'gon. Egyetemet is csak ne'ha'nyat tudok: azt hiszem az ELTE (e's nem csak ELTE) matek szak nemzetko~zileg is kiemelkedo", e's a SOTE soka'ig jo' volt, mostanra fo"leg technikai okokbo'l (vagyis pe'nzhia'ny miatt) csu'szott le. Egye'bke'nt atto'l tartok, hogy az iskolarendszer a'talki'ta'sa re've'n most me'g azt is sze't verik (fogja'k verni), ami viszonylag jo' volt. E's a ta'rsadalmi va'ltoza'sok is ebbe az ira'nyba hatnak: mivel a korma'ny nem mer hata'rozott politika't ke'pviselni, az oktata'sra me'g kevesebb marad majd, mint eddig, e's kevesebb lesz az altruista hajlando'sa'gu' tana'r. Ba'rcsak ne lenne igazam. Ke't konkre't pe'lda arra, hogy a magyar iskola'k nem oly rosszak: Ne'zzu~k meg, honnan i'rnak azok, akik a Forumban szerepelnek. Szinte minden nagy amerikai egyetem szerepel a lista'n. A Ko~zga'zro'l nagyon rossz ve'leme'nyem van, az ott tani'tott anyag nagy re'sze szeme't volt. Ennek ellene're, mio'ta Pesten lehet i'rni az amerikai teszteket, e'vente ne'ha'nyan megi'rja'k, e's eredme'nyeik alapja'n a legjobb amerikai egyetemek PhD kurzusai ko~zt va'logathatnak. Persze ke'szu~lnek a tesztre, de alapveto"en az iskola'ban, az egyetemen fejlesztette'k ^Lke'pesse'geiket. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az ausztral oktatas ( 98 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - helyzete valo'szi'nu"leg keveseket e'rdekel, de Csorna professzor u'r kedves, bara'ti hangu' u~zenete're ke'nytelen vagyok reaga'lni. Csorna i'rja: > Korosi irja: > >> A magyar oktata'si rendszert e'n sem tarto(tta)m tu'l jo'nak, de amio'ta >> ezeket az ostoba ausztra'l ko~lyko~ket kell buti'tanom, komolyan >> medita'lok rajta, hogy visszaszi'vok minden kritika't. > > Sokszor hallottam tanulokat mikent szidjak a profot, de ez ujdonsag, hogy > a tanar egy egesz orszag fiatalsagat leostobazza. Itt aztan bajok vannak. > Tapasztalatom, hogy amikor a tanar szidja a diakokat (ilyen formaban), > egy alacsonyabbrendusegi erzesu illetovel van dolgunk, aki irigyli a friss, > bator es tobbnyire intelligens gondolkozast, hozzaszolasokat. Ez aztan > kiprovokal a tanulokbol egy hatarozottan eros reakciot, mert meggyozi > oket, hogy egy jo tanar helyett kaptak egy buta allatot. Ez aztan tobb > modon mutatkozik, pl. nem jonnek hallgatni, tiszteletlenul viselkednek, > stb. Csorna prof. ezek szerint me'g nem nagyon tala'lkozott ausztra'l egyetemen oktato'val. Ez o~nmaga'ban nem baj, csak azt nem tudom, mie'rt nyilatkozik ilyen magabiztosan olyasmiro"l, amit nem ismer. Itt te'nyleg bajok vannak. Az a'ltala ide'zett bekezde'sbo"l reme'lheto"leg kideru~l, hogy e'n az ausztra'l oktata'si rendszerro"l mondtam ve'leme'nyt. Azt gondolom, hogy az emberek szellemi ke'pesse'geinek biolo'giai a'tlaga az ege'sz fo~ldo~n azonos. Ku~lo~no~sen a'tlagos kell legyen Ausztra'lia'ban, ahol a lakossa'g eredet szerint tala'n me'g kevertebb, mint az USA-ban. Az ausztra'l oktata'si rendszer viszont siralmas, mert a gyerekeket nem tani'tja'k meg gondolkodni. Ba'rcsak lenne'nek friss, ba'tor e's intelligens hozza'szo'la'sok. Az ausztra'l e's a magyar oktata'si rendszer gyo~keresen elte'ro", eze'rt minden o~sszehasonli'ta's nagyon ke'rde'ses. Ma's az oktata's szemle'lete, ko~zelebb a'll az amerikaihoz, mint a magyarhoz. Az ausztra'l iskola'k nagyok abban, hogy ege'szse'ges, edzett, e's jo're'szt kiegyensu'lyozott embereket neveljenek. Lenyu"go~zo"ek az ausztra'l ko~ze'piskola'k sportpa'lya'i, e's irigyle'sre me'lto'an sokat, sokfe'le't sportolnak. Szo~rnyen gyenge'k, amikor tudoma'nyos gondolkoda'sro'l van szo'. E'n ez uto'bbiro'l besze'ltem. Van ne'ha'ny hi'res maga'n(ko~ze'p)iskola, amelyek e te'ren majdnem olyan jo'k, mint egy a'tlag magyar gimna'zium. (Ami szerintem egy nem tu'l magas me'rce.) De ez a kive'tel. E's o"k is a sportolo'ikra bu~szke'k. Ausztra'lia'ban az az elv, hogy leheto"leg mindenki minden szinten tanulhasson. Ami nagyon sze'p. Csak ezt u'gy e'rik el, hogy a ko~vetelme'nyeket folyamatosan lemorzsolja'k. (E's ebben mindenki anyagilag e'rdekelt, mert fejkvo'ta alapja'n finanszi'rozza'k az egyetemeket, teha't rosszul ja'r, aki sokat ko~vetel, buktat.) Egyetemu~nk leguto'bb jo'va'hagyott graduate dimploma'ja (masters): kutyaidoma'r (! no prerequisites (!!)). Voltak, akik tiltakoztak ellene, de az egyetemi tana'cs megszavazta. Ez ugyan kive'teles ve'glet, de a La Trobe egy a'tlagos ausztra'l egyetem. Van jobb, van rosszabb na'la. (De nincs sokkal ^Ljobb na'la.) E's Ausztra'lia'ban nincs olyan egyetem, ami a jo' amerikaiakhoz lenne me'rheto", noha elve'tve vannak tansze'kek, kutato'k amik/akik nemzet- ko~zileg is kiemelkedo"ek. De az ausztra'l oktato'i ga'rda a'tlagszi'nvonala aligha e'ri el a jo' amerikai egyetemek a'tlaga't. Ennek re'szben anyagi okai vannak: egy egyetemi professzor fizete'se legfeljebb e'vi kb. 70000 A$ lehet. (kb. 55000 US$) I'gy az igaza'n a jo'k gyakran elmennek az o'cea'non tu'lra. Ausztra'lia'ban nagyon sokan kezdik el az egyetemet, sokkal to~bben, mint Magyarorsza'gon, az o~sszehasonli'ta's ma'r csak eze'rt sem teljesen igazsa'gos. Mindenesetre itt az elso"so~k kb. fele megbukott (volna, ha a tansze'kvezeto" nem kozmetika'zta volna az eredme'nyeket) egy olyan teszten, amit a pesti ko~zga'zos elso"so~k tu'lnyomo' to~bbse'ge ro~ho~gve kira'z. E's a rossz eredme'nyen senki sem lepo"do~tt meg, ez egy teljesen a'tlagos e'v volt. Itt a matematikai ko~zgazdasa'gtanra szakoso'do'knak rosszabbak a matek alapjai, mint a pesti ko~zga'zon egy a'tlag (nem matekos) hallgato'nak. Ege'szen ma's a helyzet az elso" ha'rom e'v uta'n. Sokkal *kevesebben* tanulnak tova'bb, mint Magyarorsza'gon. A karunkon szinte minden tova'bbtanulo' ku~lfo~ldi, az ausztra'lok nem bi'rja'k a versenyt, igaz, mem is nagyon akarnak versenyezni. (I'gy persze a fiatal egyetemi oktato'k nagyon jelento"s re'sze is ku~lfo~ldi, vagy friss beva'ndorolt. Ennyi pe'nze'rt nem e'ri meg egy ausztra'lnak ero~lko~dnie.) De me'g e felso"bbe'ves dia'kok szintje sem tu'l jo'. A va'logatott negyede'veseknek nem tani'thato', ami Pesten harmade'ves anyag. Ez ma'r az egyetem hiba'ja. E's logikusan ko~vetkezik az eddigiekbo"l. Sajnos nem veszik komolyan a ko~telezo"en elo"i'rt ta'rgyakat, nem nagyon lehet komolyan venni. E's i'gy me'g 4-ed, 5-o~d e'veseknek is a bevezete'ssel kell kezdenem az oktata'st. Nincsenek alapok, amire e'pi'teni lehetne. E's ha egy ta'rgyro'l elterjed a hi'r, hogy nehe'z, akkor lehet ba'rmilyen jo' az oktato'ja, nem lesznek dia'kok, akik azt o~nke'nt va'lasztja'k. (Most nem magamro'l besze'lek, nekem me'g nem lehetett semmilyen hi'rem sem, mert az e'v eleje'n kezdtem. E's tudom magamro'l, hogy nem vagyok lenyu"go~zo" tana'r- egye'nise'g, nekem a tani'ta's az itteni a'lla's a'rnyoldala.) E's na'lunk ko~zgazda'szokna'l me'g nagyon jo' a helyzet az egyetemen belu~l: sokan akarnak itt tanulni, lehet szelekta'lni. A terme'szettudoma'nyokna'l, matematika'na'l, stb. sokkal rosszabb a helyzet: rendszeresen 60-80%-os a felve'teli ara'ny, vagyis annyian sem jelentkeznek, aha'nyra sza'mi'tanak. Oda sokkal rosszabb bizonyi'tva'nnyal is be lehet keru~lni. Pedig ahhoz, hogy valaki jo' fizikus legyen, pl. sokkal to~bb matematika'ra van szu~kse'ge, mint egy ko~zgazda'sznak. (Itt is a matek miatt si'rnak leginka'bb, pedig az itteneiknek jobb(!) a matek a'tlaga, mint a fizikus hallgato'ke'.) Ko"ro~si Ga'bor (lecturer) =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Nevtelenhez ( 9 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mindenkito"l bocsa'natot ke'rek, hogy ma me'g egy levelet elku~ldo~k. Belene'ztem a Zombie-ba, e's szeme'lyes megszolli'ttata's oka'bo'l azonnal va'laszolok. E'n nem hiszem, hogy ez a ne'vtelen u'r nekem elvta'rsam lenne, de mindenesetre megnyugtatatom, hogy a saja't ve'leme'nyem szoktam lei'rni. Mint ahogy gondolom, ma's is. E's azt ala' szoktam i'rni. Ne'ha'nyan nem. Ka'r. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Bolsevista Szotar ( 12 sor ) ^L- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - rendes ember = fasiszta, klerikalis, reakcios, kulak, kispolgar, osztalyidegen,szabotor,ellenforradalmar,szovjetellenes, szocialistaellenes,nacionalista,provincialis,szarbol jott, rofogo diszno,mucsai,irredenta,magyarkodo,populista, antimodernista. Udv. es "Fejezzuk be 1956-ot" =============================================== Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol sietseg nelkul ( 16 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Cser Ferenc, elnezest kerek, de a hozzad intezett valaszombol kimaradt egy kulcsmondat. A helyes szoveg igy nez ki: ........ mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen a teren vannak. A lenyeg tehat a valosag minel pontosabb leirasa, a tortenelemre vonatkozo elmeleteknel is, meg ha ezeknel a jelenleg (vagy egyaltalan?) elerheto pontossag kisebb is, mint mas teruleteken. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben hasznaltam. ........ Remelem, ezt a helyesbitest meg idoben megkapod az eredeti valaszommal egyutt. Udvozlettel: Kecskes Csaba =============================================== Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu Temakor: egy vers ( 34 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Itt egy vers Marko' Be'la'to'l (Bukarest, 1990.november 19.) LEVE'L KISLA'NYOMNAK, AKI NE'HA ROSSZAT A'LMODIK Tu"ntetnek e'rtu"nk a hangya'k, la'tod-e? Mennek hosszu' sorokban, fekete'n, ne'ma'n, elkeseredetten. E'rtu"nk zu"mmo"gnek a me'hek, hallod-e? Odahagyja'k a me'zet, s lobognak, mint para'nyi za'szlo'k a ke'k levego"ben. E'rtu"nk no" a leve'l, e'rtu"nk hull a lomb, tudod-e? E'rtu"nk raboskodik a vakond a me'lyben, hiszed-e? E'rtu"nk esik az eso", e'rtu"nk su"t ki a nap, e'rtu"nk, hogy e'lju"nk! Fo"l a fejjel ha't, kicsi la'nyom, ^Lmelletu"nk van mind, aki no"ni akar, hallgasd csak, hogy zu'g az erdo", hogy fu"ttyo"gtet a rigo', hogy folyik a folyo', hogy forog a fo"ld jo'val, rosszal megrakottan, s lehet, hogy nem gondolnak ra'nk az emberek, mert e'ppen esznek, isznak, alusznak, de vonulnak a hangya'k, de sza'llnak a me'hek, ne fe'lj! (Csergo Zsuzsa) =============================================== Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ferenc, koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna, ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni: > mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo- > saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos > azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy > elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem > szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem > szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo > elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a > filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a > politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi, de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb, mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve), de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti. Udvozlettel: Kecskes Csaba =============================================== Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Fejezzuk be 1956-ot ( 42 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Subj: HIRMONDO 2.107, 91/09/04 __________ 91/09/04 Az MDF Bekes megyei valasztmanyanak nyilatkozata (MN) Csendes forradalmunk eddig eltelt tobb mint egy eve alatt vilagossa valt szamunkra, hogy a kadari hatalom hatrahagyott lo"tornyaiban lazas ^Lkeszulodes folyik. Nap mint nap erzekelhetjuk, hogy a gazdasagi es penzugyi hatalmassagok, az oket kiszolgalt burokratareteg, hogyan mergezi hetkoznapjainkat, hogyan szitja a gyuloletet a tarsadalmi ujjaszervezesre, a nemzet megmentesere vallalkozo maroknyi magyar ellen. Szemunk lattara es fulunk hallatara tortenik legszentebb nemzeti ereklyeink gyalazasa, megszegyenitese. A rendszervaltozas koalicios kormanya ujabb es ujabb ellenzeki tamadasok kereszttuzeben vivja sziszifuszi kuzdelmet az inflacio, az adossagteher okozta gazdasagi gondok es a tarsadalom szeles retegein urra levo kiabrandultsag ellen. Hazankban felutotte fejet a nihilizmus, terjed a prostitucio, a bunozes. Ezt nem turhetjuk tovabb. Felhivunk minden, hazaja sorsaert, a gyermekei, unokai jovojeert aggodo magyar allampolgart, eljen az alkotmanyban biztositott jogaval es emelje fel szavat; az igazsagtalansag, a jogtalan haszonszerzes, a hatalomatmentes, az erkolcsi ertekek pusztitasa ellen. Polgartarsaink! Ne hagyjatok becsapni magatokat a regi rendszert elvtelenul kiszolgalo ujsagirok, radio- es televizioriporterek altal! A kommunizmus tavolodo leggombjebol a minap az utolso nehezeket is kidobtak felenk. A pokol magyarorszagi kovetei ujra fenyegetoztek, ujra akasztani akartak. Figyeljunk rajuk! Ha nem vigyazunk, konnyen csapdaba eshetunk es akkor veszelybe kerulhet kialakuloban levo demokraciank. Higgyetek el, a rendszervaltozas igazi lepesei csak most kovetkeznek. Alljatok mellenk! Nelkuletek nem tudjuk vegrehajtani nagy tervunket. Harcoljunk, dolgozzunk egyutt Magyarorszag felemelkedeseert! A vilagmegvalto eszmek kora vegleg lejart. Torodjunk vegre sajat sorsunkkal, gyermekeink jovojevel. =============================================== Felado : wsingus@info.win.tue.nl Temakor: Holland lanyok 2 ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mar negy eve vagyok Hollandiaban es ezalatt a kovetkezo fazisokon ment keresztul az itteni lanyokrol alkotott velemenyem. 1) Nagyon szemrevalok: Jo csajok, jo ruhakban, jo a frizuraval, egyszoval huhuuuuuuu... 2) Remesek: Hatulrol nagyon klasszak, felhomalyban nagyon klasszak, messzirol nagyon klasszak. De ha becserkeszel egy ilyen klasszat es megnezed elolrol-jo vilagitasban-kozelrol rajossz, hogy kar volt strapalni magad azzal a becserkeszessel. Hogy mast ne mondjak, sokuknak elore all a felso fogsora - "kiharapja a pokot a sarokbol". Egy nemet ismerosom szerint Hollandia onnan ismerszik meg, hogy a tehenek szebbek mint a nok. 3) Nem szepek, de eleg ugyesek; Megprobaljak kihozni ami bennuk van, jol valasztanak es kombinalnak szineket, adnak a hajukra, sokuk a make up-ra is. Dekorativan ruhazkodni konnyu itt, ahol nagy a valsztek es egy boltban osszeszedheto harmonizalo nadrag/szoknya, ing/bluz, pulover, zako, sal, cipo etc. ugy, hogy meg egy heti kereseted sem megy ra. (Hany heti kereset lenne ez Magyarorszagon?!) A szepseguk meg szubjektiv. A top 10-tol tenyleg messze vannak de mar nem ertek egyet nemet ismerosommel. ^L U.i. Jartomban keltemben sok orszagban megneztem mar a lanyokat es ahol tapasztalatom szerint a legszebbek (ahol a legtobb bombazot es a legjobb atlagot veltem felfedezni) az Izrael volt. Ebben ket holland baratom is egyetertett velem. Nektek mi a velemenyetek? Eiben Guszti =============================================== Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ferenc, koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna, ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni: > mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo- > saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos > azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy > elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem > szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem > szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo > elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a > filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a > politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi, de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb, mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve), de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti. Udvozlettel: Kecskes Csaba =============================================== Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ferenc, koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna, ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni: > mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo- > saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos > azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy > elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem > szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem > szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo > elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a ^L> filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a > politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi, de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb, mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve), de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti. Udvozlettel: Kecskes Csaba =============================================== Felado : csaba@s938.frec.bull.fr Temakor: szemantikarol Cser Ferencnek ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ferenc, koszonom, hogy reagaltal a hozzaszolasomra, de jobban orultem volna, ha elotte Pellionisz Andrasnak a FORUM 329-beli levelet is elolvastad volna. Masokat ismetelni meg rosszabb, mint magunkat, de azt hiszem, most kenytelen vagyok szo szerint idezni: > mig az en axiomaim szerint a "meggyozodes" definicioja a "valo- > saggal legjobban egyezo eszmerendszerrel valo folytonos > azonosulas". Az elso definicio szerint az egyen statikusan egy > elmelet foglyava valik (intellektualisan meghal), mig az enyem > szerint a meggyozodes, mint a tudomanyos fejlodes, egy soha nem > szuno folyamat a mukodo valosagot mind realisabban reprezentalo > elmelet kifejlesztese fele. Mivel elmeleti kutato vagyok, ez a > filozofiai-axiomatikus alap nem csak a mindennapi eletben es a > politikahoz valo viszonylatban, de szakmailag is igen fontos. Ha Nem tudom pontosan, milyen szakteruleten dolgozik Andras, de a fentiek alapjan ugy velem, az "eszmerendszerek" koze nem csak a tarsadalomtudomanyi, de a termeszettudomanyi elmeleteket is beleerti, annal is inkabb, mivel a valosagot nagyon pontosan leiro elmeletek egyenlore csak ezen a teren vannak. Az "eszmerendszerek" szot en is ebben az ertelemben hasznaltam. A "tudomanyos modszer" es a "tudomanyos elmelet" kozott en kulonbseget tennek (a leveledben ez mintha kisse ossze lenne keverve), de ebben most inkabb nem melyednek el. Summa summarum: probaljunk meg jobban odafigyelni, mert kulonben tenyleg nem tudjuk meg, hany eves a kapitany, meg akkor sem, amikor a szuletesi evet emliti. Udvozlettel: Kecskes Csaba =============================================== Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet Temakor: Last Fragment ( 15 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - LAST FRAGMENT Oh, my dear only beloved mother, Virginal and yet blossomed flower! ^LFrom all the pains and bliss: you suffer. I will follow you wherever. I do construct God (my heart aches) So that you may live I let Him make Heaven; and after being good - for God's sake! - I will hold you to me in an embrace. Jozsef Attila: Toredek; Translated by L. Forizs, July 20, 1991. =============================================== Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet Temakor: Forditas helyett ( 48 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Harbach 1944 Thurzo Gabornak U'jra e's u'jra o"ket la'tom, a hold su~t e's egy ru'd mered, s a ru'd ele' emberek fogva hu'znak egy roppant szekeret. Vonja'k a no~vo" e'jszaka'val no~vekvo" o'ria's kocsit, testu~ko~n a por, az e'hse'g e's reszkete'su~k osztozik. Viszik az utat e's a ta'jat, a fa'zo' krumplifo~ldeket, de mindennek csak su'lya't e'rzik, a ta'jakbo'l a terheket. Csak szomsze'djuk esendo" teste't, mely szinte bele'ju~k tapad, amint eleven re'tegekben egyma's nyoma'ban inganak. A falvak kite'rnek elo"lu~k e's fe'lre a'llnak a kapuk, ele'bu~k jo~tt a messzese'g e's megta'ntorodva visszafut. Te'rdig ga'zolnak botladozva facipo"iknek alacsony, so~te'ten zo~rreno" zaja'ban, mint la'thatatlan avaron. De to~rzsu~k ma'r a ne'masa'ge'. Magasba ma'rtja'k arcukat, feszu~lten mintha szimatolna'k a messze e'gi va'lyukat. Mert fogada'sukra ma'r ke'szen, aka'r egy megnyilo' kara'm, kapuit vadul sze'ttaszi'tva sarkig kita'rult a hala'l. Pilinszky Ja'nos ^L =============================================== Felado : pf103@phoenix.cambridge.ac.uk Temakor: Hofstadter ( 7 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ha mar Hofstadterrol esett szo, ajanlom mindenkinek (meg akinek a GEB tul nehez annak is) Hofstadter "Mind's I" c. konyvet, ami egyreszt mind-rol szolo cikkek gyujtemenye, masreszt az o altala hozzafuzott, a strong-AI-t remekul vedo kommentarokbol all. Nagyszeru konyv! Jo olvasast, Foldiak Peter (esetleges reakciokat privat is kuldjetek el, mert mar lemondtam mindent: pf103@phx.cam.ac.uk ) =============================================== Felado : h1105dea@ella.hu Temakor: Ciganyok Marosvasarhelyen ( 46 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Valaszfele Korosi Gabornak Meg ha ugy is lenne, ahogy irod, (vagyis hogy nem a magyarok, hanem a ciganyok alltak vagy szalltak szembe Marosvasarhelyen a romanokkal) fo mondanivalommal, azzal a tetellel, hogy a targyaloasztalok mellett mar csak a fegyveres harcok eredmenyeit szentesitik, az altalad irt szoveg nem ellenkezik. Ezen kivul van ket aprobb felreertes is. Emlekeim alapjan a marosvasarhelyi csata a kovetkezokeppen zajlott. Eloszor a romanok tamadtak a magyarokra, akik egeszen a megyehazig visszaszorultak, majd ellenttamadasba lendultek, aztan bizonyos allohaboru alakult ki, ko es benzinespalack hajigalassal, ami orakig eltartott es akkor jottek meg a nyaradi es masmilyen ciganyok. (ezert en meg a magyarorszagi ciganyokra is mas szemmel nezek azota). Tehat a ciganyok a mar kialakult patthelyzet fenntartasaba segitettek bele, nem pedig ok tamadtak a romanokra, vagy nem ok inditottak az ellentamadast. A masik felreertes az az, amit igy irsz "egyebkent tipikus falnakrohanas lett volna". Azt hiszem ez azt akarja jelenteni, hogy a magyarok kello korultekintes nelkuli ellentamadasa falnakrohanas. Talan nem ismered pontosan az elozmenyeket. Marosvasarhelyen akkor mar harmadik vagy negyedik napja ment a magyarvadaszat (szo szerint), a magyar nyelvu feliratokat mindenhonnan letepdestek, elozo este vertek ossze Sutot es kiseretet (hogy nem halt meg, nem rajtuk mulott), ezekutan gyult ossze egy hatalmas magyar tomeg 20-an a megyehaza elott es reggel nyolctol deelutan fel hatig hallgatta a turelemre, toleranciara, fegyelemre, stb. felhivo magyar beszedeket. A ter also felen pedig gyulekeztek a romanok. Es amikor fel hatkor megjottek a hodakiak es a tobbiek, akkor kezdtek el a romanok a tamadast. Ki rohant itt a falnak? Ki szamolja ilyen esetekben, amikor teljesen sarokba van szoritva, hogy melyik fel taboraban hanyan vannak? A magyarok pontosan megereztek (a nap folyaman kialtott "Most vagy soha" jelszo szerint), hogy ha innen meghatralnak, akkor az a magyar beszed, iskola, onrendelkezes utolso lehetosegeinek veget jelenti, es szulovarosukban ezentul a fal mellett osonhatnak csak. Ajanlom egyebkent a te es masok figyelmebe a Puski-nel megjelent Feher Konyv Marosvasarhely marc. 19-20. c konyvet, amelyben feltucatnyi szemtanu beszamoloja, felhivasok, ^Lertekelesek talalhatok. Udv Deak Istvan =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=