Szia!

> 1/ Az ember nem szabad. Sem társadalmilag, sem filozófiailag. Ha ugyanis a
> világnak vanak törvényei, akkor az ember csakis a törvények mentén
> cselekedhet, vagyis determináltan. Minél jobban ismerjük a világot,
> szubjektíve annál kevésbé vagyunk szabadok. Ezért értelmetlen a szabadságra
> apellálni.

Igen, az ember nem teljesen szabad, viszont nem is teljesen 
"determinalt". A (fizikai,biológiai,kultúrális,stb) környezet sohasem 
határoz meg _teljesen_ és sohasem hagy _teljesen_ befolyás nélkül.

Szóval itt is az arányok a lényegesek, nem pedig a tisztán sohasem 
előforduló, csak a nyelvben létező szélsőségek.

> 2/ A világ megértéséből következnek tennivalók. A megértést nem öncélúan
> folytatjuk, hanem azért, mert a helyzetünkön javítani akarunk.

Ha az ember tisztán intellektuális lenne (csak az esze vezérelné), akkor 
akár még így is lehetne. A biológiai "örökség" azonban színesebbé teszi 
ezt a túlságosan is leegyszerűsített képet.

> 3/ A pozitivizmus egy lejárt lemez. Logikailag Gödel rúgta fel, tapasztalati
> szempontból pedig maga Szent Carnap, aki maga is rájött, hogy az un.
> protokoll tételekkel sohasem sikerülhet megalapozni a megismerést. Vagyis
> ott vagyunk, ahol voltunk: a filozófia kezdetén. Minden kérdés nyitott.

Mit "rúgott fel" Gödel? Én csak annyit hallottam, hogy tulajdonképpen 
kimutatta a matematika és ezzel együtt a nyelv korlátlan tovább 
fejleszthetőségét.

Arra gondolsz, hogy pusztán agyalással nem tudhatunk meg mindent a világról?

> 4/ Egyébként, ha valakit zavar a kérdésfeltevésem, akkor ne foglalkozzon

Kérdés? Hol?


Kellemes elmélkedést,

z2