A Hix Mokában olvastam a közelmúltban, miszerint az imád ugyanazt 
jelenti mint a szeret, de imádkozni és szeretkezni mégsem ugyanaz.
Túl azon, hogy ez valóban igaz és szellemes, egyben nyelvi probléma 
is.

A közelmúltban volt egy vitafolyam az -atkozik/-etkezik típusú 
képzőkről. A -kozik/-kezik ott csak olyan összefüggésben szerepelt, 
hogy helytelen at -atkozik képzőt az -at, majd a -kozik egymásutáni 
alkalmazásaként felfogni.

A -kozik/-kezik néhány alkalmazása:
* ige->ige, pl. imád->imádkozik
* főnév->ige, pl. barát->barátkozik
* határozószó->ige: vissza->visszakozik[*]
* kötőhanggal is előfordul, pl. ad->adakozik
* külön érdekes lehet a -k végű szavak esete, pl. sakk->sakkozik, 
kerék->kerekezik
* -közik végződés csak az ütközik igénél fordul elő(?)
* léteznek viszont a mérkőzik, férkőzik, gyűrkőzik igék; ezek 
  összefüggenek-e a mér, fér, gyűr szavakkal vagy csak véletlen 
  egybeesésről van szó? ha nem, miért az ö->ő hangváltás?

Várom a listatagok véleményét.

[*] bízva abban, hogy itt nem a "kozik" igekötős alakjáról van szó
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.

Csacsipacsi-e, ha mind a két szövegrész azonos betűvel kezdődik (azaz 
ugyanazon sorrendű betűkből más más szavak képződnek), vagy ez egy 
másik játék?

Példa:
Egy újpesti vendéglőbe
Egy új, pesti vendég lő be.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.