>Feladó: starters_uh.tratseerf



>> az szerintem magyarázatra szorul.
>Rosszul gondolod. Az elektronok ugyanis nem keringenek az atommagok
>korul.  A H atomban az elektron egy toltesfelhot alkot
>az atommag korul,
  Talan meg mas is 'magyarazatra' szorul..
 Ezesetben az elektron nem is elektron, azaz nem egy kis gomb vagy
golyocska, hanem talan valami aprocska energiahalmaz, de ha nem keringene
mint a Szaturnuszgyuru, hogy nem esnek be az atommagba, hiszen a nevezett
pozitiv es negativ toltesek kozott oriasi a vonzoero, ami az atommagot
majd a molekulakat is osszetartja.

          Udv. Csaba.




-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Sziasztok!

Úgy gondolom, ha szupravezeto korongot rakunk rúdmágnes fölé,
akkor abban elektronok makroszkópikus körárama (örvényáram) indul, 
mert a mágneshez közeleledéskor fluxusváltozás zajlik, ugyanis a 
fluxus a mágnes inhomogén mezeje miatt távolságfüggo. Könnyu 
korong lebego állapotban is tartható, mert helyzetének megváltozása 
örvényáramváltozáshoz vezetne, s annak mágneses mezeje mindig 
ellene dolgozik a pozícióváltoztatásnak, csaknem azonnal. (csaknem, 
mert bizonyos holtidonek lennie kell, de ez külön téma kéne legyen) 

A szupravezetést produkáló elektronok tehát makroszkopikus keringo 
mozgást végeznek, ellenpólust mutatván a mágnes felé. Az 
atommagok viszont nem keringnek. Ha az elektronáraméval 
megegyezo forgatást végzünk a tárgyon, azzal gondolom nem hatunk 
a fennálló elektron-örvényáramra, de kifejlodik a pozitív atommagok 
együttesének mágneses mezeje, mely a rúdmágnes szempontjából 
komplementer pólus. A korongnak emiatt lejjebb kellene ereszkednie.
De nem feledkeztem meg errol az eshetoségrol: ha a 
szupravezetésben  viszonylag kevés elektron vesz részt az összeshez 
képest, akkor az atommagok keringetése egyben a hozzájuk 'kötött' 
elektronok keringetését is jelenti, s így a tárgy gyakorlatban 
lehetséges fordulatszámra pörgetése talán alig befolyásolja a korábbi 
magassági pozícióját.

Ezt is el tudom képzelni, csak hát a baj az, hogy amit én képzelek,
az egy dolog...:)

Más: a múltkori cikkben írtam, hogy a vízmolekulák mozgásszabadsága
mágneses térben korlátozottabb kéne legyen.
Létezhet-e elvben olyannyira eros sztatikus mágnesség, melyben egy 
jégkristály átalakulna valami mássá? Mondjuk valamiféle lineáris 
polimerlánc köteggé?

Zoli