Felszines (es a felszinen is hezagos) ismereteim szerint a korrelalt
parokrol van szo.
Roluk Einstein is megemlekezett: azon gondolatkiserletei kozott volt,
amelyekkel a kvantummechanikat tamadta annak abszurd kovetkezmenyei
miatt. Aztan ezeket a gondolatkiserleteket a technologia fejlodesevel sorra
elvegeztek es azok az Einstein altal nevetsegesnek titulalt abszurd
eredmenyeket adtak.
A korrelalt par lenyege az, hogy bizonyos kvantummechanikai esemenyek
soran egy reszecskepar keletkezik. A megmaradasi torvenyek ertelmeben
annyit tudhatunk, hogy ha ez a reszecskepar ket elektron, akkor az egyik
elektron spinje +1/2, a masike -1/2. Am, ugyancsak Einstein egyik abszurd
gondolatkiserletenek bizonyitasa soran kiderult, hogy amig egy elektron
spinjet valamilyen modon meg nem allapitjuk, addig az a bizonyos spin
hatarozatlan. Nem arrol van szo, hogy nem tudjuk mennyi, hanem nincs
egyaltalan hatarozott erteke (a nem detektalt kvantumos objektum lehetseges
allapotainak koherens szuperpoziciojaban van, vagyis az elektron spinje +1/2
is meg -1/2 is).
Ez a ket elektron egymastol nagy tavolsagba kovalyoghat. Amikor az egyik
elektront olyan helyzetbe kenyszeritjuk, hogy hatarozott spint kell felvennie,
abban a pillanatban a masik elektron spinje is hatarozotta valik, megpedig a
megmaradasi torvenyek ertelmeben az ellenkezo allapotuva.
Szerintem a cikkben ezen korrelalt parok letenek filozofiai kovetkezmenyeit
taglaljak. Erdekes otlet, de a szerzok szerintem tulragozzak (kiveve persze,
ha a csak arrol van szo, hogy nem ertettem meg a mondanivalo lenyeget).
Mindazonaltal orulok, hogy szoba kerult a kvantummechanika; ugy emlekszem,
a Tudomany legeslegelso szamaiban ilyen kerdeseken kezdtunk el ragodni.
|
Szervusztok!
Már többször próbálkoztam a nyílt kulcsú titkosítás megértésével, de
nem sikerült megértenem, illetve nem sikerült elmagyarázniuk azoknak
akiktôl érdeklôdtem.
Újra próbálkozom, hátha valaki...
Nem értem miért kellenek nagy prímszámok, és miért nem jó erre
bármilyen közönséges szám.
Talán sokat segítene, ha vennénk egy egyszerü példát.
Mondjuk a 23 vagy a 13 olyan nagy prímszám, amirôl csak sok-sok
számítógépes gépidôvel lehetne bizonyítani, hogy prímek.
Hogyan lesz ebbôl titkosítás illetve kulcs a titkosításhoz?
üdv,
Gogy
|
