>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>Csaba kérdésére: milyen is az elektron, ha nem pontszeru bigyó?
>Nem tudom, mert megnézni nem lehet,
>Tovább bontani nem sikerült. Feles spinu.
 Pedig a tovabb bontogatasrol mintha hallottam volna mar. A toltese egy, de ismert ilyan toltesu reszecske, mely egyharmad toltesu.  Valahogy ugy nezhet ki, mint egy marek homok, mely olykor osszeall, vagy szetszort allapotu.
>A fizikai térrol is kérdeztél, miként lehet, hogy hullámok terjedhetnek 
>benne. A vákuum energiahordozó, melybol részecskék energiát 
>kölcsönözhetnek. A kölcsön idoben és mértékében egyaránt
véletlenszeru, és rövidlejáratú, amennyire én tudom hallomásból.
   Ez a folyamat nem jarna e energiavesztesseggel? ami gatolna tegyuk fel a hullamok terjedeset?  Mert meg azok a fotonok is mogottunk koszalnak, melyek a nagy robbanaskor leketkeztek, igaz egy kisse lelasult allapotban.
> A vákuum emellett ismeretlen módon lehetové teszi egymástól 
>tetszoleges távolra került - úgynevezett  korrelált részecskék 
>állapotának kölcsönös 'meghatározódását' , de csak úgy, hogy ezzel ne 
>sérüljenek a fizika ismert törvényei.
  A titok meg ott rejtozik miert is nem kepesek a fotonok kijutni az Univerzumbol?
   Udv. Csaba.

Miki:

> Janos, egeszen biztos vagy benne hogy 4 darab (iszonyu nagy 
> pontossagu) vektor nem irhatja le a teret?

Nem nekem szolt a kerdes, de egeszen biztos vagyok abban, hogy Janos egeszen biztos benne :)

> Legyen m ponttol r  tavolsagban egy pontban a ter 1g.
> Ha ehelyett r/2-re teszek m/2-t és a masik iranyban -r/2-re is m/2-t, 
> akkor a kozelebbi csak fele tomeg, de fele tavolsag is, azaz 2g-t 
> okoz, a tavolabbi is fele tomeg de raadasul masfelszeres tavolsag, 
> azaz 0,5/2,25 = 1/(5,5) g. Osszesen tehat 1g helyett kb. 2,18g!

Ez onmagaban jo. Csakhogy ez a szetvalasztas nem azonos azzal mintha az m tomeget egy r/2 sugaru gombhejon kenned szet. Mar- pedig ezzel kellene osszehasonlitani. Ha peldaul a ket pontot nem sajat iranyodba, hanem merolegesen kened szet, akkor egy- reszt mindketto messzebb lesz, masreszt a hatasuk reszben ki- oltja egymast (az a resze, hogy az egyik jobbra a masik balra huzna). Az eredmeny 0.7g korul lesz [negyotod-a-masfelediken].  

     m/2

     KP          BP                  m/2  KP  m/2   BP

     m/2
                
Ha utanagondolsz, egy hejon az anyagnak joval nagyobb resze van az
(inkabb) meroleges ovben es kisebb resze sugariranyban geometriai okokbol. A baloldali konfiguracio nagyobb sullyal esik latba mint a jobboldali (az amirol te irtal). 

Mas szavakkal: ha kettehuzod a kozponti tomeget, akkor lehet hogy Budapesten nagyobb lesz a gravitacio, de Japanban kisebb. Foldfel- szinre atlagolva mindig ugyanakkora. Ezt nagyon szigoru matematika tamasztja ala. 

Zoli:

A molibdent csak otletszeruen irtam, nehogy barhol hivatkozz ra :) 

A forgo szupravezeto kerdesednel ugy ertettem azt tartottad zavaronak, hogy nem minden elektronnak kell reszt vennie. Starters valasza pontos volt. Az meglehet hogy nem pontosan a kerdesedre volt valasz -- maga a kerdes sem volt pontos :). 
Attol hogy a szupravezeto all vagy forog, nem varhatsz dramai kulonb- seget. A forgastol az aram nem valtozik, egeszen addig, amig az ismert relativisztikus finomsagok nem jonnek be. Pozitiv es negativ toltesbol egyforma sok van, es ami az aramot meghatarozza az a sebessegKULONBSEG. 
Ami nem valtozik, ha mindkettohoz hozzaadjuk ugyanazt a forgasi (vagy
mas) sebesseget.
Ha szaladsz a drot mellett, ugyanazt az aramot es magneses teret latod, mintha allnal (a kulonbseg v/c-negyzetes). 

udv, kota jozsef

Mint latjatok, nagyon foglalkoztat a tema. Nezzetek el, ez mindig igy van, amig en is meg nem ertem, hogy hol a bibi.

Lehet, hogy szabalyos g:omb eseten tenyleg megis igaz, amit Janos mondott? :-) Azaz hogy a grav mezeje ugyanaz a meretetol fuggetlenul, csak a tomege szamit? 
Mert igaz ugyan amit irtam a multkor, amikor is m/2 temogekre szedtem szet m-et es igy a mezo duplajara nott, de az nem gomb volt. Egy go:mb viszont "oldalra is kover", es emiatt a "ket oldalso tomeg" keltette mezo gyengiti a masikat a meropontban.
Vagy legalabbis nem ugy adodnak ossze, ahogy ket rendes parhuzamos vektor... Pongyolan fogalmazva...
Ki kene integralni a gomb terfogatara az egeszet...
uhh, brrrr...
Agyservet kapok, egesz delutan tortem a fejem es semmi kezzelfoghato eredmeny.  

Pihennem kell. :-)

a BenceMiki

>>hogy a szupravezetobe nem megy be a magneses ter. Mindig pontosan 
>>akkora aram alakul ki, hogy az kinn tartsa a teret.
> Én úgy láttam Starters  nem a kérdésre koncentrált, hanem hibát vélt 
> látni abban amit írtam, de hogy mi hiba lett volna az nem derült ki.
> Eredeti felvetésemre viszont végül nem jött érdemi válasz.
> Emellett o fémrol írt, miközben én mélyhutott kerámiára gondoltam.
Az eletronok mozgását ez lényegében nem érinti. A normál vezetökben az ellenállást az eletron szóródása okozza az atomokon. A *szupravezetö* kerámiákban (és a többi szupravezetöben is) elektronPÁROK alakulnak ki, ahol az egyik eletron szóródását pontosan ellensúlyozza a másik eletron ugyanolyan, de ellentétes szóródása - emiatt nincsen ellenállás. 
Márpedig, ha nincs ellenállás, akkor teljesen mindegy, hogy az eredeti anyag szigetelö volt-e, vagy akár jó vezetö fém. A vezetést a szabadon vándorló elektronok okozzák. Ez annyira igaz, hogy a szupravezetökön
*szigetelésnek* ezüstöt szoktak alkalmazni. Ez a szigetelésen kívül arra is jó, hogy ha valahol, egy pillanatra megszünne a szupravezetés (és mondjuk az anyag ott szigetelö lesz), akkor az ezüst áthidalhatja a pillanatnyi nehézséget.

> Aztán: Úgy gondolom továbbra is mondhatom, hogy a megporgetett 
> szupravezeto atommagjai közös forgástengely körül keringenek, s emiatt 
> saját sztatikus mágneses mezot tartanak fenn. Továbbá fenntarthatom, 
> hogy velük együtt kötött elektronok is keringenek ama közös tengely 
> körül, s ezek mágnesese mezeje viszont némileg 'kioltja'
> a magokét. De ettol a magok mágnessége némileg 'ellene dolgozik'
> a lebegésnek, azaz a tárgy lebegését biztosító elektronáram mezejének.
Igen. Ez röviden azt jelenti, hogy a szupravezetökben is vannak kötött elektronok, mint minden anyagban - és ezek kioltják az atom mágneses mezejének egy részét. Azonban ami marad (lassú forgás, stb.) az annyira kicsi hatás, hogy szerintem az elektronok mozása észrevehetö változás nélkül tudja kompenzálni. Valami hasonlónak gondolom, mintha a 220V-os feszültségre rákapcsolsz még 0.1V-ot.

> Csak megjegyzem, ideje volna már szakítani a 'kis szürke' meg a 'kis 
> zöld' - magas víztartalmú világutazó emberkés,  idegenekrol alkotott 
> elképzelésekkel.
> Mi se úgy fogunk innen költözni, ha eljön az ideje Napunk által 
> kényszerítve! Igazam van?
Szinte biztos, hogy igen - de azért sem zöld, sem szürke mérget nem innék rá :-) Még arra sem, hogy tényleg olyan hamar kell költözni. Gondolkozz el, hogy most az életed hány %-ában élsz természetes napfényben, szabad levegön? ...és ez csak Te vagy: az új generációnál (mondjuk egy plázacica, vagy diszkópatkány) ez már nagyjából 0%-ra tehetö.
Én inkább úgy gondolom, hogy a megfelelö idöben az emberek (ha még
lesznek) majd döntenek, hogy ki akar maradni, és ki akar menni - azok közül, akik még itt vannak, és nem költöztek el korábban. A szomszéd Nap ugye nem jó, mert nagyjából ugyanaddig marad fenn. Ha lesz még pénz, akkor az lesz a valószínü, hogy akinek nincs, az marad, és káromkodik, hogy egyre drágább a víz és a levegö, meg a szintetikus energia. Szerintem én maradnék egy ideig, mert ilyen természeti jelenséget idáig még nem sokat láttam: megnézném az összeomlást is, majd amikor már a barna törpe is kihunyt, akkor néznék valami normálisabb naprendszer után. De az is lehet, hogy nagyjából úgy fognak viszonyulni hozzá, mint a vadászrepülök pilótái a rossz idöhöz: igen jól fognak mulatni rajta, hogy régen egy pilótának bármiféle gondot is okozhatott egy közönséges vihar, vagy tornádó. Csak azt nem tudom, hogy ez olyan jellegü mozgás lesz, mint ma az Etna környékén, mikor látszik, hogy éppen ki akar törni - vagy olyan jellegü, mint amikor kiömlik az olaj a tüzhelyen, és gyorsan odébb kell ugrani?

..........

...de az is lehet, hogy még mindig túl földhözragadt a gondolkodásunk. 
Bár félve írom, mert itt nagyon elszabadulhat ez a téma :-) Egy értelmes rendszer szerintem bármiböl kialakítható, ami ehhez elegendö bonyolultsággal rendelkezik. Néhányan itt élö kövekröl beszélnek - de ne ragadjunk le ennyire a földhöz. Elöször arra gondoltam, hogy megfelelö módszerrel (ürruha, stb.) kibírhatóak akár a Nap belsejében levö körülmények is - de miért fogadnánk el szükségmegoldásokat? Szerintem majd nyugodtan lehet tervezni olyan értelmes rendszereket, amelyek pont ott érzik magukat a legjobban - de az is lehet, hogy abszolút 4K-töl x millió fokig és MPa nyomásig mindenhez tudnak alkalmazkodni: védöburokban kibírják, vagy szükség szerint átépítik magukat.

1. a végsőkig fennmaradás (kivéve a depressziósokat) 2. minden eddig előfordult élmény és érzés átélése 3. minden elvben lehetséges, de eleddig nem ismert élmény és érzés átélése is 4. A Világ maximális kontrollálása s terveink szerinti befolyásolása, stabilitásának fenntartása 5. Minden egykor gondolkodott és ma gondolkodó gondolatainak megismerése (Ha van Teremtőnk, akkor az övé is természetesen) 6. abszolút világlátás

Kérem mindezeket cáfolni, nehogy tévhitekben tévelyegjek.

Kis megjegyzés: eljön a kor, amikor nem csak a Világot látjuk számtalan kihelyezett érzékelőnk segítségével, de eközben saját agymuködésünket is figyelhetjük, s jókat nevetünk saját reakcióinkon.
Ez lesz az abszolút világlátás. 

Zoliék  (mert mindezek csak hálozatba kapcsolt elméinkkel valósíthatók
meg)

Erathosztenész-pályázat díjátadó


2005-ben a Fizika Évében a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola pályázatot hirdetett Erathosztenész híres, 2200 évvel ezelőtt elvégzett mérésének megismétlésére. A jelentkező diákok tavasszal és ősszel egy földbe szúrt pálca árnyékának megmérésével határozták meg a Nap delelési magasságát. A szögadatok nemzetközi összevetésével pontosan megállapítható bolygónk mérete.

A pályázat eredményhirdetésére 2006. január 10-én (kedden) délután 17 órakor kerül sor a TIT Budapesti Planetáriumában.

Kamarakiállítás keretében szemelvényeket mutatunk be a beérkezett pályaművekből .
A díjátadást követően hirdetjük meg ez évi diákpályázatunkat is. Az esemény zárásaképp csillagászati diaporáma műsort láthatnak az érdeklődők az oroszlányi Halley Csillagászati Egyesület jóvoltából. Rendezvényünkre mindenkit szeretette l várunk!

Bővebb információ:  Nyerges Gyula -  - 06-30-382-9463

Kapcsolódó linkek:

- Az Erathosztenész-mérés felhívása: http://wyp.csillagaszat.hu/files/eratosthe
nes
- A pályázat kiírása: http://antares.dorogi-gimn.sulinet.hu/eratosthenes
- A rendezvénynek helyet biztosító Planetárium oldalai: http://www.planetarium.
hu