Kedves Sanyi!

1) A skolasztika bizony erosen a regi gorog filozofiaban gyokerezik, es
egeszen a legmodernebb korokig a filozofia fogalmi es nyelvi zavarossagok
miatt teljesen teves temakat es gondolatokat talalt ki, amelyekre
termeszetesen megvolt mindig az ellenvelemeny is. Elvegre egy fogalmi zavart
mindig tobbfelekeppen lehet ertelmezni. Ekeppen bizony a skolasztikus
filozofiat ma mar el lehet intezni egy kezlegyintessel. Es bizony
Arisztotelesz es Platon gondolatainak egy jo nagy resze is szemetbe dobhato,
mert ezen a fogalmi vagy nyelvi homalyossagon alapult. De hogy csak egy
hasonlot mondjak, ma egyetlen komoly matematikusnak sem jelentenek gondot
Zenon paradoxonjai, amelyek a hatarertekszamitas, a valos szamok es hasonlo
dolgok ismeretenek hianyabol fakadnak csak.
2) Konkretan a skolasztikus filozofia utan sokan megmutattak mar, hogy isten
letenek ontologiai bizonyitasa lehetetlen. Manapsag ilyet szinten senki nem
vesz komolyan, aki kicsit is melyebben gondolkodik.
3) Az altalad bemutatott "istenbizonyitek" Anzelmtol szinten fogalmi
tisztatlansagok miatt latszik mukodokepesnek, de amint tisztazod a
fogalmakat, akkor mar nem mmukodik, vagy olyat bizonyit, ami mar a
definicioban is szerepel valahogy. Konkretan: Istent valamifelekeppen
definialod. Azt szeretned bizonyitani, hogy ez a definicio szuksegkeppen
letezo dolog. Ilyesfajta bizonyitas soha semmirol nem mukodik, de azert
nezzuk meg. Eloszor is konkretan kell definialni Istent. Ami a kovetkezo
volt: "Isten= aminel nagyobb nem gondolhato." Ebben a definicioban csakis a
"nagyobb" jelzo nem tiszta. Lehet, hogy ezt Te tokeletesnek gondolod, es
lehet, hogy sokan ezalatt sokfelet gondolnak, alenyeg, hogy ez egy
tisztazatlan fogalom. Ket eset lehetseges:
    a) Ebben a  fogalomban vagy eleve szerepel a leteses/nem letezes, es az,
hogy a letezes osszefuggesben van a nagysaggal/tokeletesseggel, ebben az
esetben mar a definicioban benne van az, amit bizonyitani akarsz.
    b) A nagyobb/tokeletesebb fogalmanak semmi koze a letezes/nem letezes
fogalmahoz, akkor viszont a bizonyitasod nem fog mukodni.
De okoskodas helyett nezzuk inkabb azt, Te mit mondasz, hogyan definialod
IStent, es egesz pontosan mit ertesz a definicioban hasznalt fogalmak alatt?
Hogyan szol ezutan a bizonyitasod?

A vallasossag erzese es valosaga kozotti kapcsolatrol:
> Igen, valoban sokan foglalkoztak a vallas megokolasaval, Marxtol
> egeszen Jungig. De igazan egy gondolkodo magyarazata sem egeszen
> meggyozo, mindig ott van az erzes: igaz, igaz, de meg valami tobb
> megis van a dolog mogott.
Biztos, ami biztos, visszakerdezek: ez csupan egy erzes? Mert, ha csak egy
erzes benned, akkor ugyebar nem gondolhatod, hogy komoly erv abban,a mit
allitasz?


> A pszichologia valoban sokmindent elmond a
> vallasossag "mukodesi mechanizmusairol", de ez korantsem elegiti ki az
> embert.
Mi nem eleg kielegito? Vagy ez meg mindig ugyanaz az erzes? Tudsz valami
megfoghato ervet is mondani, vagy csupan erzesekrol van szo?


>  Ha pusztan termeszettudomanyos modszerekkel megmagyaraznank a
> vallast, akkor a magyarazonak szuksegkeppen el is kell vetnie azt ugy
> gondolom. (Jo volna errol a velemenyeteket hallani.)
Nem. A termeszettudomany nem veti el dogmatikus szinten isten lehetoseget. A
termeszettudomany kizarolag racionalis magyarazatokra torekszik. Ennyi az,
ami a termeszettudomanyok alapelve. A tudomany ma hivatalosan annyit allit:
Nincs alapunk azt feltetelezni, hogy lenne egy isten, olyan isten, amit
altalaban erteni szoktak e fogalom alatt.

math