Sziasztok!

Szolt irja:

> Math nagyon jol mutatott ra, hogy a keresztenyseg torteneti
> kritikaja igen eros erveket kepes folmutatni, es hogy ezekre
> az ervekre sem Maci, sem Tommyca nem kepesek semmi
> ertelmes ellenervvel valaszolni.
>

    Itt a filozofia nevet viselo listan kezd unalmassa valni az a
felallas, hogy  arrogans es parbeszedkeptelen stilusban, a dolgok
lenyegi arnyaltsagan atgazolva vesszuk kritika ala a keresztenyseget.
Az, pusztan csak mint vilagtortenelmi-kulturalis teny is, ennel
lenyegesen alaposabb figyelmet erdemel! A dolgok masik oldalat ugy lenne
eselyunk eszrevenni, ha felfigyelnenk arra, hogy a Szolt es Math altal
fejtegetett kritikai szempontok jellegzetesen az ujkor altal kitermelt
"kulturalis matrix" fuggvenyei, vagyis terben (eredetileg csak Europa)
es idoben (utobbi fel evezred) jelentkezo tortenelmi jelensegek. (Kedves
Szolt, nem csak a keresztenyseg szemlelheto kulturalis kepzodmenykent!).

    Mit ertek az aktualis (Szolt es Math gondolkodasat meghatarozo)
kulturalis matrixon? A valosagnak egy tobbretuen, de jellegzetesen
redukcionista szemleletet, amelynek rendkivul elnagyoltan, de a
kovetkezo elemei vagy iranyai kulonboztethetok meg:

-kozmologiai redukcionizmus (fizika, kemia, biologia, fizikai kozmologia
stb...)
-antropológiai redukcionizmus (pszichologia, human
fiziologia,kulturantropologia stb...)
-szociologiai redukcionizmus (tarsadalomtudomanyok...)

-historizalo redukcionizmus (amikor mindent esetleges tortenelmi
konstrukciokent relativizalunk)

A kulturalis matrix lenyegi elemeinek ez a vazlata szerintem eleg jo, de
nem teljes. Hianyzik peldaul az elmeleti nyelveszet es a matematika
egyertelmu helye. Amire ra akarok mutatni az annyi, hogy ezek ma
egyertelmuen jelenlevo, onmagukat abszolutizalni torekvo intellektualis
iskolak, amelyek egymassal is nehezen ertenek szot. Ennek a 3+1
iskolanak mindegyike, az utobbi evszazadban, bejelentette igenyet a
teljes vilagmagyarazatra, az autentikus valosag-interpretaciora.
Szintezis nincs. Azt a gondolkodasfornat nevezhetnenk szintezisnek,
amely ki tud lepni a fenti 3+1 iranyzat redukcionizmusainak
kereknyomabol. Hagyomanyosan ezt nevezhetnenk teljes ertelemben vett
filozofianak, ennek osszefuggeseben lenne ertelme metafizikarol
beszelni. A fenti -izmusok osszefuggeseben barmifele metafizika, de az
egesz vallastortenet is ertelmetlen. Ha viszont van eszmetorteneti
aranyerzekunk, akkor e ponton felvetodik a kerdes: vajon nem eppen ezzel
a karakterisztikusan redukcionista kulturalis matrixunkkal van-e valami
lényegi hiba, ami miatt elvesztettük a metafizikai érzékünket. Kortars
globalis meretu valsagjelensegek nyilvanvaloan vannak, vajon ezek
mennyiben kapcsolodnak ujkori europai erdetu civilizacionk "szellemi
fogyatekossagahoz"? Ugy gondolom, hogy a racionalizmus
vallaskritikajanak nagyresze, egyszeruen ebbol a kulturalis szellemi
fogyatekossagbol fakad. Amugy a lista tiszteletremelto vallaskritikusai
csak gyenge parafrazisat kepesek nyujtani a XIX-XX. szazadi szellemi
rokonaiknak, tobb az arrogancia reszukrol, mint a lenyegi elemzes.

    Nagyon erdekfeszito lenne szamomra, ha ezt a bizonyos kulturalis
matrixot vennenk modszeresebb kritika ala (pl. kereszteny latoszogbol,
de akar mas perspektivabol is...). Szolt es Math megkostolhatna, hogy
milyen konnyen lehet nagyon nehez kerdeseket feltenni, es abba is
belekostolhatnanak, hogy ilyenkor milyen szerencses az, ha
egyuttgondolkodni kepes vitapartnereket talal az ember a nehez kerdesek
boncolgatasa soran.

    Ugy tunik nekem, hogy a kereszteny vitapartnerek megtanultak
tavolsagot felvenni a sajat meggyozodeseiket visszaigazolo kulturalis
kornyezetukkel szemben es megkiserlik a redukcionista kulturalis matrix
szempontjai szerinti gondolkodast, míg fordítva ez egyaltalan nem igaz.
A redukcionista kulturalis matrix profetai nem latnak ki a sajat
kereknyomukbol, ha provokativ akarok lenni, akkor ez azt jelenti, hogy
fundamentalistak az agnoszticizmusukban.

Udv: Paganini