Sziasztok!


Szokoly Gyula irta:

: a mondanivalom az volt, hogy a 250 (eddig ennyirol
: tudtam a gyakorlatban) es a 350 kozotti kulonbseg a gyakorlatban
: (minden fanal megall) elhanyagolhato, viszont iszonyu kart tesz a
: kornyezetben a kiepites. Meg a mukodes is. Dupla sebesseg negyszeres
: kozegellenallas (fizikat nagyon nem lehet meghagni), ami dupla
: fogyasztas kilometerre vetitve. Tok mindegy, mivel megy (villany,
: de ICE-bol van dizel is, nem tudom fut-e a sineken), az energia
: valahonnan jon.

Tokeletesen egyetertunk. (Dimbes-dombos teruleteken tenyleg fut dizel
ICE is Nemetorszagban).

A magnesvasut a germanoknal politikai huzavonava notte ki magat.
Eredetileg Munchen-Hamburg utvonalat terveztek (ebben meg lett volna
valami racio is, hogy 3 ora alatt megjarod par megalloval, ez ugyanannyi
mint repulonel az ut + check in/out + kivonatozni a repterre a
belvarosbol). Ekkor meg nem letezett az ICE, igy tokmindegy lett volna,
hogy milyen nyomvonalat epitenek. Sot, allitolag a magnesvasut jobb lett
volna, mert a Nemet Kozephegyseg emelkedoinel jopar alagutat meg lehetett
volna sporolni (ICE max. emelkedo 4,5%, magnes 10%, TGV max. 1,5%, avagy
miert nem mukodik a TGV Nemetorszagban). Aztan kozbejott az ujraegyesites,
igy lett belole Berlin-Hamburg szakasz mint az ujraegyesites szimboluma.
Ennek mar nem volt semmi ertelme, mert egyreszt az ujraegyesites utan
megkezdodott a HH-B szakasz ICE-szeru kiepitese es a magnesvasuttal csak
kb. 30 percet sporoltal volna, masreszt nuku alagut-megsporolas. Ekkor
jott be az az erv, hogy ha kulfoldre el akarjuk adni, akkor kell belfoldi
referencia. Az ezt koveto nyomvonal-terveknek mar vegkepp nem volt semmi
ertelme idosporolas szempontjabol.

A technikai megvalositasnak vitathatatlan elonyei vannak: nem tud
kisiklani, 10 cm ho a palyan nem zavarja, sinen keresztbe fekvo faag sem
es halk. S-Bahn kivaltasara nem alkalmas, arra viszont igen, hogy a vilag
vegen levo repter es a fopalyaudvar kozott 1 vonalon jarva ne zajongja
ossze a kornyezo lakosokat. Marad a kerdes, hogy ezert erdemes-e uj palyat
epiteni. Eredetileg ugye 6..8 m magassagban oszlopokra akartak rakni a
Munchen-Hamburg vonalat is (50..100 meterenkent kell 20m^2 foldet venni,
o"z nem tud eleugrani, a parasztok meg bekesen szantogathatjak a
foldjeiket), de ez meg vegkepp draga...

Egyeb esetben 500..1000km -es utakon van energetikailag ertelme, ahol a
repulogepet valtja ki (elo fogom keresni a Transrapid konzorcium
brossurajabol a szamokat, valami olyasmi remlik, hogy a magnesvasut
raadasul meg 400km/h -nal kevesebb energiat fogyaszt, mint az ICE
250 -nel, a repulo meg eleve vesztesre all).


Udv,
marky

Hello!

>En ugy tudtam, hogy a tengeri *bioszfera* szivja fel a CO2-t, nem
>feloldodik. Ha igaz (es nem tudom), akkor a meszvazas elolenyek koszonik,
>jol vannak.

En azt szurtem le a tervekbol hogy a nyilt oceanokon akarnak vas tragyazast
alkalmazni, aminek a hatasara rengeteg alga fejlodik, aztan ami elpusztul
az lehullik a melybe es onnan nem nagyon hozza vissza az aramlas. Elvileg
ugyanaz mint a fa elasasa. A meszvazas elolenyekhez az egesznek semmi koze.
Azok is epitenek be CO2-t, de nekik sokkal tobb alapanyag kell hozza,
leginkabb rengeteg mesz. Plusz a legnagyobb meszvaz epitok a korallok, amik
tulsagosan specializalt elolenyek, jelenleg rendesen pusztulasnak indultak.
Az ok gyakorlatilag barmi lehet: a tul alacsony vagy magas homerseklet, a
magas tapanyagszint (=akarcsak kicsit is koszos viz), alacsony pH vagy
vizkemenyseg (ami sok CO2-bol vagy a mesz kivonasabol is adodhat),
bakteiumos betegsegek, de az igazi okok eleg bizonytalanok. Az ocean jo
nagy, rendesen ellensulyoz kisebb hatasokat, ennek ellenere sok helyen baj
van a korallszirtekkel (keresni kell 'coral bleaching' szora a neten, es
lehet csodalkozni).
Mondjuk a vasalassal (meg a fatemetessel) kapcsolatban azert lenne egy
kerdesem: a CO2 mellett igy egy csomo egyeb dolgot is eltuntetunk. Nem
fognak azok hianyozni?
 Sziasztok!


      Barna Janos