Az ebrenlethez kellenek a rejtélyek
 
Kedves János!

Sajnos semmi sem a régi,  még a fizika sem. Pl. alig van már 
paradoxon, mely évtizedekig foglalkoztathatná a gondolkodókat. S 
aggaszt, hogy egyre kevésbé várható ilyen. Nem akarok vészmadár 
lenni, ezért bíztatólag írom mindenkinek: bár úgy néz ki, nincs  sok 
esély, mégis keresni kell, hogy legyenek (keletkezzenek)  nem túl 
rémiszto, ám roppant bosszantó paradoxonok!
Rájöttem, a relativitáselméletet amiatt is tartom nagyra, mert
legalább képes azt az illúziót kelteni - s szerintem az idok végezetéig 
ébren is tartani - hogy lehetnek elbújva  - s lesznek is mindig - rendes, 
korrekt, tisztességes - álmatlan éjszakák unalmát enyhíto - s reggelre 
orületbe kergeto, feloldhatatlannak látszó ellentmondások! :)

Hunornak:
Nem volt meggyozo az érved, miszerint kizárhatóak lennének 
világunkból  a fekete lyukak. Függvény-extrapoláció sugallja, hogy illik 
lenniük. Ez kemény dolog!
Többfélére is van elvi lehetoség. Egzotikus romantikus változatokra is.  
Talán még kreálni is lehet praktikusakat a távoli jovoben.
Nem babra megy a játék! 
Különös, hogy Einsteint viszont nem izgatta a kérdés, sot 
szkeptikusként hárított...
Nincs ebben valami ellentmondás? 

Zoli

A 3 ?rhajó esete.

A 3 ?rhajó relatíve áll egymáshoz képest. Abszolút sebességük közel van c-hez. 
A távoli megfigyel?nek viszont abszolút sebessége közel van 0-hoz, így a 3 
?rhajóhoz képest relatíve és kölcsönösen közel c a sebességük.  Továbbá a 
távoli megfigyel? a jelek megérkezésér?l azért kap különböz? id?ben 
információt, mert a két ?rhajó nem egyforma messze van t?le.
Ha figyelembe veszi a távolságokat, akkor abból simán kiszámolhatja, hogy a 
két ?rhajó teljesen azonos id?pontban kapta meg a jelet -pontosabban a 
fénysebességhez közeli, de azzal nem egyenl? ?rhajó abszolút sebességekb?l 
adódik némi eltérés, s ezt számolhatja ki -, s adott rá választ, melyek 
egyszerre érkeztek meg, -amint azt amúgy a megfigyel?höz megérkez? jel maga 
is tanúsítja. A kés? és siet? óra esete is ebb?l adódik. A három ?rhajó 1 
fénymásodperces távolságokra követi egymást. A távoli megfigyel? elköveti azt 
a hibát, hogy az egyszerre vett jeleket egy id?ben történt eseményekb?l 
fakadónak véli. Ha most a vezér?rhajóról jöv? jelt veszi etalonnak, akkor 
ezzel elköveti azt a hibát, hogy az el?l lev?r?l jöv? jelek egy másodpercet 
késnek a hátsóról jöv? jelek pedig egy másodpercet sietnek.

Külön megjegyezném, hogy az ?rhajósok saját ideje rendkívül lassan telik a 
távoli megfigyel?jéhez képest. [Abszolút sebesség*saját id? = állandó.] Tehát 
a középs? vezér?rhajós által küldött jelek, melyek saját idejükben az 
?rhajóknak 1s ideig tartanak, az a távoli megfigyel? saját idejében 
tetsz?leges nagy is lehet, például 10^1000 év. Képzeljük el a szituációt: 
állunk mint szürke szamár  a ködben, s közben 10^1000 éves megfigyelést 
végzünk t?lünk közel fénysebességgel távolodó 3 ?rhajón, hogy elleshessük 2 
másodpercüket. T?zsdére érett vállalkozás. :-)

Ja és az „el?ttünk húznak el éppen” kicsit csalóka volt. :-)  Mintha oldalról 
lehetne látni ezt az egészet. Lehetne, de az azt jelentené, hogy mi is közel 
c sebességgel haladunk velük párhuzamosan abszolút értelemben, s azonos 
irányban, s akkor viszont a jeleket is szinte azonos id?ben látnánk 
megérkezni hozzánk. Pontosabban éppen annyi eltérést észlelnénk, mint 
amennyit maguk az ?rhajók is, abból fakadóan, hogy sebességük nem c, csak 
annak közelében van. 
Ha mi abszolút állás közelében vagyunk akkor ezt bizony csak hátulról vagy 
elölr?l láthatjuk a 10^1000 év töredékét pár másodpercet leszámítva. A 
fentiek a hátulról esetet adják el?. Lehetne amúgy sok variáció, például, 
hogy éppen akkor vannak el?ttünk, amikor a két jel megérkezik el?re és hátra, 
s ekkor nem meglep? módon ezt mi is egy id?ben megtörtént eseménynek látnánk, 
a 10^1000 év felez?pontján.

Pet? Hunor