Bocsanat a kesesert, ez a levelem tevedesbol a 
HIX VITA-ba ment eloszor... Szoval:

A kereszteny iratok a kezdetektol fogva magukban
hordoztak a tobbfele interpretacio lehetoseget.
Ezt az egyes korai kereszteny csoportok es szektak 
az egymassal folytatott vetelkedesuk soran fol
is hasznaltak. Ez tortenik ma is, amikor az apostoli
tekintelyre epito felekezetek a szovegnek megfeleloen
12 jelenlevorol, tehat a 12 apostolrol, beszelnek a 
`langnyelvecskek' megjelenesekor, mig az apostoli 
tekintelyt elveto felekezetek mindenaron 120-at akarnak 
csinalni a 12-bol. A dolognak annyiban van jelentosege,
hogy folismerszik a kereszteny iratok gumirozottsaga:
keplekeny, barmi belemagyarazhato, ha szukseges. 

Nem volt ez maskeppen az elejen sem, amikor az
iratak maguk megszulettek. Az un. evangeliumok
szerzoi mind sajat kozonseguknek irtak, az adott
csoport igenyeinek megfeleloen. Ezert nem csoda,
hogy jelentos elteresek vannak a 4 evengelium kozott.

Az elso evengeliumot Mark irta. Marknak szajhagyomany 
es foltehetoen egy mondasgyujtemeny (Q, vagyis a Quelle) 
allt a rendelkezesere. A Q forras korulbelul Tamas 
evengeliumanak felel meg. Marknal lathatjuk, hogy amit 
Jezus szavaibol a hagyomany megorzott, az altalaban rovid, 
csattanos, gyakran aforizmaszeru mondas.

Markra tamaszkodott Mate es Lukacs, mikor evangeliumaikat
megirtak. Ebbol fakad nehany atfedes. Ha azonban egymas 
melle tesszuk a sztorikat (parhuzamos evangelium), meglepoen
sok eltero, egyedi sajatossagot lathatunk mar e 3 irasmuben
is (az elso 3, vagyis a szinoptikus evangeliumok). Kovetkezeskepp
Matenak es Lukacsnak Markon kivul mas, sajat forrasaik is voltak. 

Igen foltuno peldaul, hogy a hires-nevezetes `hegyi beszed' 
egyedul Matenal szerepel, masutt sehol! Ha valoban elhangzott es 
fontos, akkor hogy-hogy mas forrasok nem szamolnak be  rola? 
A magyarazat egyszeru: Mate a mondasok es szimpla sztorik 
gyujtemenyet, amit Mark produkalt, megprobalta `folhizlalni', 
eladhatobba tenni ugy, hogy kerettortenetet, beszed-fuzert 
krealt hozza. Igy jott letre a `hegyi beszed' -- utolag!

Vagy a Lukacs altal kozolt `peldabeszedek' java sem
szerepel mashol. Hogy-hogy? Sokan a ket legfontosabb
peldazatnak tartjak az `irgalmas szamaritanus' tortenetet, ill.
a `tekozlo fiu' sztorijat. Egyik sem talalhato meg sehol masutt,
csupan es kizarolag Lukacsnal. Itt bizony mar a csoport-
kreativitas peldainal vagyunk, a valaki altal elinditott, mas
altal ezt-azt hozzatett, kiegeszitett, szorol-szora terjedo
tortenetecskek eseteinel. Mig Mate kerettorteneteket gyartott
Markhoz, addig Lukacs komplett uj sztorikat adott ezekhez,
az altala reprezentalt kereszteny kozosseg legendaibol meritve. 

Latjuk tehat, hogy az egyedi sajatossagok egyfajta evolucioba 
rendezhetok, amelyek elvezetnek Jezus foltehetoen valoban 
elmondott nehany szavas mondasainak egyszerusegetol a 
hitelessegukben ketsegesebb, nepmeseket idezo tortenetek 
komplexitasaig. Ennek a szovegfejlodesnek, textualis evolucionak
a melyere tekintve ismerhetjuk meg a kulonbozo kereszteny
csoportok kozotti vetelkedes, nem egyszer komplett ideologiai
harc belso sajatossagait.

A krem a tortan termeszetesen Janos evangeliuma, ami a
legmesszebb rugaszkodik el Jezus tenyleges szavaitol,
Jezust valojaban csupan mint a szerzo szocsovet hasznalva.
Keptelenseg ugyanis jozan esszel foltenni, hogy amikor
Jezus mondasainak toredekes gyujtemenye az elso
evangeliumban, Marknal csupan rovid, poentirozott
szolasokig terjedt, addig majd 40 evvel kesobb Janos
olyan tobbszaz szavas monologokat kepes idezni Jezustol 
szo szerint, amiket korabban soha senki sem hallott!
Erre kell mondanunk, hogy happarezimi, megalljon a menet.

A magyarazat ismet csak eleg egyszeru: 
Janos csak ugy tudta sajat nezeteit es ideologiajat
elfogadtatni sajat kereszteny csoportjan belul, hogy
a nezeteket egyenest Jezus szajaba adta.    
A szoveges evolucio tehat eljutott vegso fazisaba:
megjelentek Jezus vegestelen-hosszu monologjai,
legalabb 60 evvel maga Jezus utan.

Tovabbi adalekok (tenyek!!):
- Maria es a szuletes sztorija csak 2 evangeliumban
  szerepel, a masik 2-ben nem: ez 2:2 dontetlen;
- Janos apostol biztosan nem irta a 4. evangeliumot,
  o maga ebben az evengeliumban nem is szerepel!
  Janos evangeliumanak szerzoje egy masik _Janos_;
- a `szeretett tanitvany' kilete kerdeses, Janos 
  sehol sem nevezi ot apostolnak;
- a 12 tanitvany listaja a kulonbozo szerzoknel
  kulonbozo, hol van peldaul Nathaniel Lukacsnal?
  (Nathaniel Janos evangeliumaban szerepel tanitvanykent);
- Janos evangeliumarol megirasa utan legalabb 50 evig
  nem vett tudomast az egyhaz, tulsagosan gnosztikusnak
  tartottak -- nem minden alap nelkul!
- Janos evangeliumaban az `utolso vacsorabol' hianyzik
  a kenyer es a bor folajanlasa, vagyis az egyik legfontosabb 
  kereszteny doktrina.
Es meg sorolhatnam... :)
szolt