Tommyca >>
'Bicigli es parakleta' peldaidon is kitunoen demonstralt
modszereidhez hiven most is teljesen elvetetted az iranyt.
Tommyca <<
A `ketyeg-e a vizibicigli?' pelda arrol szolt, hogy mirol NEM
vitatkozom. Nem vitatkozom a tudomanyossag kriteriumairol
olyanokkal, akik
1. `szuzmaria megjelenesenek szent helyein' tortent meses
gyogyulasokat tudomanyosan igazoltnak tekintik;
2. a hold eltunteteserol fantazialnak tudomanyossag cimszo alatt.
Ilyen vitak kb. annyit ernek, mint arrol vitatkozni, hogy ketyeg-e
a vizibicigli.
A lelek kereszteny tanahoz kapcsolodo peldam ezzel szemben
valoban arrol szol, hogy MIROL vitatkozom. Modszerem a torteneti
kriticizmus, amely meglevo tudasunkat torteneti kontextusba allitva
vizsgalja a kereszteny dogmak es tanok kialakulasanak folyamatat.
Ezek soraban a kereszteny iratok letrejottenek korulmenyei
igencsak erdekesek, mert ravilagitanak az egymassal rivalizalo
oskereszteny szektak eredeti nezetei kozott fonnallo lenyeges
kulonbsegekre. ENNEK eklatans peldaja a lelek kereszteny tana,
ami oly tartalommal kifejtve, ahogy a 4. evangeliumban tortenik,
sehol masutt nem talalhato meg, nota bene, a 4. evangelium ujitasa.
Ahhoz, hogy Janos irta-e a 4. evangeliumot:
Tommyca >>
Eddig soha semmi ertelmes okot nem
soroltal fel, csupan nagy mellennyel utaltal kulonfele szerzokre -
- de azert tavolsagtartoan jelezve, hogy nem ertesz veluk egyet.
Tommyca <<
Azok a szerzok nagyon jo ERVEKET hoznak fol allaspontjuk
megvedese erdekeben. En elfogadom az erveiket, de nem mindet,
mivel ha mindet elfogadnam, en lennek ok... Tudtal kovetni? ;-))
Tommyca >>
Albert Schweitzer mar 100 eve
megfogalmazta azt az alapveto eredmenyt, hogy gyakorlatilag minden
kutato a maga kepere, sajat szajize szerint formalta meg
kutatasaiban a torteneti Jezus kepet.
Tommyca <<
Schweitzer a 'harmoniak'-rol irta ezt, amikben mult szazadi szerzok
probaltak egy kalap ala hozni a negy kulonallo evangelium negy
kulonbozo tortenetet Jezusrol. A `harmonia' mint mufaj nem mas,
mint egy Jezus-regeny, ami valoban magan viseli irojanak egyeni
szandekait. A harmoniara torekvo teologiai megkozelites ma mar
idejetmulta, tobbek kozott Schweitzer munkassaga kovetkezteben.
Talan eleg a `Jezus utolso szavai' temakorre utalnom, amiben a
harmonikus modszer tokeletes csodot mondott.
Tommyca >>
Bultmann maga -- aki epp a liberalis teologia
nagy atyja, es igy a tudomanyos modszer elkotelezettje --
allapitotta meg, hogy a Jezus-kutatas modszertanilag lehetetlen.
Tommyca <<
Azt miert hallgatod el, hogy Bultmann szetvalasztja a `torteneti
Jezust' aki valojaban elt, a 'hit Jezusatol' akit a vallas tanit?
Bultman ujitasa epp az, hogy eleg bator kimondani, hogy a kep
es sztori, amit a szovegekbol megismerhetsz Jezusrol NEM
rendelkezik torteneti hitelesseggel.
Tommyca >>
J. D. Crossan
egyetlen fontos kriteriumkent az egymastol fuggetlen, korai
forrasokban valo elofordulast hasznalja, mig a harmadik hullam
egyik meghatarozo vonulata elveti az aprolekos analizisen alapulo
rekonstrukciot, helyette nagy, osszefuggo hipotezisek felallitasat
celozza meg (pl. E. P. Sanders, N. T. Wright).
Tommyca <<
Orommel latom, hogy Crossan, Sanders es Wright vonatkozasaban
kepzed magad. Ez mindenkeppen elorelepes. ;-)
Tommyca >>
sem en, sem Istvan nem allitottuk,
hogy kizarolag Janos apostol lehet a szerzo
Tommyca <<
Bravo, orulok, hogy most mar nem hullik verzivatar a kerdes kapcsan.
A torteneti tenyek valoban nem tamasztjak ala Janos szerzoseget.
Am akkor folmerul a kerdes, ki irta, miert irta es miert ugy irta,
ahogy irta? S rogton ott vagyunk az egymassal rivalizalo szektaknal,
akik nem (csupan) megtortent tenyeket, hanem sajat szektajuk
egyeni es specifikus tanait foglaltak irasba azzal a cellal, hogy
magukat megkulonboztessek es elhataroljak rivalisaiktol.
Tommyca >>
Ben Witherington: The Jesus Quest: The Third Search for the Jew of
Nazareth, Carlise, 1995
E. P. Sanders: Jesus and Judaism, London, 1985
(J. D. Crossan: The Historical Jesus: The Life of a Mediterranean
Jewish Peasant, T&T Clark, Edinburgh, 1991) -- ezt Te is
megjelolted...
J. P. Meier: A Marginal Jew: Rethinking the Historical Jesus,
Doubleday, New York, 1991, 1994
Marcus J. Borg: Jesus: in Contemporary Scholarship, TPI, Valley
Forge, 1994
(Marcus J. Borg: Jesus: A New Vision, Harper&Row, San Francisco,
1987) -- ezt Te is megjelolted...
Marilyn Chapin Massey: Christ Unmasked: The Meaning of The Life of
Jesus in German Politics, Chapel Hill and London, 1983
Mark Allan Powell: The Jesus Debate: Modern Historians Investigate
the Life of Christ, Oxford, 1999
N. T. Wright: Jesus and the Victory of God, SPCK, London, 1996
Te atlagosan 30 eves irodalmat jeloltel meg, en 10 eveset!
Tommyca <<
Gratulalok! Orulok, hogy ilyen friss vagy. (OLVASOD is ezeket a
szerzoket? Vagy csak ideomlesztetted oket hataskeltes celjabol? ;-)
Tommyca >>
nem a tudomanyos modszer a vizsgalat
targya, hanem a Hold eltunese; a tudomanyos modszer pedig nem
targy, hanem metodusa e vizsgalatnak...
Ebbol kovetkezik, hogy a pelda, mint gondolatkiserlet, nem
teologiai, hanem filozofiai kerdes
Tommyca <<
Nagyszeru. Tokeletesen meggyozted magad. Sajnos azonban ki
kell hogy abranditsalak: a filozofia nem ismeri a hold eltunesenek
problematikajat. Tudnal egyetlen filozofust is idezni a temakorben?
(Persze, sajat magadon kivul, aki ketsegtelenul szeles koruen
olvasott es magasan kepzett filozofus vagy... ;-))
Tommyca >>
ha a
filozofia alapjan feltetelezzuk, hogy nemcsak anyagi entitasokbol
allhat a valosag, hanem transzcendens elemei is lehetnek, akkor
elofordulhat, hogy egy transzcendens hatas reven a Hold eltunik
anelkul, hogy barmi materialis oka lenne.
Tommyca <<
Valoban? Kivalo.
Oda jutottunk vissza, ahonnan kiindultunk, hogy `ketyeg-e a vizibicigli?'
Errol viszont, mint jeleztem volt, nem kivanok vitat folytatni.
szolt
|