1. |
Re: ertelmetlen (mind) |
64 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: ertelmetlen (mind) |
94 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: ertelmetlen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia!
> Például a lélekvándorlást nem tartom értelmetlennek, mert elvileg fennáll a
> leheto~sége. Ha a lélek valami létezo~, akkor rögzíteni is lehet, és
ezért ne
m
Nem, elvileg sem áll fenn. Ezt onnan lehet tudni, hogy olyan szó
összetétellel van megnevezve, ahol a szavak "értelmezési tere"
egyáltalán nem fedi át egymást. Mint például az, hogy: "haragos
napfelkelte".
> létezik. A matematikusok nagyon jól tudják, hogy valaminek a leheto~sége nem
> azonos az egzisztenciájával.
Igen. Szerencsére a valóságban nincsenek lehetőségek.
> Mi az értelmetlenség ugyanis? Az értelmetlenség kimondása mindig feltételez
> egy szabályrendszert, amit az értelmetlenséget kifejezo~ állítás vagy mondat
Valójában csak egy "szabályrendszer" van, mégpedig a valóság. Ha
valamilyen témában több szabályrendszer van, akkor az nem valóságos,
hanem képzett. Pld.: kultúrális, matematikai, nyelvi, elméleti, stb.
> sért. Vagyis az értelmetlenséget nem lehet közvetlenül belátni úgy, mint
> ahogy valamilyen axiómát belátunk. A szabályrendszert explicitté kell tenni,
Az értelmetlenséget közvetlenül tényleg nem minden esetben lehet
belátni. Időnként többet-kevesebbet gondolkodni is kell, meg persze van
olyan is, hogy vizsgálatokat/kísérleteket kell végezni az explicit
szabályrendszerben, a valóságban.
> és akkor már van jogosultság az értelmetlenség kimondására. Persze arra is,
> hogy vitassuk a szabályrendszert. Belátható, hogy ez egy végtelen
> regresszus: mindenre rá lehet kérdezni, és a vita magától nem szu^nik meg,
> csak ha elvágjuk.
Nem, nem lehet mindenre rákérdezni. Például nem lehet rákérdezni a
rámutatásra. Így persze nincs is semmiféle "végtelen regresszus".
> A problémák kívülro~l eredve kognitív disszonanciát okoznak, amit csak az
> elménkbo~l kiindulva lehet megszüntetni. A megszüntetési kísérlet egy
> állításban fogalmazódik meg, amely azonban szükségképpen ontológiai vagy
> metafizikai állítás, mivel az állítás mindig vagy az elménken kívüli dolgok
> közötti kapcsolatra, vagy elménk és a dolgok közötti kapcsolatra, vagy a két
> kapcsolatra együttesen vonatkozik. Vagyis ha vannak problémáink, akkor azok
> végso~ elemzésben metafizikai (én inkább ontológiait mondanék) jellegu^ek.
Sose értettem az ilyen posztmodern halandzsákat.
> A magyarázó állítás státusa tehát a levego~ben lóg. Kiderülhet, hogy
> értelmetlen, mert minden általunk ismert szabályrendszert sért. De
> kiderülhet az is, hogy bizonyos szabályrendszert nem sért, másokat pedig
> igen. És kiderülhet az is, hogy egyetlen rendszert sem sért.
Egyedül a matematikában van több ismert szabályrendszer.
Akkor most matekozunk vagy filózunk ?
Kellemes elmélkedést,
z2
|
+ - | Re: ertelmetlen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ditbaro,
"Mostantól fogva monologizálni fogok!"
na ez aztan jo ertelmetlen.
en megmondomel elore, ha monologizalsz, azaz nem regalasz az ellenervekre,
akko
r en hamarosnan abbahagyom. sot, ignoralni fogom az irasaidat. feltehetoen
ezt
mas is igy fogja tenni. legalabbis ertelmes ember nem irosgat neked, ha te
nem
valaszolsz. nem ertelmes emberekkel, pedig jo monologizalast, vagy
skizofreniza
last, vgay mittudom minek nevezzem ezt a hulyeseget.
" Kell egy ember, aki egy magyar listán
magyarul beszél. És nem rontja tovább a már mindenütt rongált magyar nyelvet."
miert kell?
"Ha a filozófia célja az, hogy tudományosan hozzáférhetővé tegye azt, ami
jelenleg nem hozzáférhető (egyetértek ezzel!), akkor kikerülhetetlenek a
metafi
zikai állítások."
Feneket. Mivel a tapasztalati tudomany empirikus, ezert csakis nem
metafizikai
allitasokat van ertelme a tudomanyhoz kozelebb vinni.
" Azért kikerülhetetlenek, mert valamilyen problémára
adott válaszok. A probléma azonban az emberhez viszonyítva külső eredetű,
mert
a saját gondolkodását mindenki csak a saját elméjéhez képes viszonyítani,
ha le
mond valamilyen külső ellenőrzésről. A saját elmém
gondolatai azonban a saját elmém gondolataival azonosak, tehát probléma sem
jel
enhet meg bennük. A probléma tehát csakis a gondolkodó emberen kívülről
eredhet
. (A probléma az igazság leánykori neve.)"
Nem ezt hivtam metafizikanak. Legalabbis a pozitivista szohasznalatban nem
ez a
metafizika. Megkockaztatom, a filozofiaban mashol sem ez a metafizika szo
koze
lfogadott jelentese.
"Attól, hogy valami önkényes és empirikusan igazolatlan, még nem értelmetlen."
Csakis akkor, ha tautologia, azaz matematika. Minden mas ertelmetlen.
"Például a lélekvándorlást nem tartom értelmetlennek,
mert elvileg fennáll a lehetősége."
Csakhogy akkor empirikusan igazolhato.
" Ha a lélek valami létező, akkor rögzíteni is lehet, és ezért nem látom
első n
ekifutásra, hogy miért ne létezhetne egy lélekmagnetofon? A lélekmagnetofon
bir
tokában felvehetném a lelkemet egy szalagra és
betölthetném egy csecsemő vagy egy tehén agyába."
No latod, itt probalod meg empirikusan hozzaferhetove tenni az elgondolast.
"A problémák kívülről eredve kognitív disszonanciát okoznak, amit csak az
elmén
kből kiindulva lehet megszüntetni. A megszüntetési kísérlet egy állításban
foga
lmazódik meg, amely azonban szükségképpen ontológiai vagy metafizikai
állítás,
mivel az állítás mindig vagy az elménken kívüli dolgok közötti kapcsolatra,
vag
y elménk és a dolgok közötti kapcsolatra, vagy a két
kapcsolatra együttesen vonatkozik. Vagyis ha vannak problémáink, akkor azok
vég
ső elemzésben metafizikai (én inkább ontológiait mondanék) jellegűek."
Nem ez a metafizika!
A tobbi okoskodasod azon a reszen bukik, hogy felreerted, mi a "metafizika"
szo
jelentese a pozitivista hasznalatban.
Pedig en megadtam a jelenteset: empirikusan ellenorizhettetlen nem analog
allit
as.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
|