Sziasztok!

Az alabbi cikkel kapcsolatban kerdeznek:
2004. január 29. 12:09
[rpo]

Az europai urkutatasi ugynokseg (ESA) kutatoi elso alkalommal tudtak 
befogni egy tavoli gammavillanas "visszhangjat". A gammavillanás nem 
mas, mint a vilagurben bekovetkezo gigantikus robbanas. Ennek soran 
nehany masodperc leforgása alatt több energia szabadul fel, mint 
amennyit a Nap evmilliardok alatt felhasznal. 
Az XMM-Newton kutatomuhold segitsegevel a brit Leicester egyetem 
kutatoi kepen orokitettek meg egy ilyen gammavillanas lokeshullamait. 
A villanast december elejen egy tavoli galaxisban figyeltek meg. Az 
XMM-Newton most a Tejuton belul elhelyezkedo porfelkokben a 
lokeshullamok gyuruinek terjedeset orokitette meg. A rontgensugarzas 
tartomanyaban fenykepezheto gyuruk elkepzelhetetlen, ezerszeres 
fenysebesseggel latszanak terjedni.

http://www.le.ac.uk/

Szerintetek miert lehet ez az 1000c-s haladas?
1. Lehetseges, hogy hibas tavolsagmeresre utal? Tehat valojaban a 
kerdeses tavolsag ezredakkora, mint eddig mertek, es igy valojaban 1c-
vel halad a lokeshullam?
2. Vagy talan ezek a hullamok valojaba virtualisan vandorlo 
interferenciacsucsok? Ahogy a feny a kulonbozo surusegu kozegben 
haladva interferal.

Udv: Endre

Sziasztok,

Jani megint kerdez.

7.
Tudom, hogy az anyag es az energia nem vesz el es nem is keletkezik 
magatol.Akkor mi a magyarázat a parittya elvre, hisz ott latszolag 
pussz mozgasi energia keletkezik a semmibol.
Vegyünk egy nagy tömeggel rendelkezo testet, ezenkívul csak egy 
masik kissebb, sebessegel rendelkezo test letezzen, ami elhalad a 
nagy mellet es emiatt felgyorsul, de honnan a fr....-bol vette az 
energiat?

8.
Nem tudtok a halozaton olyan oldalt ami a folyekony hajtoanyagu 
raketa mukodesi elvet leírja?

9.
Meg lehet-e, erdemes-e olyan  folyekony hajtoanyagu raketat csinalni 
aminek a kovetkezo a felepírese; a kulso burkolata egyben a oxigalo a. 
ill. tuzelo a.  tartaj fala. Ez a cso tobb gyurubol allna ossze amiket 
piropatron valastana szet.A hajtomu igy vandorolna a hasznos teher 
fele, ahogy fogyna ki az uzemanyag.

10.
Az SR-71 es az ursiklo mert nem esik orra, hisz mindketto szarnya a 
torzs vegen talalhato, igaz utobbi bedontessel szal le.

11.
Allitolag van olyan, hogy:"Nemzetko:zi  pri,msza,mko,dko:nyv" amibenn 
nevek címek es ket kod szerepel es , ha jol ertettem RSA kodolassal 
megy ez alapjan a levelezes.Tudtjatok hol lehet ilyet venni vagy a 
halozaton megtekinteni?

12.
Mi az, hogy keszul es milyen fontos tulajdonsaga van az aramidnak , a 
kevlarnak, az uvegszalas muanyagoknak es a kompozit muanyagoknak 
es melyiket mire erdemesebb hasznalni?

A multori es a mostani valaszokat is koszonom.
Sziasztok.
U.i.Jo, hogy vagytok.

Kedves Tudosok,
 
A feny utani futas dolgot lehet sokfelekeppen csavargatni. Mekkora 
az a (sztatikus) elektromos ter, amit akkor latunk ha a feny mellett
szaladunk ?  
Ha - mondjuk 100 eve - nem hallottunk meg relativitasrol, akkor 
egeszen hagyomanyos modon azt kerdezhetjuk, hogy mekkora Lorenz-ero 
hat a fennyel egyutt futo toltesre. 
Azt kapjuk, konnyen lathato, hogy a Lorenz ero E+ (v x B)/c = 0 
(leven v=c, tovabba a fenyben E=B, es az iranyok is pont kijonnek). 
Marpedig az egysegnyi toltesre hato ero jelenti az altala latott 
elektromos teret. Vagyis meg relativitas nelkul is arra kellene 
jutnunk, hogy feny mellett futva nem latunk semmi elektromos teret. 
  
udv, kota jozsef

Sziasztok, irany a diadaliv !

Leirom a folyamatot:
15 eve valaki megsugta - letezik olyan olaj, mely vakuumban 
nem forr. Ebbol szuletett mai artalmatlan otletem: Igen magas, 
fuggoleges atlatszo csoben legyen vakuum es a felette levo 
olajtartalyban se legyen legnyomas. Ha fentrol folyatjuk az olajat, az 
olajsugar lentebb egyre vekonyabba valik a szabadesestol gyorsulvan, 
s ha kelloen magas a cso, lent mar molekulanyi atmeroju olajsugarat
kell kapnunk. A kiserlet kulonosen latvanyos lenne - mert bar 
folyamatosan emelkedne a cso aljan az olajszint, akozben az okat, 
az olajsugarat nem latnak a nezelodo almelkodok.
Lehetne olyan olajsugarat is kepezni, mely belul ures.
Ez lentebb szivarvanyos csonek latszana, hasonloan a szappan-
buborekhoz, s sztatikus elektromos terrel meg deformalgatni is 
lehetne, ami kulon pompazatos.

Ennek kapcsan tamadt meg egy tovabbi jatekos otletem is: 
Olyan gepet kene kesziteni, mely ket fal kozott stabil - cso jellegu 
szappanhartyat generalna lassu folyamatos anyag-utanpotlassal, hogy 
a hartya a kiszaradastol ne durranjon ki. A csovet a belso legnyomas 
ingadoztatasaval meg ki is lehetne hasasitani idonkent, ami meg 
lenyugozobb. 
Ezen utobbi otlet arra vezetett, hogy e gep talan tudomanyos 
vizsgalatok celjara is szolgalhatna ! Nem kizart pl, hogy egyes 
mikroszkopikus anyagok - erintkezve a buborekkal, hamarabb 
kilyukasztanak mint masok, s a berendezes igy esetleg netan virusok 
osztalyozasara is alkalmas lehetne ???
Most jon a vegkifejlet: szinte eletveszelyes mennyire keson oldom meg 
az elraktarozott problemakat, de ma felerosodott a gyanum, hogy 
Feher Tituszt par evvel ezelott valami nagyon hasonlo okbol kezdte 
erdekelni a minel tartosabb szappanbuborekok keszitesenek 
kerdese! :)

Udv: zoli