Mivel mar tobb szemelytol is hallottam, el kell higyjem, hogy
Egyiptom kornyeken, vagy az Arab orszagokban nagy a hoingadozas. Azaz
nappal elerheti a plusz otven fokot is, mig ejjel minusz tiz fok ala
is sujjedhet a foldfelszini legkor.  Allitolag ezt a hatast az ottani
regi kofejtok ki is hasznaltak, mert a legolcsob megoldas hogy pl.
sziklahasadekba vagy mestersegesen kobefurt lyukba vizet ontve, a viz
az ejszaka folyaman megfagyva, dinamitkent hasitja darabokra a
kosziklakat. (Talan hasonlo efektus a magyarazata a sivatagi por
keletkezesenek is?)
   Ami szamomra erthetetlen, hogy egyaltalan hogyan lehetseges ez az
oriasi hoingadozas?
 Talan egyetlen magyarazata lehet, espedig valoszinuleg azokon a helyeken
vastagabbak a Fold kulso szilard retegei, igy ejjel a Napenergia hijjan
nincs belso Foldi houtanpotlas?
  Ha valaki tudja a megoldast, kivancsian olvasnam.
       Udv. Csaba.

Hunor:

"Bármely két biológiai faj, ami képes keveredni, az a kreacionista értelmezésbe
n egy."

csakhogy a "kepes keveredni",akarcsak barmely mas hasonlosagi relacionem tranzi
tiv. namost nem tranzitivrelacioval nem lehet osztalyokat definialni.

itt van a gyurus fajok problemaja peldaul. A kepes szaporodni B-vel,B C-vel, ..
 . Y Z-vel, de A nemkepes Z-vel.

ha pedig veszeda tranzitivlezartat, akkor oriasi fajok lehetnek.

ha pedig ezt kiterjeszted idoben, akkor a "kepes szaporodni" relacio tranzitivl
ezartja azosszes valahaletezo eloleny.

precizen kell ezt nenzi: mivel nincs ekvivalencia-relacio, ezertnemlehet preciz
en fajokat definialni. ez az evolucio egy idoszeleteben egy visoznylag problema
mentes (gyurusajok) fogalom, de az evolucio egeszere nezve teljes hulyeseg.

ezert evolucios kerdesekben a "faj" egy pongyola, kerulendo fogalom.

az evoluciot le lehet irni nelkule.

a "faj" pongyolafogalom hasznalatabol adodhanak olyan alproblemak, amiketa krea
cionistak kihasznalhatnak.a baj nem az evolucioval, hanem a "faj" fogalommal va
n.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biopros148.oulu.fi)

Hummm,
> "Ja. Keressunk ra. A lo es a szamár közötti keresztezodés is ritka, de
> nem pelda nelkuli. Ezek szerint ok is egy fajt alkotnak? Nyilvan nem.
> Vagy csak egy kicsit."
> Te is az idézett cikk is teljes szétválasról beszélt. Amúgy ezek
> kreacionista nézőpontból valóban 1 faj.
Tudomasom szerint az oszver nem tud szaporodni - meddo.
Igy sem kreacionista, sem egyeb nezopontbol nem neveznem
fajnak a lo es a szamar felrelepesebol ;-) szuleto utodokat.

Mas: volt szo a kozelmultban az oktatasunkban tortent reformok-
rol - jo/rossz?? A Szoszolo (mindharom "o" hosszu) mostani
cimlapjan olvashato a cimlapfoto alatt: "Uj korszakaba lepett a
magyar felsooktatas, mely a reformoknak koszonhetoen immar
versenykepesen, minosegileg megujulva jelenhet meg az
europai piacon." (Magyar Balint oktatasi miniszter) A foto folott
pedig: "Szep uj jovo?" Na es a foto; a BME (volt) K epuletenek
tetejen egy ul egy hatalmas beka ;-)
(A Szoszolo a TUDOSZ nyomtatott sajtotermeke.)
No comment. Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

Kedves Voland mester!

>>Einstein azt írta, hogy a görbülést a terjedési sebesség helyrol
>>helyre változása okozza hullámoknál.

>Az Oreg termeszetesen sehol sem irta ezt.

Azt hiszem te is egyetertenel abban, hogy ez igaz is meg nem is.
Ha igaz is (ambar, ki tudhatja Einsteinen kivul....), azert nem a 
teljes igazsag. Einstein korulbelul azt irja:

>> ... a [feny]görbülést csak a terjedési sebesség helyrol 
>> helyre változása okozhatja...

namarmost a latszolagos problema feloldasa vagy az, hogy 
1.) a feny nem gorbul, hanem a ter gorbul... mondod te Einsteinnel
2.) a feny gorbul es akkor valtozik a sebessege...ha huzodozunk 
a nem-Minkowski tertol, akkor lehet ezt mondani. Burgonya is a
konkret kerdesek nagyobb reszenel helyes valaszra jut....csak van 
egy lepes, amit nem akar megtenni.

Kedves Burgonya:

Ervelesed szerint a feny lassabban kell hogy menjen, mert ugyanazt
az utat hosszabb ido alatt teszi meg. Cafolhatatlannak tunik, DE..
miert axioma az, hogy *ugyanazt* a tavolsagot futna be ??

Santa hasonlat, de gondolkozzunk tisztan newtoni mechanikaban a 
notorius gumilepedovel! A sima gumilepedon a golyo egyenesen, 
egyenletes mozgassal megy. 
Most tegyunk ra egy sulyt: a lepedo behorpad (es megnyulik...). 
Keretik kiszamolni a klasszikus probatest palyajat es sebesseget! 
Lassabban fog menni, lassul a lejton ? Aligha. Gyorsabban fog, 
megis tovabb tart, mert a megnyult gumilepedon hosszabb utat kell 
befutnia. Ha csak felulnezetbol vesszuk, akkor a sebsseg radialis 
*vetulete* tenyleg kisebb lehet. 
De ha mindnyajan a horpadt lepedon elunk, akkor miert akarnank 
abszolutizalni azt a felulnezeti kepet ?? Nem az a termeszetesebb,
hogy megnyult az ut ? 
Sot, ha lepedonket atlatszo anyagbol keszitjuk (es a feluletet be-
kenjuk valami tukrozovel, hogy a feny se tudjon kiszokni), akkor a 
feny is szepen elgorbult palyan megy a suly korul. Nem kell jatszani
a toresmutatoval. 

Persze szo sincs arrol, hogy igy kellene elkepzelni -- az egyetlen 
amire ki akarok lukadni vele az, hogy nem kell idegenkedni attol, 
hogy a tavolsag valtozhat.
A baj ott van, hogy a tudatunkban hatul mindig megmarad a regi meg-
szokas, hogy jo-jo van ez a gorbult terben valo tavolsag, de van egy 
masik *igazi* tavolsag is. Nincs !! (Itt erosen santit a hasonlat) 
Illetve valaszthatunk akarmit, csak az sokkal kevesbe *igazi*.
(es akkor meg nem szoltunk az idorol ..)

udv - kota jozsef 



The Crusade Against the Crusaders Against...