Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FILOZOFIA 714
Copyright (C) HIX
2001-06-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: immanens vs. transzcendens - #711 (mind)  148 sor     (cikkei)

+ - Re: immanens vs. transzcendens - #711 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Math!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: immanens vs. transzcendens - ( 100 sor )
> Idopont: Sat May 26 12:43:10 CEST 2001 FILOZOFIA #711

> fel evi vita utan sem mondtal semmi erdemlegeset a tra
> nszcendenciarol. ha valaki nem allt elo az elkepzeleseivel, az te vagy.

Ja kerem, ha valaki csukott szemmel olvas, akkor ne csodalkozzon!
Mar kismillio, kulonfele modon megfogalmazott adalekot nyujtottam.
Arrol nem tehetek, hogy Te ezeket negligalod, mert sajat hitedbe
nem fer bele. Ettol meg megfogalmaztam. Pl. megfogalmaztam azt,
hogy a Lelek altali ihletes kiemelkedo modon es szinten jelenik
meg a profetaknal, megpedig ugy, hogy epp a transzcendens hatas
miatt nem mutathato ki immanens tenyezo. Igy termeszetesen
immanens modszerekkel igazolni, mint ahogyan ezt Te igenyled,
nemcsak nem lehet, hanem logikai bakugras ilyet kivanni. A
profetasag lelke mellett sokkal hetkoznapibb, barmely hivo szamara
is megtapasztalhato hatasokrol is irtam, amikor az Ige szol, es ez
valaki szamara Istennel valo talalkozassa lesz. Vagy meg
egyszerubbet valasztva, amikor megvalosul Jezus igerete, es
Szentlelek emlekeztet az O szavaira.

Mindezt mar sokszor megfogalmaztam, ugyhogy ne reklamalj. Az mas
kerdes, hogy ez mar valoban hitbeli terulet, igy a Filozofia nevu
listan nem is ez a vita targya, hanem a transzcendencia filozofiai
oldala. Kar, hogy egy filozofiabol doktoralni keszulot a
vegletekig leegyszerusitett vilagkepe annyira elvakit, hogy
osszekeverje a tudomanyfilozofiat magaval a filozofiaval, es
keptelen legyen olyan alapveto filozofiai jelensegeket megerteni
es megkulonboztetni, mint a materializmus es idealizmus, a
transzcendens es immanens fogalmai...

Akar tetszik, akar nem, a transzcendencia, mint filozofiai
fogalom, mar millioszor bemutatott okokbol (es mellesleg a
filozofiatortenetbol is nyilvanvaloan kovetkezve) lenyegenel fogva
olyan, hogy nem kezelheto csupan immanens eszkozokkel, igy
alapjaiban elhibazott a hozzaallasod, miszerint
termeszettudomanyos modszerekkel akarsz megbizonyosodni leterol.
Sajnos ez nem megy, elvi ellentmondasba keveredtel. A filozofia
nem hivatott, es nem is lehet hivatott a transzcendencia letenek
eldonteseben -- csupan abban, hogy vizsgalja ennek lehetoseget,
esetleges vonasainak lehetosegeit, stb.

Magyaran jo volna, ha vegre eszrevenned, hogy filozofiai
alapfogalmakat nem lehet definialni, meg kevesbe igazolni...


> >Nem egeszen, bar igy is lehetne venni. Am szerintem
> >sokkal inkabb arrol van sz, hogy keptelenseg a letezot
> >definialni.
> amennyiben vannak letezok es nem letezok, es mi teszunk kulonbseget
kozottuk, a
> kkor valamin alapul ez a kulonbsegtetel. ezt mindenkeppen erdemes
tudatositani.
> ez a tudatositas marpedig definialast jelent.

Szerinted. Tehat Neked kell adnod definiciot, nem nekem! Aztan
amint adsz, roppant nagy bajba kerulsz, mert kiderul, hogy
definiciod idohoz es ismerethez kotott, hiszen a tudomany
allasahoz kototted, amikor azt jelentetted ki, hogy az elmelet
szerint letezes a feltetele. Sajnos ez nyilvanvalo filozofiai
bakloves, hiszen ezzel vagy azt kell mondanod, hogy elektron nem
letezett meg 500 eve, vagy egy hipotetikus, de nem igazolt
jovobeni elmelethez, esetleg valamifele hatarertekent elkepzelt
elmelethez (ami mellesleg sajnos epp a tudomany tortenete reven
nem ertelmezheto) kell kotnod a letezest, azaz semmitmondo
meghatarozashoz jutottal, leven mi a jelenben szeretnenk a letrol
beszelni, nem 100000000 ev mulva...


> persze az erzelmiigenyed vedekezomechanizmusa eloallit egy teoretikus
ellenalla
> st, amely kitalalja, hogy nem lehet definialni a kulonbseget. csak mi ezt
nem f
> ogadjuk am el, mert mi nem vagyunk azon erzelmi hatas alatt, csak te.

Ne felj, nagyon jol tudom, hogy Te mas erzelmi hatas alatt vagy...


> egyebkent szamtalanszor vazoltam mar a definiciot, hogy mi alapjan
mondhatunk v
> alamit letezonek, vagy nem letezonek. az alapjan, hogy a tapasztalatainkat
legj
> obban leiro elmeletben szerepl-e letezokent vagy sem.

Tehat akkor a tudomany jovobeni felfedezettjei ugye ma meg nem is
leteznek, az ujkor felfedezettjei a kozepkorban es elotte meg nem
leteztek? Kosz szepen, ilyen ertelmetlen meghatarozasbol nem
kerek!


> >Visszaterve a kerdeses ellenvetesre: szerintem teljesen
> >megalapozhatatlan az az igenyed, miszerint a letezonek
> >minden egyes pillanatban hatassal kellene lennie. Mibol
> >jon ez?!?
> jelenleg olyan kolcsonhatasokat ismerunk, amelyek allandoak.

Megint csupancsak arrol feledkezel el, hogy most nem tudomanyrol
van szo, hanem filozofiarol, ezert itt gyakorlati megkoteseknek
nincs helye az elmeletivel szemben...

Egyebkent pedig nem ezen mulik a let meghatarozasa, akar meg meg
is kovetelhetnenk az allando kolcsonhatast -- persze csak elvi
szinten, mert gyakorlatban lehetetlen ilyesmit ellenorizni.


> >Egy valamit lehet: hipotezis szinten
> >belatni, hogy a transzcendencia lete nem vezet logikai
> >ellentmondasra --
> csak ez keves. egy allitas kijelentesehez nem eleg, hogy hipotetikusan
feltetel
> ezheto, es nem vezet ellentmondasra. megpedig azert keves, mert ilyen
hipotezis
> ekbol vegtelen sok van. meghozza iszonyu nagy szamossaggal.

Ezt a meggondolatlansagot mar millioszor leirtad, de sajnos
igazsagerteke ettol egy szemernyivel sem lesz nagyobb. Kifogasod
eleve abbol a tevedesbol szarmazik, hogy erzelmi beallitottsagod
folytan osszekevered a filozofiat a teologiaval, es egy kalap ala
veve sullyesztobe dobsz mindenfelet. Egyreszt nyilvanvalo, hogy a
filozofia csak a lehetoseggel kepes foglalkozni, nem a tenyleges
letezessel -- igy kar is az igazoltsag hianyan lovagolni. Masreszt
minduntalan jajgatsz, hogy nem arulom el, mi fan is terem a
megismeres egyeb modja, es hogy amugy is divergenciahoz jutsz
prekoncepcioid miatt a mas modokkal, mikozben nagyon is jol
tudhatod, hiszen szaznal is tobbszor megfogalmaztam, hogy tobbek
kozott a bibliai kinyilatkoztatas egy mas mod, masreszt epp a
bibliai kinyilatkoztatas koherens volta nem enged divergenciat.
Az, hogy Te ezt keptelen vagy megerteni, mert minduntalan
osszemosod sajat teves elkepzeleseidet a teologia valodi
allitasaival, nem a teologia hibaja, hanem a sajatode. Ettol meg a
kinyilatkoztatas koherens, es nem mond ellent a tudomanynak.


Mivel sajnos a jelek szerint szelsosegesen nem vagy hajlando a
sajat elkepzeleseiden kivul mast elfogadni, tulajdonkeppen a
transzcendencia leterol valo eszmecseret Veled itt le is kell
zarni (legalabbis amig valami erdemlegeset es ujat nem vagy kepes
elohozni, mert az osszes tobbire az archivum adja meg a valaszt).
Persze eredetileg sem Veled indult a transzcendens. vs. Immanens
szal, hanem Zoltannal, ugyhogy majd vele folytatom, ha megjelenik
a Filozofian is a tevesen cimzett cikke.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS