Igazad van. Az ember belső élete a tudomány számára hozzáférhetetlen. Főleg 
ami az érzelmeket illeti. A tudomány csak azzal foglalkozhat, amit az 
érzékszervek képesek felfogni. Az érzelmeket és a belső történéseket nem 
érzékszervekkel fogjuk fel, hanem adottak számunkra. Ez ad lehetőséget 
nagyon sok sarlatánnak és nagyon sok korlátolt "filozófusnak" is arra, hogy 
vagy állítson ellenőrizhetetlen dolgokat (pl. vallás, misztika) vagy 
tagadjon mindent, ami belül van. (behaviorizmus vagy pozitivizmus). Van egy 
harmadik terület is: a tiszta értelem által felfogott dolgok: matematika, 
elvont és formalizálható rendszerek (pl. nyelvek, játékok: sakk )
Ez a legérdekesebb terület, mert ugyanúgy hozzáférhetetlen a tudomány 
számára, mint az érzelem, de nélküle nincsen tudomány sem, mert a 
tapasztalatot rendezni és értelmezni kell, egyébként csak zűrzavaros 
képzetek halmaza lenne a tudomány, ha egyáltalán lehetséges lenne valamit a 
tiszta értelem nélkül tapasztalni.
A logikai pozitivizmust éppen azért tartom egy sivár baromságnak, mert nem 
tud beszámolni sem a tapasztalat keletkezéséről, sem az ember belső 
életéről, sem a tiszta értelemről. Csattanós válasz ez a metafizika 
tagadására: éppen azok a funkciók hozzáférhetetlenek (metafizikaiak) a 
logikai pozitivizmus számára, amelyek lehetővé teszik, hogy egyáltalán 
bármilyen filozófia (így ő is) létezhessen, vagyis, hogy például korlátolt 
és hibás módon tagadni lehessen a metafizika létjogosultságát. Olyan ez, 
mint amikor valaki vérbenforgó szemekkel, az öklét rázva  üvölti: "Én nem 
vagyok agresszív." Vagyis amikor maga a lét tagadja a logikai pozíciót.

Hajlamos vagyok megkockáztatni, hogy az ember belső állapotainak és azok 
törvényeinek (közöttük a tiszta értelemnek) ismerete lényegesen fontosabb 
lenne, mint amit a tudomány eddig feltárt, pedig hihetetlen sikereket ért 
el. Azt tapasztalom ugyanis, hogy bárhogyan szabályozom is a környezetemet a 
tudomány előírásai alapján (jobb lakásba költözök, vásárolok mindenféle 
technikai csodát, egészségesen táplálkozok, rendszeresen sportolok, szeretem 
az embereket, fogat mosok minden étkezés után, nem csalom meg a feleségemet, 
azokra szavazok, akiket a politológusok a legérdemesebbnek tartanak) mégis 
ugyanaz a szerencsétlen, boldogtalan fasz vagyok, aki voltam kezdettől fogva 
több millió társammal együtt. Ja és nem vagyok elmebeteg! Erről egy 
neopozitivista orvos bizonyítványt is adott nekem.

Agyhalott



--
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Anti-Virus.
Version: 7.0.308 / Virus Database: 266.11.2 - Release Date: 2005.05.02.

Jozsi:

Az altalad boncolt dolgot Moritz Schlick mar a General Theory of Knwoledge-ben 
boncolgatja. 1918!.

Megkulnbozteti a megismerni, es az ataleni, ismerettesgben lenni, dolgot.

Angolul: "to know" es "to be in acquaintaince with", nemet eredetiben: "wissen"
 es "kennen".


nyilvanvalo, hogy az atelni, es megismerni, ismeretsegbe kerulni valakivel dolg
ok cselekvesek, es nem kognitiv folyamatok (legalabbis, ha az ismerettseget meg
kulonboztetjuk a kognitiv tudastol). 

igy tehat vannak a kognitiv folyamatok, ezen belul van a megismeres. ha neked n
em tetszike z a fogalomrendszer, akkor mondhatod igy is:

vannak a kognitiv folyamatok,e s ezen belul van a kognitiv megismeres, ezen kiv
ul a nem kognitiv megismeres, ami az ateles/ismerkedes.



a dologban az a relevans az elozoekhez, hogy vajon a metafizika hol van? ugy tu
nik, hogy a (kognitiv) megismeresbe tartozonak gondoljak, kognitiv folyamatnak 
gondoljak. a vallasban vannak bizonyos szertartasok, amik az ateles csoportjaba
 tartozik. ott bizonyos dolgokat atelsz (hogy mit, az egy masik kerdes (egyebke
nt kognitiv)).

ezen kivul van a teologia, metafizika, az ideologia, az elmelet, ami nem pont u
gyanazok a halamzok, de mindenkeppen kognitiv a halmazba szanjak oket, (kogniti
v) megismeresnek.


namost amit allitok, hogy a (kognitiv) megismeresnek az egyetlen modszeres form
aja a tudomany. van hetkoznapi kognitiv megismeres is, es ennek akikristalyosod
ott formaja a tudomany.

nem latok itt helyet a metafizikanak, vallasnak.


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

> A lenyeg, hogy a tudomany azzal foglalkozik, hogy allitasokat cimkez, minden
> allitas lehet piros (igaz) vagy kek (hamis). Sok persze befestetlen (esetleg

Az állítások "cimkézését" megelőzi az állítások megfogalmazása. A 
tudomány előrehaladtával az állítások megfogalmazása is változik, így én 
ezt az elemet (az állítások megfogalmazását) nem hagynám említetlenül.

> befesthetetlen) marad. Ami a dologban eleg meglepo, hogy aranylag kisszamu
> alapfeltevesbol viszonylag keves szabaly alkalmazasaval be lehet festegetni
> nagyon sok allitast.

Ez egy nyelvi jelenség: kevés szóval, kevés (nyelvtani) szabállyal is 
rengeteg sok helyes és igaz mondatot lehet képezni. (Mint ahogy rengeteg 
sok helytelen vagy hamis mondatot is.)

> Ez a szinezgetes ugyan rendkivul hasznos, de a megismeresnek csak egy fajtaja
.

Ez a "szinezgetés" nem a "megismerés egy fajtája", hanem a 
megfogalmazások értékelése/minősítése. Jobb esetben a megfogalmazásokat 
megismerés előzte meg, rosszabb esetben pedig nem.

> Egy masik fajtara jo pelda az "Orvos valaszol" rovatok visszatero noi

Ez megint csak nem a "megismerés egy fajtája", hanem csak tapasztalat 
(egy nő egy vagy néhány tapasztalata).

Megismerésről ugyanis csak akkor lehetne beszélni szerintem, ha egy 
jelenség kapcsán reprezentatív mintának nevezhető mennyiségű 
tapasztalatot halmoz fel valaki. Ebben az esetben erről nyilván szó sem 
lehet. (Sok nő tapasztalatát kéne átélni hozzá.)

A téma megjelölésre visszatérve: a tudomány tényleg nem azonos a 
megismeréssel, mert a tudomány a megismerés(i folyamatok) 
(rész)eredményeinek a dokumentálása. Amit nem (kielégítően) 
dokumentálnak, az lehet megismerés, de nem lehet tudomány(os).

És ami tudomány(os), az sem mindig megismerés(i folyamat [rész]eredménye).


Szerintem.

z2

>Egy masik fajtara jo pelda az "Orvos valaszol" rovatok visszatero noi
>kerdese: "a fiummal nagyon kellemes, ez orgazmus?" Valasz: "ha ezt
kerdeznie
>kell, akkor nem".

Nem tudom megallni, hogy le ne irjak egy masik orvosi valaszt. A beteg
panaszkodik, hogy baj van az epejevel.
– Es gorcse volt? – kerdezi az orvos.
– Hat nem is tudom...
– Szoval nem volt.

Ferenc