Kedves Attila!

HIX NYELV #398, Láng Attila D. >:

> Was ist leur haszon? It's molto piu komplicerade than cognoscere einen
> single lingua 

  (Továbbra sem az europantót védem.)

  Én nehezen tudnám megfogalmazni, hogy mi haszna egy pidzsin nyelvnek, de az 
a tény, hogy maguktól létrejönnek, egyértelműen arra utal, hogy van hasznuk: 
különben az érdekeltek vagy az egyik, vagy a másik "szülőnyelvet" sajátítanák 
el.

  A második kijelentésre azt tudom mondani, hogy ez egyéni beállítottság 
kérdése. Számomra sokkal nehezebb egy nyelvet rendesen megtanulni, mint 
többet rendetlenül.

  Ha veszünk egy "rendes" nyelven való kommunikációt, az ilyen szituációban 
az elsődleges felelősség a beszélőn van: neki kell úgy fogalmaznia, hogy az 
megfeleljen az illető nyelv szókészletének, nyelvtani szabályrendszerének. Ha 
ez nem sikerül akkor a hallgató az üzenetet ignorálhatja.

  Ezzel szemben a pidzsinizálódás alapeszméje az, hogy a hallgató is aktívan 
részt vesz a kommunikációban: elfogadja, hogy egy köztes, ad hoc kód 
használatos, melyet neki még tovább kell fordítania önmagának. Ilyenkor 
dekódolhatatlan üzenet esetén a vevő kísérletet tesz -- visszakérdéssel stb. 
-- az átfogalmazásra. (Ez persze megtehető az első esetben is, csak sokkal 
kisebb mértékben fog megvalósulni, mert a kommunikáció alapkövetelménye a 
megfelelő nyelvtudás.)

  A fentiek természetesen nem a nemzetközi szerződésekre, EU-s 
normaszövegekre vonatkoznak, hanem pl. arra az esetre, amikor az egyszeri 
magyar biológus kimegy egy francia kutatóintézetbe egy hónapra egy csak ott 
elvégezhető kísérletsorozattal kiegészítendő a hazai munkáját. Az intézetben 
nagy valószínűséggel elboldogul az angollal -- bár nem feltétlenül --, de a 
közértben, a buszon már kevésbé.

  Nem kívánom az eszperantóval kapcsolatos helyenként szangvinikus vitát 
feléleszteni, így csak annyit jegyzek itt meg -- mert úgy vélem, az "eine 
single lingua"-t ezzel kívánod behelyettesíteni --, hogy már az is egy 
irodalmi nyelvhez illő normákkal rendelkező, szabályozott nyelv. Az egyszerű, 
fundamentális eszperantóhoz visszatérni már a nyelv pidzsinizálását jelenti. 
És ekkor már mindegy, hogy miből indulunk ki.

Kedves Sandor!

HIX NYELV #398, >:

> Mekkora a kulonbseg a szerb es a horvath nyelv kozott?=20
> Es mekkora a cseh es a szlovak kozott?

  A szerb es a horvat irodalmi nyelv kozti kulonbseg igen csekely: 
nagysagrendjet tekintve kb. olyan lehet, mint a standard magyar es az eredeti 
szekely dialektus kozt. 

  A kulonbsegek egy resze hangtani. Ezek kozul a legfontosabb az, hogy a 
horvat "(i)je" hangsor helyett a szerbben "e" hasznalatos, pl. hr. "Rijeka" 
'folyo' jelentesu kozszo es varosnev' ~ szb. "reka" 'folyo', hr. "rjec^nik" 
'szotar' ~ szb. "rec^nik". (N.B. Ha otthoni nyelvjarasban beszelnek, a 
horvatorszagi horvatok sem "ije"-znek, hanem "e"-znek. Az "ije"-zes 
eredetileg egyes tengerparti es bosznia-hercegovinai nyelvjarasok 
sajatossaga; de ez utobbi helyrol szarmazott a szerb irodalmi nyelv 
megteremtoje, Vuk Karadz^ic', es a horvatok atvettek ezt az irodalmi nyelvet 
a XIX. sz. kozepen: hasonlosaguk innen is ered, meg csak 150 eve valtak el 
egymastol. Hasonlo tortent a Bahasa Indonesiaval, ill, a Bahasa 
Melayu/Malaysiaval a XX. sz. elso harmadaban.)
  Ezen kivul vannak tovabbi kulonbsegek is, az egyik ilyen teszi, hogy a 
szerb "Beograd" 'reg. Nandorfehervar' és a (dalmaciai) horvat "Biograd" 'reg. 
Tengerfehervar' neve elter. Meg: hr. "is^c'em" 'keresek' ~ szb. "is^tem", hr. 
"duhan" 'dohany' ~ szb. "duvan" stb.
  Erdekes, hogy a 'jugoszlav' jelentesu szavak hangalakja is elter(t): hr. 
"Jugoslaven" 'jugoszlav ferfi' ~ szb. "Jugosloven", csak a "Jugoslavija" 
orszagnev volt egyseges.

  A malaj parhuzam all az idegen szavak atvetelere is: az indonezre nagyobb 
hatast gyakorolt a holland, a standard malajra az angol. Ugyanigy a regebbi 
jovevenyszavakat illetoen a horvatban latinos, a szerbben gorogos formak 
terjedtek el: hr. "Cipar" 'Ciprus', "barbarski" 'barbar' ~ szb. "Kipar", 
"varvarski". Az ujabb muveltsegszavak eseten a horvat elsosorban a cseh 
nyelvbol meritett, a szerb pedig az oroszbol, pl. hr. "vlak" 'vonat', 
"osobni" 'szemelyes' ~ szb. "voz", "lic^ni". A horvat egyebkent sokkal 
puristabb, jobban keruli az idegen szavakat, hr. "sveuc^ili^ste" 'egyetem' ~ 
szb. "univerzitet". Ugyanakkor az idegen igekhez jarulo leggyakoribb horvat 
kepzo az "-irati" (< nem. "-ieren"), mig a szerbek a szlav "-ovati"-val elnek 
(a latinos "-isati" mellett): hr. "civilizirati" 'civilizal' ~ szb. 
"civilizovati"

  A mondattanban meg kevesebb elteres van, mint a szokincs teren. Ezek kozul 
a legfontosabb, hogy a szerb tagja az un. balkani nyelvi areanak, mig a 
horvat nem. Ez ott jelentkezik, hogy a szerb bizonyos szerkezetekben keruli a 
fonevi igenevi hasznalatot, pl. hr. "Nisam ga mogao _c^itati_" 'Nem tudtam az 
_elolvasni_' ~ szb. "Nisam mogao _da_ ga _c^itam" 'kb. Nem tudtam, _hogy_ 
_olvassam el_'. Itt van egy vilagos magyar parhuzam: az irodalmi "El kell 
menni" ill. a keleti nyelvjarasokra jellemzo balkanias "El kell [hogy] 
menjek". Szemely szerint en hasznalom mindket magyar valtozatot, ugyanigy 
vannak szerbek es horvatok, akik elnek mindket fenti alakkal: nincs tehat 
szigoru hatar a ket nyelv(jaras) kozott, bar a jelenkor politikai esemenyei 
miatt valoszinuleg elobb-utobb lesz ilyen.

  ---------

  A cseh es a szlovak viszonya sokkal tavolibb, talan a magyar es a csango 
viszonyara hasonlit: a teljes es preciz megerteshez szukseg van nemi 
ismeretre a masik nyelvrol. Egy szlovak jobban ert csehul, mint egy cseh 
szlovakul, de ennek nem nyelvi oka van, hanem az, hogy a csehszlovak idokben 
preferaltabb volt a cseh nyelv, mint a szlovak, igy a szlovakok tobb cseh 
szoveget hallottak/olvastak, mint a csehek szlovakot. Ez egyebkent maig tart, 
mivel a 11 millio cseh nagyobb piacot jelent, mint a 4,5 millio szlovak, az 
utobbiak pedig "ugyis megertik" az elobbi nyelvet, igy sok multi nem torodik 
a szlovakkal. (Pl. Az en "szlovak" Windows95-osom teljesen cseh nyelvu, csak 
olyanok utalnak a szlovak honositasra, mint pl. a valuta alapertelemezese.) 
Igy a szlovak "nyelvtorveny" egyik celja a csehetlenites volt. (Ezen a teren 
a horvat es a szerb jobban el van zarva egymastol, leven az egyik latin, a 
masik inkabb [es egyre inkabb] cirill betuket hasznal.)

  A nagyobb elteres miatt nem is lehet a szerb-horvathoz hasonlo par szoban 
vazolni a kulonbseget a cseh es a szlovak nyelv kozott. Az szetvalasuk (vi. 
az ocseh nyelv felbomlasa) a XIV. sz.-ban kezdodott es a XVI. sz.-ra lett 
teljes: ekkor a csehben nagymervu hangtani valtozasok jatszodtak le, a 
szlovakban pedig nyelvtan modosult szamottevobb mertekben (igy ha szlovak 
kiejtesben beszeljuk a cseh nyelvet, akkor tkp. ocsehul beszelunk :-))

  Egyebkent az osztrak elnyomas miatt a csehben is fellepett az az effektus, 
ami a gorognel es a norvegnal is megfigyelheto: az irodalmi es a koznyelv 
eleg eroteljesen elter. Ennek az elteresnek a merteke van akkora, mint a 
szerb es a horvat kozti kulonbseg (szokincsben kisebb, de hangtanban es 
nyelvtanban meg nagyobb is).

  ---------

  Amiket fent elmondtam, az csak az irodalmi nyelvekre, ill. az azok alapjaul 
szolgalo nyelvjarasokra igaz. Egyebkent a szlav nyelvjarasokra jellemzo a 
folytonos atmenet, amelyet ugy szoktam megfogalmazni, hogy a szomszed falvak 
nyelve alig ter el egymastol. Igy a szerbek es a horvatok Bosznia-
Hercegovinaban tkp. ugyanazt a nyelvet beszelik, mig a Zagrab kornyeki horvat 
dialektus kozelebb all a szlovenhez, mint a horvat irodalmi nyelvhez(!). A 
kelet-szlovak nyelvjarasok es a karpatukran dialektusok kozt alig van 
kulonbseg, a nyugat-szlovak a morvaval alkot szinte egyseget (es ez utobbi 
olvad bele nyugatra haladtaval a csehbe).
  Ugyanakkor a kozepszlovaknak (amely az irodalmi nyelv alapja) tobb azonos 
jegye van a nyugati delszlav nyelvekkel, mutatva, hogy regen ez a folytonos 
atmenet eszak-deli iranyban is megvolt.