> Valaki meselte nekem, hogy a mult hetvegen ez az uj utazasszervezo ceg
> fizetett hirdetest tett kozze az orszagos napilapokban , miszerint a
> Jorgosz Travel rendezte minden korabbi tartozasat a MALEV-vel, stb.
> szemben, es nincs tobb adossaga...  :-o :-o
>
> Mar tobbszor is majdnem ;-) utaztunk veluk, mert minden ismerosunktol
jokat
> hallottunk roluk. Nehezen tudom elkepzelni, hogy veszteseggel
> ertekesitettek volna  az utjaikat, es igy halmoztak fel adossagot. De
akkor
> meg vajon mi lehetett a hatterben?
>
Hali!
Nehany szo a dolog hattererol:
A MALEVnal egy tavaly oszi vizsgalat kideritette, hogy egyik alkalmazotjuk
majus es aug kozott rendszeressen kisebb oszegrol allitott ki szamlat a
Jorgosnak, mint amennyirol kellett volna. Ehhez tudni kell azt, hogy a
Jorgos a Malev legnagyobb charterjarat megrendeloje.Ilyen modon keletkezett
a Jorgos 50 millios "adossaga" a Malevval szemben.Az alkalmazottol illetve
közvetlen fönöketol csendben megvalt a Malev. Azert nem tettek
buntetofeljelentest, mert nem volt bizonyithato hogy szandekos "tevedes"
tortent.Na ezt a penzt fizette ki a napokban a Jorgos. De a Jorgos
tulajdonosainak van meg egy "kis" gondja. Nevezetessen a Jorgos es a Club
Espana tulajdonosi szerkezete nagyjabol ugyanaz, es a Club Espana "csekely"
40 millio pesetaval ( 60 M. HUF) tartozik a spanyol partnerenek. Akit a tema
bovebben erdekel annak ajanlom a HVG 14. szamat (apr.8.) vagy a
www.hvg.hu -t, a cikk cime Tarsas ut.
A  Jorgossal valo utazast csak ajanlani tudom, en mar ketszer voltam veluk
es maximalisan meg voltam elegedve veluk.
Kulonossen tetszett tavaly a Ny Kretai telepitett idegenvezetok profizmusa
es segitokezsege.
Udv
Mici

A hallgatasotokat egyetertesnek veszem  es
Troyes-nal folytatom. A videk nem csak hogy erosen 
iparosodott, hanem  mezogazdasagilag  is nagyon modernen 
muvelt. Oriasi osszefuggo  ,tagositas nelkuli 
foldteruleteket lattunk, talan  buzafoldek  voltak , persze 
mar felszantva. Champagne-t megemlitve mindenkinek a pezsgok 
jutnak az eszebe, de az a videk innen eszaknyugatra Parizs 
fele , Reims korul  van.

Szoval mentunk-mendegeltunk Auxerre fele , de mivel a
lanyunk  apolgatasa sok idot vett igenybe , egy kicsit 
roviditettunk az eredeti utvonalon. Auxerre-be  be
se mentunk mar.  Igy kimaradt a feherbor termelo videk, 
ahol a hires  Chablis markaju feherbort allitjak elo.
A videk nagyot valtozott , elobb  dimbes dombos ,majd 
kifejezetten hegyes videk lett. Suru erdok legelok 
valtottak egymast. A  szantofoldek kisebbek lettek,  es a 
magasabb domboldalakon mar megjelentek a szolok. A falvak  
ismet kozepkoriakka valtak, de ketemeletes epuletekkel, 
hatalmas templomokkal, a falvak kozott kastelyokkal ,
mindenutt a  sok evszazados joletrol tanuskodva.

Burgundia tobbmint ketezer eve fontos kereskedelmi utak 
csomopontja volt. Nagyon tagolt videk, sok folyo  van , 
amiket csatornak kotnek ossze. A kelta korszakban mar 
bortermeles folyt a videken, a romai uralom alatt pedig
jelentosen felviragzott, a kozepkorban sokaig onallo allam 
volt. A kesobbi idok viharait  is jol atveszelte ez a 
terulet.

Az elso megallonk Ancy-le-Franc lett volna, ahol egy 
reneszansz kastelyt neztunk volna meg. A faluban tabla nem 
volt kinnt mar  megint, de ugy 100 meterre utanna, mar 
volt, hogy merre kell visszamenni.Visszagyalogoltunk
egy hatalmas parkon keresztul a fobejarathoz.  Mikor 
odaertunk egy ven banya az orrunk ele tartotta a 
nyitvatartast, hogy eppen bezartak. Az edesanyjat
surun emlegetve nagy mergesen mentunk vissza. 
Persze azt ,hogy a nyitvatartast kiirjak valami tablara a 
kapura  vagy melleje , azt meg a franciaknak fel
kell talalni. A gyerekek  szerencsesen leejtettek  a 
fenykepezogepet is, ugyhogy meg egy vacak fotot se tudtunk 
csinalni a haz elott.

Ahogy belestunk a banya valla  folott a kastelyba ,biztosan 
eleg  kulonleges lehetett, szep korintoszi oszlopokkal  
volt a belso ter, a fogadoteremben kialakitva. Erdekes lett 
volna megnezni,mivel reneszansz kastelyt, mondjuk
Olaszorszagot  kiveve nem nagyon lehet latni.

De a Fontenay-i apatsag kellokeppen karpotolt mindenert. 
Igaz itt is az utolso csoportot csiptuk el, de nem 
maradtunk le semmirol. Igaz egy francia idegenvezeto 
hadarta a szoveget, de adtak nemet nyelvu prospektust is, 
ami nagy vonalakban ismertette a latnivalokat. Nem is 
akarmilyen hely ez, a bejaratnal egy hatalmas tabla 
figyelmeztetett, hogy az Unesco Vilagorokseg
vednoksege alatt all ez a egyedulallo epuletcsoport.  
(Ennek megfeleloen rendesen ki volt tablazva az odavezeto 
ut, megtalaltuk egy-kettore).
Manapsag ugy mondanank , hogy apatsag egy romankori  kutato-
fejleszto bazis volt, igen hatekony es sikeres marketing 
koncepcioval. Magyaran  egy 11-12 szazadi
cisztercita apatsagrol van szo,  magyar rokonsaga is van , 
Zircen  , de az mar a barokk korbol szarmazik. Persze lehet 
hogy mashol is van apatsaguk otthon , de en csak a zircit 
ismerem.

Eppen ennek a sikeres marketingnek koszonhetoen ma is 
fenntmaradt a szervezetuk  es a vilag szamos reszen 
tevekenykednek, ma mar foleg az oktatas teruleten. A 
cisztertercitak  inkabb egy kezmuves, iparos kozosseg
volt a roman korban, termeszetesen megfelelo vallasi 
ideologiaval. De a lenyeg, hogy ok maguk dolgoztak az 
apatsag fenntartasaert. Maguk epitettek szigoru szempontok 
szerint az osszes epuletet, es teljesen ellattak magukat.
A cisztercita templomok teljesen diszitetlenek, szobrok 
sincsenek bennt, csak a puszta ko ,megfelelo meretre 
alakitva. Tornyot nem epitettek , meg a padlo sem volt 
lekolapozva, hanem folyami kavics is megtette nekik.
Uloalkalmatossag persze semmi.Tok ures volt a templom. A 
templom mogott volt a kert, no nem viragoskert,
hanem konyhakert, ahol a zoldseget termeltek es a 
gyogynovenyeket. A templom mellett volt rogton a haloterem, 
de nem  agyakkal, hanem szamlamazsakok  voltak leteve 
egymas melle, a szerzetesek egy futetlen
kozos  helyisegben aludtak,telen is. Az alvoterem alatt 
volt  a kozossegi terem es az iroterem,ahol a kodexeket 
masoltak. Azutan jott a kovacsmuhely, ami kivulrol eppugy 
nezett ki es akkora is volt mint a templom. Itt a
kornyeken banyaszott vasercert dolgoztak  ,kozepkori 
meretekben  nagyuzemi szinten. Termeszetesen malom is volt, 
az ercet apritani es lisztet orolni. Nagy halasto mellette, 
pisztrang tenyeszettel. Affele agrar-ipari komplexum. 
Higieniaban is eleg eloljartak a kozepkor vilagaban, mert a 
betegeket kulon korhazban kulonitettek el az 
egeszsegesektol.  Es kiserleteztek is a maguk modjan, 
tokeletesittek a szerszamaikat , eszkozeiket, amibol azutan 
az egesz kornyek profitalt.

Az apatsagnak  nagy francia forradalom jelentette a veget, 
de a jo marketing megmentette az epuleteket a pusztulastol. 
Bar  a dicso francia forradalmarok nagyon kesztyus kezzel
bantak a templomokkal, de a cisztertcita templomban semmit
se tudtak lerombolni, mert nem volt semmi disz, legfeljebb 
a falakat rugdoshattak. Viszont kivaloan megfelelt egy 
ipari uzemnek, ezert eladtak egy kornyekbeli
papirgyarosnak, aki azutan papirgyarra " feljesztette"az 
apatsagot .  A papirgyar is megszunt a mult szazadban, de a 
tulajdonos azert  volt annyira rendes, hogy sajat penzen 
rendbetetette , "revitalizalta" a kolostort . Hogy a 
cisztercitak miert nem tertek bele vissza, ezt sajnos nem 
tudom,   elfelejtettem megkerdezni.

Mivel  mar estefele jart az ido az alesiai romokat nem 
tudtuk megnezni. Es is tortenelmi hely  , itt adta meg 
magat Vercingetorix a gallok utolso vezere magat Julius  
Caesar-nak es szomoru sorsanak.

Ugy terveztuk , hogy este meg korulnezunk Dijonban  es 
masnap reggel folytatjuk az utunkat a burgundiai vorosborok 
videken , a cluny apatsaghoz,
de egeszen maskepp alakultak a dolgok.

Konstantin




> ----------------------------------------------
ĹwŞď¨ĎĄÎ hongkong.com ąq¤l¶lĄó¨t˛Î 
Thank you for using hongkong.com Email system