>Nehany adat ossze-vissza osszegyujtve:
>ICE-1 2*4800kW csucs, 2*3400kW normal motorteljesitmeny, 2*200kN vonoero.
>(a 2-es szorzo ugy jon ki, hogy a vonat mindket vegeben van egy mozdony.
>Egy mozdonyon belul a teljesitmeny 4 aszinkronmotorra van
>szetosztva, de egyszerre mindig csak 1 mozdony mukodik)

TGV-t nem talaltal? Ott tudomasom szerint a vagonok kerekei is hajtottak, nem c
sak a mozdony huzza-vonja a szerelvenyt. Bar a nagyobb okossag az benne, hogy n
incs minden vagonnak kulon elso-hatso forgozsamolya, hanem egy kerekparon ket v
agon tamaszkodik meg. Igy _muszaj_ mozdonyt tenni a vegere is, kulonben a vagon
 vege a levegoben lenne. Ez a konstrukcio azert jo, mert nem tud bebicskazni, h
a a sinrol leugrik, akkor is egyenesen megy tovabb. Az Enschede-i esetben a TGV
 szerelveny szepen atfert volna a hid alatti lyukon...

>Gyorsulas: ICE-1: 0-250km/h 6perc/18km; ICE-3 0-300km/h 6perc/21km
>TR-07  0-430km/h 4perc/16km
Shanghajban 9 perc a menetideje, a kollegam szerint felutig gyorsul, aztan mind
enki lefenykepezi a sebessegmerot az utasterben aztan satu, hogy ne dontse ki a
z allomas falat...

>Kipróbáltam, lehet-e borotválkozni tejszínhabbal. Igen.
>A borotvahabnál környezetbarátabb anyag ez, s újabban 
>igen olcsón árulják a tejszín szpréket.

Huu, apam, te aztan kiserletezo kedvedben voltal... :-))) Es azota nem lepnek a
 legyek? Vagy nincsen savanyutej-szagod? 
A tejszinhab egyebkent tejszinbol es cukorbol all. Marmint az igazi. A tejszin 
maga 38-40% zsirtartalmu tehentej, amit a tehenbol erkezo, 8-9% zsirtartalmu te
j lefolozesevel nyernek. Ha ezt jol felvered, habba valik, eleg stabil is lesz.
 Ezzel elkepzelheto a borotvalkozas, mert a zsir miatt konnyen siklik a penge a
 borodon, bar nem hiszem, hogy a szort (ami mellesleg ugyanolyan nyiroszilardsa
gu, mint az azonos vastagsagu rezdrot) puhitana. 
Ha nem akarsz habot verni, akkor irany a habszifon, abba NO2 (=kejgaz, fogorvos
i erzestelenito es autos tuningkellek, mert nyomas alatt az O2 kiszabadul belol
e es igy tobb benzint lehet adni hozza, ez a "nitro", szoval sokoldalu az anyag
) is kell, ami a borotvalkozhatasi tulajdonsagokat szerintem erdemben nem befol
yasolja. Viszont utana mindenkepp kell egy lugos mosas (szappan, stb), hogy ne 
budosodj meg, a szennyvizevo bacikkal tehat nem vagy kimeletesebb...

A szupermarketes legolcsobb tejszinhab-spray meg kb. annyiban hasonlit a tejszi
nhabhoz, hogy feher es van benne cukor. Az ize teljesen mas, az allaga teljesen
 mas, es engem rendszeresen meghajt, mig az igazitol semmi bajom. 
Viszont en borotvalkozni a zuhany alatt szoktam, ahol a forro viztol es a tusfu
rdotol felpuhult, habos szakallamat siman lehuzom, a szappan keni a kepemet, es
 a vegen a tukor elott csak a "sarkokat" (pajesz, szakall korul) kell kiigazita
ni. Ismerem a fejem, nem kaszabolom ossze magam. A masik megoldas a villanyboro
tva, ahhoz nem kell se tejszin, se borotvahab. :)

Fogash

ui: vagy indian modszer: egyszer kiteped, aztan kesz...

Hello!

A gravitacio nem linearisan, hanem negyzetesen valtozik a tavolsaggal
forditott aranyban. Ha ketszeresere no a tavolsag, akkor negyedere
csokken ket test kozott a gravitacio. Ha felere csokken a tavolsag,
akkor negyszeresere no a gravitacios ero. Ha haromszorosara no a
tavolsag, akkor kilencedere csokken a ket test kozotti erohatas.
Ha negyszeresere, akkor tizenhatodara.

Tehat a gravitacio csak a vegtelenben csokken le nullara!

A tomeggel viszont egyenesen aranyos a gravitacio. Ketszer nagyobb
tomeg ketszer nagyobb erot hoz letre. Nagy tomegek eseteben nagy
tavolsagra is hat a gravitacio, mert meg nem csokkent le nullara.

Tehat a gravitacio bar a tobbihez kepest gyenge ero, de mivel oriasi
tomeget kepviselnek az egitestek, ezert a gravitacio szamottevo.

A hatas nagysaga pedig nem fugg attol, hogy vonzasrol vagy taszitasrol
van szo. Hiszen F= g*M1*M2/d*d.

g - gravitacios allando
M1 - egyik tomeg
M2 - masik tomeg
d - tavolsag

Üdv.: Péter

Sziasztok!

Tonkrement a cirkom, es ennek kapcsan megint elobukkant
a regi kerdes, hogy miert nem spajzoljuk el a nyari hőséget telre?
A haz alatti foldet (vagy ott sok vizet) orias termoszba kellene dugni,
es par hocserelo csovet beleengedni es ezzel kesz a cirko
futes telre, nem? Te'len me'g szivattyu sem kell, kering magatol.
Ingyen futene, nulla mechanikaval. A furdeshez is adhatna
meleg vizet. Mivel villanytuzhelyem van, a gazt ki is kottethetnem.

Ha jol szamoltam, akkor egy 70 m2-es lakashoz kb. 10m-es
elhosszusagu vizkocka kellene, vesztesegek nelkul veve.
Nem kicsi :-),
de videki hazak kerjeben elferhet es nincs tobb gazszamla.

Nezegetem a www.thermo.hu honlapjat, es ok napkollektorral
futik a foldet, amibol hoszivattyuval futik a hazat. Nem semmi
micsoda gepeket epitenek be. Mondjuk nincsen 1000m3, az igaz,
de jo draga, raadasul aramot is fogyaszt es mechanika is van benne,
tehat el tud romlani. Es ami elromolhat....

Milyen hoszegetelesu a legjobb termosz felulet, amit kesziteni tudunk?
Es milyen hoszigetelesu egy "kozonseges" olcso termosz felulet?
Biztos rosszul kerestem, de nem talaltam a neten.
A viznel nem tudunk nagyobb hokapacitasu anyagot kesziteni?
Az lenne am az igaz megoldas, ha par m3-be beleferne az egesz.

a BenceMiki

>Adatokkal megvedeni az allaspontot nem tudom, de en meg soha nem
hallottam 
>hogy a romaniai orvosok gyengen kepzettek lennenek. Hogy ott a 
>korhazak/klinikak felszerelese egyhen szolva szegenyes, igy az ellatas
nem 
>irigylesre melto az egy dolog, de hogy ugy altalaban gyengen kepzettek
es 
>tehetsegtelenek lennenek ez nekem uj.

Annyit tennek hozza: Romaniaban a mult rendszerben _magyarkent_ 
baromi nehez volt egyatalan bekerulni az orvosi egyetemre.

Udv: VAti

@@@ De ez legyen az utolso hozzaszolas errol! @@@

Kedves Csaba,

  Ket dolgot kell szetvalasztani: erosseg es hatotavolsag. Hatotavolsag
alatt az ertendo, hogy a tavolsaggal hogyan csokken az ero. Ha negyzetes
(gravitacio, elektromagneses), akkor 'nagy hatotavolsagu'. Ha ennel
gyorsabban csokken, akkor rovid hatotavolsagu. Az erosseget meg tobb fele
keppen meg lehet zenesiteni, de a szemleletes talan az, hogy normalis
(foldi) korulmenyek kozott milyen eros. Ilyen ertelemben a gravitacio
baromi gyenge a tobbihez kepest. Gyakorlatilag elveszik az elektromagneses
erokhoz kepest, ha azok jelen vannak.
  Miert tudja megis tobb millio km. tavolsagban dominalni az erot?
Azert, mert a gravitacio *csak vonzo* (most picit hanyagoljuk az
altalanos relativitast), szemben az elektromagnesessel, ami lehet ez is,
az is. Igy a gravitacio 'osszeadodik', azaz csak novekedhet (persze
figyelembe veve az 1/r^2 csokkenest), mig az elektromagneses nem.
Meg maskepp fogalmazva: elektromosan lehet toltetlen valami, gravitaciosan
nem. A vilag amiben elunk olyan, hogy elektromosan semleges bizonyos
meret felett minden, igy tobb millio km. tavolsagra mar nincs 1/r^2
ero belole (illetve van, csak az erossege nulla).
  A tobbi erovel nincs problema, rovid hatotavolsaguak, igy bar eleinte
sokkal erosebbek, mint a gravitacio, ahogy tavolodsz, ugy csokken a
relativ erejuk es tobb millio km. tavolsagban mar a gravitacio nyer.
Ugyanez vonatkozik a dipol, kvadrupol, stb. elektromagneses effektusokra
is (azok nem 1/r^2, hanem annal gyorsabb csokkenest mutatnak). Azaz
a kis skalan megjeleno tolteseloszlas is csak rovid hatotavolsagu
effektusokat eredmenyez, igy nincs belole baj.
  Szoval ez a lenyeg. Mas ero vagy nincs (semleges testek), vagy tul
hamar lecseng. Egyedul a gravitacio tud nagy tavolsagban megjelenni.

Gyula