Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1693
Copyright (C) HIX
2001-12-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: agymukodesunk (mind)  26 sor     (cikkei)
2 Re: mi is az agy? (mind)  95 sor     (cikkei)
3 Re: perdulet megmaradas, piramisok (mind)  42 sor     (cikkei)
4 Fold-Hold kettosbolygo (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - Re: agymukodesunk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli:

>Ugy gondolom, hogy mindent ami jelentos szamunkra
>latni velunk sokmindenben. Mintakat tarolunk, es 
>azokat - ill. azok kombinacioit keressuk a 
>kornyezetunkben, es magunkban is azokat idezzuk fel, 
>amikor gondolkodunk.
>Ennyi az agymukodes - nem szamitva ide a vegetativ 
>idegmukodest, mely iranyitastechnikai feladatokat lat 
>el.
Hat ez nagy leegyszerusites, de az agymukodes egy fontos resze tenyleg ilyen. A
gyunkban a neuronok, az a bemeneti jelek ternek egy szuk tartomanyara specifiku
s. Ez a neuron mukodesi modelljebol es abbol adodik, hogy ratanulnak valamire. 
Tehat valamilyen mintara ratanulnak. Namost a letvany bizonyos reszei a latoren
dszer kozepes szintu neuronjait rendszeresen ingerlik, igy felfedezni velunk eg
y latvanyban bizonyos reszeleteket, amik a betanult mintakra jol hasonlitanak. 
Az ember szamara az arcformak nagyon jelentos mintaknak bizonyulnak.
Csak a felsobb szintu neuronok "tudjak" azt, hogy az a minta milyen kornyezetbe
n helyezkedik el, a szituacio milyen, es azok elemzik ki, hogy az a bizonyos ar
cszeru vami meg sem arc, de akkor mar keso, mert a neuronok aktivak, igy minden
keppen felismertuk az arcot, legfeljebb tudjuk, hogy meg sem az.


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - Re: mi is az agy? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli:

>Funcionalis egyseg, mely meglevo mintak alapjan 
>kulonfele veges  jelfolyamokat kepes azonositani, 
>valamint generalni is - meglevo vagy idokozben 
>erkezo/kialakitott (azaz valtozekony) specifikacio 
>alapjan.
A fele igaz. Egy neuron valoban leginkabb szurokent vagy klasszifikatorkent jel
lemezheto. A kimeneten idobeli mintakat is tud generalni, vannak olyan neuronok
, amik allitolag bizonyos frekvencian "ketyegnek". De nem "beerkezo specifikaci
o" alapjan.


>Kapu-funkciokat is ellat.
>Ez az integralt egyseg vonalat ill. vonalakat figyel, 
>es kulonfele  modokon beavatkozik jelekbe, tarolt infok 
>es a vett jelekbe iktatott esetleges szolgalati 
>kozlemenyekben megkivantak szerint.
>Tobbek kozott ha kell csomagokat tilt, szu''r, 
>atereszt, konvertal is - aszerint, hogy beegetett, vagy 
>a feldolgozando jelekkel egyutt erkezo uj utasitasok 
>mit diktalnak eppen.
Ilyen alapfunkcioja nincs, hacsaknem az elobbi funkcio altal megvalositott komp
lex mukodesre gondolsz. Az biztos, hogy a kimeno jel legatolhat mas neuronok be
meno jeleit. Ennyit tud a neuron, alapban.


>de az ideghalozatoktol nem varom el, hogy ok is Neumann-
>elvu  gepekkent mukodjenek, bar nem zavarna cseppet 
>sem, ha kiderulne,  kepesek arra is, specialis okbol, 
>de altalaban nem jellemzo rajuk, nem ugy mukodnek.
nem bizony. nem nagyon kepesek ra, legfeljebb nagyon magas tudati szinten. ugy 
viszont nagyon lassu neumann automatakent mukodunk. ld prog mat gyakorlat:)

>Mibol epulhet fel ez a frenetikus komparator - avagy 
>'az Univerzum rezonore' ? Mit tudnak a neuronok ?

>Az agy alapegysegei a neuronok azonban lehetnek 
>mindossze 1 bemenetuek es 1 kimenetuek is, 
nagyon nem jellemzo.

>Megfelelo bemenojel hatasara vagy kemiai 
>befolyasra (veraram) egyarant kepesek az alabbi 
a veraram a kognicioban aktiv elemkent nem jellemzo, hogy reszt venne. csak ell
atja az agyszovetet.


>funkciok barmelyike're 
>atvaltani - nemelyeket szimultan modon is vegezve: 
>-kuszobszint-detektor
ez igaz, hiszen a kimeneti fuggveny tipikus kuszobdetektor. a mintaazonositas i
s egyfajta kuszob detektalas.

>-jel-regeneralo vonalmeghajto, ill. keslelteto vonal.
az orajelgeneralas lehetseges, bar meg nem tisztazott. a kesleltetes is van, me
ghozza a dendritek hossza szerint. de ezek nagyon kis kesleltetesek, hiszen ala
pjaban az idegrendszer olyan gyors, hogy ne legyen benne kesleltetes. ld. mieli
n-huvely. kesleltetes legfeljebb egy hosszu jel-ut soran lehetseges.

>-oszcillator/impulzusado/veletlengenerator 
igen. ld fentebb. veletlent nem kell generalni, eleg zajos magatol is.:)

>-programozhato idozito 
nem alapfunkcio

>-impulzus-szamlalo 
nem alapfunkcio

-impulzusmanipulator - adas koder/vetel dekoder celjara
nem alapfunkcio.

>-adat-koder/dekoder (szures, konvertalas, hibafelfedes, 
>hibajavitas es tomorites/kicsomagolas)
szures igen, es mivel robosztus, ezert hibajavitas is. a tobbi nem alafunkcio.
>-PLL 
naf.
>-korrelacios szuro
a korelacios szures a szurestol csak a bemenetijelek hasznalataban mas.
>-kombinacios logikai halozat
naf.
>-logikai szekvencialis halozat 
naf.
-memoria (parancsok es tarolando mintak szamara) 

>Mindezeket tudnak tehat maguk a neuronok, de nem 
>hinnem, hogy tisztan diszkret digitalis elven mukodve.
nagyreszet nem a neuronok tudjak, hanem legfeljebb felepitheto beloluk. kerdes,
 hogy hogyan, es kerdes, hogy neurobiologiailag, fejlodesbiologiailag, es a tan
ulo mechanizmus szintjen hiheto felepitest sikerul-e kitalalni, illetve igazoln
i is. ezen dolgoznak a neurobiologusok, 
szoval SPANYOLVIASZ:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - Re: perdulet megmaradas, piramisok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves S.Zoli!

>> Ugyanis a perdulet megmaradas torvenyenek
>> mindenek felett ervenyesulnie kell.
>
>Ez csak idealis esetben, abszolut vakuumban, pontszeru egitestek
>eseten lenne igaz. Eppen az arapelykelto erok, valamint az egi-
>testek magneses tere, a napszel, stb. miatt valojaban a fenti
>kijelentes sem a Fold-Hold rendszerre, sem mas egitestekre
>nem igaz. Persze az eszreveheto valtozasokhosz evezredek
>szuksegesek, de a valtozas az orok es allando.

Felreertetted e torvenynek a szerepet, es ervenyesuleset, es osszekeverted
mas dolgokkal. A perduletmegmaradas univerzalis torveny, es a fizika egyik
alappillere a tobbi megmaradasi torveny mellett. Az univerzum allapota
valoban valtozik az emlitett hatasok miatt, de kozben a teljes rendszer
perdulete nem valtozik. Ha feltesszuk, hogy a napszel a Nap forgasanak
iranyaban nagyobb intenzitasu, ami egy nagyon realis felteves, akkor a
Napbol kiaramlo anyagok, es sugarzasok valoban csokkentik a Nap perduletet.
De ez a perdulet megmarad a kisugarzott anyagokban, vagyis a perdulet
megmaradasa nem egy adott targyra vonatkozik, hanem minden agyagra, es
sugarzasra egyuttveve. A Fold-Hold rendszert tekintve arapaly erok miatt a
Fold fogasa lassul, perdulete csokken, de kozben a Hold tavolabb kerul, es
nagyobb perduletet kepvisel ebben a rendszerben. Az arapaly erok megszuneset
az az egyensulyi allapot jelenti, amit a Pluto-Charon rendszerben lathatunk,
es amelyben a keringesek, es forgasok kotottek, tehat az egitestekhez
rogzitett forgo koordinatarendszerben nincs mozgas. Ekkor a perdulet
mondhatni optimalisan van eloszolva az egitestek kozott, es nincs szukseg
tovabbi perdulet atadasra.

Kedves Kibuc!

Valoban erre a cikkre gondoltam [www.nature.com 408, 320 (2000.nov.17.)], es
valoban erosen osszekeveredtek bennem a korabban innen-onnan hallott
informaciok, amelyek eredeti forrasat nem is ismerem. Ami ebbol a cikkbol
megragadott, hogy csillagaszati modszerekkel +-5 ev pontossaggal mukodo
elmelet szuletett egy piramis korara vonatkozoan. Amugy elegge outsider
vagyok a temaban, inkabb csak a magam csodalatanak akartam hangot adni, sem
mint uj elmeleteket gyartani, vagy vitatkozni, es persze szivesen olvasnek
egy korrekt osszefoglalot ebben a temaban.

Udv: Takacs Feri
+ - Fold-Hold kettosbolygo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Tudomany !

Az arapalyerok a Foldet jelenleg forgasaban lassitjak es a Holdat 
tavolabbi palyara kenyszeritik. A palyasugar novekedes evente - 
tudomasom szerint - 3 cm. Ez mindaddig folytatodik, amig a Fold 
is be nem all a Holdhoz kepest. A Nap hatasara azonban ez a 
helyzet sem marad fonn tartosan, mert a Nap altal keltett 
dagalypupok immar csokkenteni kezdik a Fold-Hold tavolsagot es 
a Hold ujra elkezd kozeledni felenk. Ez a folyamat aztan addig 
folytatodik, amig a Fold gravitacios tere a Holdat fel nem apritja es 
gyurualakban szet nem teriti. A hatasok a Foldre nezve is 
katasztrofalisak lesznek a novekedo arapalyerok, meg az egbol 
lehullo nagy holdkozet-darabok miatt. Valoszinuleg a rendszer ezt 
a kataklizmat mar nem eri meg, mert a felfuvodo, hiszterikusan 
oregedo Nap a kornyezeteben mindent felperzsel. Egy 
szamitogepes szimulaciot azonban mindenkeppen megerne a 
dolog.

     Tisztelettel  Kegl Tibor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS