1. |
Re: agymukodesunk (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: mi is az agy? (mind) |
95 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: perdulet megmaradas, piramisok (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
4. |
Fold-Hold kettosbolygo (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: agymukodesunk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli:
>Ugy gondolom, hogy mindent ami jelentos szamunkra
>latni velunk sokmindenben. Mintakat tarolunk, es
>azokat - ill. azok kombinacioit keressuk a
>kornyezetunkben, es magunkban is azokat idezzuk fel,
>amikor gondolkodunk.
>Ennyi az agymukodes - nem szamitva ide a vegetativ
>idegmukodest, mely iranyitastechnikai feladatokat lat
>el.
Hat ez nagy leegyszerusites, de az agymukodes egy fontos resze tenyleg ilyen. A
gyunkban a neuronok, az a bemeneti jelek ternek egy szuk tartomanyara specifiku
s. Ez a neuron mukodesi modelljebol es abbol adodik, hogy ratanulnak valamire.
Tehat valamilyen mintara ratanulnak. Namost a letvany bizonyos reszei a latoren
dszer kozepes szintu neuronjait rendszeresen ingerlik, igy felfedezni velunk eg
y latvanyban bizonyos reszeleteket, amik a betanult mintakra jol hasonlitanak.
Az ember szamara az arcformak nagyon jelentos mintaknak bizonyulnak.
Csak a felsobb szintu neuronok "tudjak" azt, hogy az a minta milyen kornyezetbe
n helyezkedik el, a szituacio milyen, es azok elemzik ki, hogy az a bizonyos ar
cszeru vami meg sem arc, de akkor mar keso, mert a neuronok aktivak, igy minden
keppen felismertuk az arcot, legfeljebb tudjuk, hogy meg sem az.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
|
+ - | Re: mi is az agy? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli:
>Funcionalis egyseg, mely meglevo mintak alapjan
>kulonfele veges jelfolyamokat kepes azonositani,
>valamint generalni is - meglevo vagy idokozben
>erkezo/kialakitott (azaz valtozekony) specifikacio
>alapjan.
A fele igaz. Egy neuron valoban leginkabb szurokent vagy klasszifikatorkent jel
lemezheto. A kimeneten idobeli mintakat is tud generalni, vannak olyan neuronok
, amik allitolag bizonyos frekvencian "ketyegnek". De nem "beerkezo specifikaci
o" alapjan.
>Kapu-funkciokat is ellat.
>Ez az integralt egyseg vonalat ill. vonalakat figyel,
>es kulonfele modokon beavatkozik jelekbe, tarolt infok
>es a vett jelekbe iktatott esetleges szolgalati
>kozlemenyekben megkivantak szerint.
>Tobbek kozott ha kell csomagokat tilt, szu''r,
>atereszt, konvertal is - aszerint, hogy beegetett, vagy
>a feldolgozando jelekkel egyutt erkezo uj utasitasok
>mit diktalnak eppen.
Ilyen alapfunkcioja nincs, hacsaknem az elobbi funkcio altal megvalositott komp
lex mukodesre gondolsz. Az biztos, hogy a kimeno jel legatolhat mas neuronok be
meno jeleit. Ennyit tud a neuron, alapban.
>de az ideghalozatoktol nem varom el, hogy ok is Neumann-
>elvu gepekkent mukodjenek, bar nem zavarna cseppet
>sem, ha kiderulne, kepesek arra is, specialis okbol,
>de altalaban nem jellemzo rajuk, nem ugy mukodnek.
nem bizony. nem nagyon kepesek ra, legfeljebb nagyon magas tudati szinten. ugy
viszont nagyon lassu neumann automatakent mukodunk. ld prog mat gyakorlat:)
>Mibol epulhet fel ez a frenetikus komparator - avagy
>'az Univerzum rezonore' ? Mit tudnak a neuronok ?
>Az agy alapegysegei a neuronok azonban lehetnek
>mindossze 1 bemenetuek es 1 kimenetuek is,
nagyon nem jellemzo.
>Megfelelo bemenojel hatasara vagy kemiai
>befolyasra (veraram) egyarant kepesek az alabbi
a veraram a kognicioban aktiv elemkent nem jellemzo, hogy reszt venne. csak ell
atja az agyszovetet.
>funkciok barmelyike're
>atvaltani - nemelyeket szimultan modon is vegezve:
>-kuszobszint-detektor
ez igaz, hiszen a kimeneti fuggveny tipikus kuszobdetektor. a mintaazonositas i
s egyfajta kuszob detektalas.
>-jel-regeneralo vonalmeghajto, ill. keslelteto vonal.
az orajelgeneralas lehetseges, bar meg nem tisztazott. a kesleltetes is van, me
ghozza a dendritek hossza szerint. de ezek nagyon kis kesleltetesek, hiszen ala
pjaban az idegrendszer olyan gyors, hogy ne legyen benne kesleltetes. ld. mieli
n-huvely. kesleltetes legfeljebb egy hosszu jel-ut soran lehetseges.
>-oszcillator/impulzusado/veletlengenerator
igen. ld fentebb. veletlent nem kell generalni, eleg zajos magatol is.:)
>-programozhato idozito
nem alapfunkcio
>-impulzus-szamlalo
nem alapfunkcio
-impulzusmanipulator - adas koder/vetel dekoder celjara
nem alapfunkcio.
>-adat-koder/dekoder (szures, konvertalas, hibafelfedes,
>hibajavitas es tomorites/kicsomagolas)
szures igen, es mivel robosztus, ezert hibajavitas is. a tobbi nem alafunkcio.
>-PLL
naf.
>-korrelacios szuro
a korelacios szures a szurestol csak a bemenetijelek hasznalataban mas.
>-kombinacios logikai halozat
naf.
>-logikai szekvencialis halozat
naf.
-memoria (parancsok es tarolando mintak szamara)
>Mindezeket tudnak tehat maguk a neuronok, de nem
>hinnem, hogy tisztan diszkret digitalis elven mukodve.
nagyreszet nem a neuronok tudjak, hanem legfeljebb felepitheto beloluk. kerdes,
hogy hogyan, es kerdes, hogy neurobiologiailag, fejlodesbiologiailag, es a tan
ulo mechanizmus szintjen hiheto felepitest sikerul-e kitalalni, illetve igazoln
i is. ezen dolgoznak a neurobiologusok,
szoval SPANYOLVIASZ:)
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
|
+ - | Re: perdulet megmaradas, piramisok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves S.Zoli!
>> Ugyanis a perdulet megmaradas torvenyenek
>> mindenek felett ervenyesulnie kell.
>
>Ez csak idealis esetben, abszolut vakuumban, pontszeru egitestek
>eseten lenne igaz. Eppen az arapelykelto erok, valamint az egi-
>testek magneses tere, a napszel, stb. miatt valojaban a fenti
>kijelentes sem a Fold-Hold rendszerre, sem mas egitestekre
>nem igaz. Persze az eszreveheto valtozasokhosz evezredek
>szuksegesek, de a valtozas az orok es allando.
Felreertetted e torvenynek a szerepet, es ervenyesuleset, es osszekeverted
mas dolgokkal. A perduletmegmaradas univerzalis torveny, es a fizika egyik
alappillere a tobbi megmaradasi torveny mellett. Az univerzum allapota
valoban valtozik az emlitett hatasok miatt, de kozben a teljes rendszer
perdulete nem valtozik. Ha feltesszuk, hogy a napszel a Nap forgasanak
iranyaban nagyobb intenzitasu, ami egy nagyon realis felteves, akkor a
Napbol kiaramlo anyagok, es sugarzasok valoban csokkentik a Nap perduletet.
De ez a perdulet megmarad a kisugarzott anyagokban, vagyis a perdulet
megmaradasa nem egy adott targyra vonatkozik, hanem minden agyagra, es
sugarzasra egyuttveve. A Fold-Hold rendszert tekintve arapaly erok miatt a
Fold fogasa lassul, perdulete csokken, de kozben a Hold tavolabb kerul, es
nagyobb perduletet kepvisel ebben a rendszerben. Az arapaly erok megszuneset
az az egyensulyi allapot jelenti, amit a Pluto-Charon rendszerben lathatunk,
es amelyben a keringesek, es forgasok kotottek, tehat az egitestekhez
rogzitett forgo koordinatarendszerben nincs mozgas. Ekkor a perdulet
mondhatni optimalisan van eloszolva az egitestek kozott, es nincs szukseg
tovabbi perdulet atadasra.
Kedves Kibuc!
Valoban erre a cikkre gondoltam [www.nature.com 408, 320 (2000.nov.17.)], es
valoban erosen osszekeveredtek bennem a korabban innen-onnan hallott
informaciok, amelyek eredeti forrasat nem is ismerem. Ami ebbol a cikkbol
megragadott, hogy csillagaszati modszerekkel +-5 ev pontossaggal mukodo
elmelet szuletett egy piramis korara vonatkozoan. Amugy elegge outsider
vagyok a temaban, inkabb csak a magam csodalatanak akartam hangot adni, sem
mint uj elmeleteket gyartani, vagy vitatkozni, es persze szivesen olvasnek
egy korrekt osszefoglalot ebben a temaban.
Udv: Takacs Feri
|
+ - | Fold-Hold kettosbolygo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Tudomany !
Az arapalyerok a Foldet jelenleg forgasaban lassitjak es a Holdat
tavolabbi palyara kenyszeritik. A palyasugar novekedes evente -
tudomasom szerint - 3 cm. Ez mindaddig folytatodik, amig a Fold
is be nem all a Holdhoz kepest. A Nap hatasara azonban ez a
helyzet sem marad fonn tartosan, mert a Nap altal keltett
dagalypupok immar csokkenteni kezdik a Fold-Hold tavolsagot es
a Hold ujra elkezd kozeledni felenk. Ez a folyamat aztan addig
folytatodik, amig a Fold gravitacios tere a Holdat fel nem apritja es
gyurualakban szet nem teriti. A hatasok a Foldre nezve is
katasztrofalisak lesznek a novekedo arapalyerok, meg az egbol
lehullo nagy holdkozet-darabok miatt. Valoszinuleg a rendszer ezt
a kataklizmat mar nem eri meg, mert a felfuvodo, hiszterikusan
oregedo Nap a kornyezeteben mindent felperzsel. Egy
szamitogepes szimulaciot azonban mindenkeppen megerne a
dolog.
Tisztelettel Kegl Tibor
|
|