<<<Felado :  [Hungary]
Kedves Zoli !
<<<<<A csillagaszat es Maxwell kesz tenyeivel szemben mi
mas teheto ?>>>
En kesztenynek veszek mindent amit logokusan meg is ertek.
Ez magan jog!
>>>>A relativitaselmelet megertesehez a vilag legegyszerubb
gondolatkiserletet
adtam a #1702-ben, mely valojaban illusztracio a nagy mu
megertesehez.
Az emlitett kiserletbol konnyeden, meg fejben is -
Pithagorasz-tetellel
egyszeruen levezetheto az idodilatacio sebessegfuggese, es
tovabbgondolva
kovetkeztethetunk belole a vele egyutt szuksegszeruen
fellepo
hossz-kontrakciora is.>>>
En nem azt kerdojelezem meg, ami az abrobol adodik, hanem
azt, hogy
milyen elvbol adodik az abra?
A mozgo vonaton nem alakul ki a fenynek az az utja. En ugy
ismerem
mint az " Einstein vonat". Mar az aberacios kiserlet
bizonyitja, hogy a feny
tranzverzalis iranyban nem halad. Tudtommal ezt meg nem
cafoltak meg.
A mozgo vonaton nem tud gyakorlatilag, olyan abra
kialakulni, hogy a Pitagorasz
kepletet alkalmazd. Ha a feny tranzverzalisan terjed, akkor
van, a vonattal
egyutt mozgo eter!
<<<Kerdezed - az aberralt feny miert c-vel terjed ?
Hullam, mely engedelmeskedik a maxwelli
torvenyszerusegeknek.
A vakuum konstans permeabilitasat es permittivitasat
velelmezve
pedig a feny sebessege ugyancsak fizikai allando, aberracio
ide
vagy oda.>>>
Az aberaciobol levezetett abra, azt mutatja, hogy a
kialakult
derekszogu haromszog atfogoja a c + v (v a Fold sebessege)
Azt abrazolja, hogy a fenysugar elhajlik. Ez egy
latszolagos jelenseg.
<<Egyebkent Michelson cafolni probalta a c allandosagat, de
sikertelenul>>>
Tudtommal Michelson azt akarta bizonyitani, hogy a c es v
osszeadodik.
Ugyan az mind amit te mondasz, s en elemeztem..
Ettol azt varta, hogy uteltolodas jon letre a
tranzverzalis fenysugar es a rendszer iranyaba
mozgo fenysuger utja kozott. Ez nem igazolodott be Ezutan
vonta le azt a kovetkoztetest,
hogyha mar nem merhet nagyobb sebesseget mint c, akkor t az
azzal magyarazhato,
hogy az osszegzett feny sem lehet nagyobb c -nel. A
sebesseg osszegzest nem
zarta ki. Ezert van benne a kepletben a v, (1-v^2/c^2).
Mint a Lorenc kepletben is.
Azt a kerdest mar tobbszor feltettem, hogy **Einstei,
milyen meggondolasbol vonta le
sajat kovetkozteteseit**, de nem valaszolt senki. Kesz
tenynek veszik. Letezik es "kesz"!
|
 [Hungary]
>A hangsebesseg sem no a mozgo vonattal, hanem a tavolsag no
>az eltelt ido szerint.
Ez kodosites. Ulok egy (nyitott) vonaton. Ezt tekintem az en sajat kulon
bejaratu rendszeremnek. Hangsebesseget merek. Megtehetem? Miert ne. Azt
fogom tapasztalni, hogy a hangsebesseg iranyfuggo. A mozdony fele a
leglassabb, hatrafele meg a leggyorsabb. Ezek teljesek korrekt meresek. Le
lehet szogezni, hogy a hangsebesseg nem fuggetlen a meroeszkoz sebessegetol.
>A sebesseg a mozgo anyagiforma tulajdonsaga - fuggo -
>lehet matematikailag barmit csinalni vele, de ez
>nem valtoztat a fizikai jelensegen. A megtett ut, nem az
>anyagifoma
>tulajdonsaga, ezt lehet fizikailag is ossze- kivonni.
Ez nekem ures szocseples, ertelmetlen betuhalmaz. Nem tudok ra mit mondani,
sajnalom.
>az egyik pelda igy hangzik; ket vonot kozeledik egymassal
>szemben 50, 50 km/h
>sebesseggel, ahol a vegsebesseg 100 km/h.
>Ez minek a sebessege?
>Ha vektorialisan ado ossze, akkor a sebesseg nulla!
Ez egy felreertes. Ha egyik sebesseget akarod tudni a masikhoz kepest, akkor
ertelemszeruen kivonni kell a vektort es nem osszeadni...
>Ez azt jelenti, hogy nem a sebessegek adodtak ossze, hanem ilyen mertekben
>csokken a koztuk levo tavolsag.
Nem tudom, miert jossz allandoan ezzel. A v=s/t kepletet mar valamilyen
ordogi matematikai trukknek tartod ami csak osszezavarja a jozan logikat,
vagy mi?!
>>Aztan megkerdezik egymast, mit mertek, es puff neki,
>>_egyforma_ idot mertek....
>Ez matematika! A fizika termeszettudomany, sajat objektiv,
>felfedezett "torvenyaivel," sajat logikai felepiteseve
Kezdem sejteni, mire gondolsz. "Ha a valosagban ezt a vonatos kiserletet
elvegeznek, ugy, ahogy a Jozsi leirta, akkor _nem_ mernenek egyforma idot.
Azt csak a Jozsi allitja, mert teved. Ugyanis az MM kiserletet
felremagyarazta, es a tevedes miatt jott ez ki neki matematikai muveletek
utjan, aztan ezt a hulyeseget mint tenyt akarja lenyomni a torkomon!"
Errol van szo?
(a) Azt gondolod, hogy az altalam leirt vonatos kiserletben a valosagban
kulonbozo idot mernenek?
Kerlek, erre adj egyertelmu igen/nem valaszt, mert enelkul nem tudom, merre
folytassam...
<<<Miert mondom, hogy egyforma idot mertek? Nem en mondom,
>Mar tettem fel a kerdest,, milyen meggondolasbol jutottak
>erre a kovetkoztetesre?
Nos, meg egyszer. A kiserletben kozos alapunk, hogy az interferenciamintazat
nem valtozott, es ez magyarazatra szorul.
(b) Eddig valoban egyetertunk?
Lehetett volna magyarazni a ballisztikus elvvel, vagyis, hogy a fenyforras
sebessegetol fugg a feny sebessege. Ezt azonban egyertelmuen kizartak
csillagaszati megfigyelesek alapjan, igy ez nem jo magyarazat.
(c) Egyetertesz azzal, hogy a ballisztikus elvet el kell vetni?
Ha nem ballisztikus a feny, akkor arra gondoltak, hogy olyasmi, mint a hang,
akkor viszont a mintazatnak valtoznia kene, ha a hordozo kozeghez kepest
valtozik a meroeszkoz sebessege vagy iranya. Hanggal elvegezve egy hasonlo
kiserletet nyitott vonaton, pozitiv eredmeny lenne, valtozna a mintazat.
(d) Egyetertesz azzal, hogy hanggal elvegezve nyitott vonaton hasonlo
kiserletet, valtozna az interferenciamintazat?
A kiserlet tervezoi tulajdonkeppen biztosak voltak abban, hogy a feny az
eterhez kepest terjed allando sebesseggel, es csak ellenorizni akartak,
valoban ki tudjak-e mutatni az eterszel hatasat. Ha s1: a feny az eterhez
kepest terjed allando sebesseggel, es s2: a meroeszkoz mozog az eterhez
kepest, akkor elforditva a meroeszkozt, valtoznia kell a mintazatnak.
(e) Egyetertesz azzal, hogy ha s1-et es s2-t igaznak fogadom el, akkor
valtoznia kellene a mintazatnak?
A kiserletezok megdobbentek azon, hogy nem valtozott a mintazat. Egyik
felvetett otlet az volt, hogy talan a Fold veletlenul eppen allt az eterhez
kepest. Mivel a Fold kering, a kiserletet kesobb, a palya masik szakaszan
ismetelve ezt konnyen ki lehetett zarni. Igy arra gondoltak, a Fold nem
veletlenul allt eppen az eterhez kepest, hanem azert, mert magaval ragadta
az etert, valahogy ugy, mint ha a hangsebesseges valtozatot nem nyitott,
csak nyitottnak latszo vonaton, pl uvegkalickaban vegeznek. Ahogy az
uvegkalicka magaval ragadja a belso levegot, ugy viselkedik esetleg a Fold
is a eterrel.
(f) Ebben hiszel esetleg? Hogy a feny mindig a Foldhoz kepest allando
sebessegu, mert mondjuk magaval viszi a feny hordozo kozeget?
Te jelek szerint nem lepodsz meg az MM kiserlet negativ eredmenyen (en se,
de en azert, mert a specrelt jonak tartom). Ugy latszik, valamilyen okbol
nyilvanvalonak tartod, hogy nem kell valtoznia a mintazatnak. Itt van
valahol elasva a kutya. Itt erdemes kapirgalni.
Eddig sajnos csak egyhelyben tiprodtunk, kolcsonosen nem ertettuk a masik
allaspontjat. Szerintem ugy lehetne tovabblepni, ha az (a) jellegu, tehat
zarojeles kisbetukkel megjelolt kerdesekre teljesen egyertelmu, mindenfele
es, ha, esetleg, talan, tulajdonkeppen jellegu kodositeseket kerulo,
egyertelmu igen/nem valaszt adnal.
Ebbol egyertelmuen es vilagosan kiderulne, hol kezdodik a kulonbseg kettonk
szemleleteben.
(g) Elfogadhato ez? :-)))
Probaljunk kicsit elszakadni az ominozus kiserlettol. Magat a specrelt,
annak szamtalan kovetkezteteset, pl. idodilatacio, tomegnovekedes stb. sem
fogadod el mint tenyt? Ez igy nem eleg konkret.
(h) Elfogadod kiserleti tenynek, hogy egy elektront korpalyan gyorsitva
ciklikus potenciallal, egyre nehezebb gyorsitani, nem akar c fole menni a
sebessege, ugy viselkedik, mintha rohamosan novekedne a tomege?
Es most jonne a pont az i-re: leirhatnad, egeszen pontosan miert nem ad
szerinted pozitiv eredmenyt a kiserlet. Nem ugy, hogy se igy, se ugy nem
adna. Hanem ugy, hogy szerinted egeszen pontosan mi tortenik a kiserletben,
milyen utakat mihez kepest milyen sebesseggel fut be a feny, es hogyan
kovetkezik ebbol, hogy a berendezes forgatasa eseten nem valtozik a csikok
helyzete...
Ez meg azert kellene, mert en mar leirtam egy csomo lehetoseget, es
egyenkent cafoltam oket. Hirtelen nem jut tobb eszembe, ugyhogy te jossz...
:-) Egyszerubb lenne azt az egyet cafolni, amiben hiszel, mint meg tizet
kieszelnem, amire legfeljebb annyit mondasz, a, ugyan, ez se az...
Udvozlettel, Jozsef
|
Ha ilyen gyorsan megy a hajo, akkor az ideje is nagyon lelassul. Ha lelassul az
ideje, akkor a porgese is nagyon lelassul. Ezert aztan az egy ev alatt nem sza
mtalanszor fog megfordulni, mint a bugocsiga, hanem eppen csak elfordul egy kic
sit, ezt az elfordulast aztan megallitja a masodik loves, es beall az uj szog.
Ide tartozik, hogy a hajo parhuzamosnak latja magat az eredeti irannyal. Amig n
em volt keresztiranyu sebessege, masok is igy lattak. De miota lett keresztiran
yu sebessegkomponense is, a parhuzamossag mar a megfigyelo sebessegetol fugg. H
a ez nem lenne nyilvanvalo: vegyuk, hogy szorosan egy fal mellett repul. Mikor
mondhatjuk, hogy a hossztengelye parhuzamos a fallal? Nyilvan akkor, ha egy ido
pontban megmerjuk mindket vegenek a tavolsagat a faltol. Ha egyforma, parhuzamo
s, ha nem, nem. Na most. Ami a hajonak egyideju a sajat ket vegen, az masoknak,
akik hozza kepest hosszaban mozognak, nem egyideju. Ha tehat a hajo parhuzamos
at mer (az altalad kozolt feltetelekkel azt mer), akkor az ilyenek nem fognak e
gyformat merni, mivel ok a hajo szerint nem ugyanakkor mernek, es a keresztiran
yu sebesseg miatt a meres eredmenye igy persze nem lesz egyforma.
Udv, Jozsef
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: raba-43.dialin.datanet.hu)
|
