Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX UTAZAS 592
Copyright (C) HIX
2002-01-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: RE: te'li tura Magyarorszagon (mind)  14 sor     (cikkei)
2 Nagy utazasunk eszakon - rovid flort Skandinaviaval 5. (mind)  141 sor     (cikkei)
3 Re: Tunezia (mind)  34 sor     (cikkei)

+ - Re: RE: te'li tura Magyarorszagon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gandalf!

Csak meg annyit, hogy Bekescsabat semmifelekeppen ne hagyd ki. Latom szereted a
 siksagot, hat az ott van. A termalfurdo baromi jo, van kinti medence, amit fol
yoson keresztul lehet megkozeliteni es az ajton kilepve rogton a medencebe leps
z be. Telen nagyon tuti, mikor szikrazo napsutesben vagy nagy hoesesben ulsz a 
gozolgo termal vizben. Vannak meg egyeb latnivalok, ha erdekel akkor maganlevel
ben majd meg irok rola.

A halaim udvozlik a haladat Csabarol!

Csa!

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 213.190.150.8)
+ - Nagy utazasunk eszakon - rovid flort Skandinaviaval 5. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

8. nap - Hoga Kusten
Kedden reggel 9 orakor indultunk tovabb eszak fele. (3098 km) A
tervekkel ellentetben nem alltunk meg Upsalaban, mert esett az eso,
amikor arra jartunk. Meg elkepzelni is nehez, hogy otthon kanikula
van, amikor itt 10 percenkent elaztunk volna a folyton ujra kezdodo
oszies esoben. Szerencsere bevalt a baratainknal hallott idojaras
joslat, hogy kedden deltol kiderul az eg. Igaz, csak nehany napra
igertek a javulast. Ugy szamoltunk, hogy eppen kifele tartunk majd
Svedorszagbol, amikor ujra esni kezd. Igy is lett, csak az utolso
100 kilometeren kapott el bennunket ismet nagyobb eso - leszamitva a
lappfoldi borongos, csepergos idot.
A kovetkezo uticelunk a Sundswall utan levo Hoga Kusten (Magaspart)
volt - mintegy 450 kilometerre Stockholmtol, ahova a hatalmas
kramforsi uj-hidon atkelve jutottunk el. A Hoga Kusten egy
tengeroblokkel szabdalt terulet, szamtalan toval es latvanyos
panorama utakkal, tobb faluval es maganyos tanyaval.
(www.turistinfo.kramfors.se) Egy erdei parkolobol setaltunk ki a
tengerhez. A magaspartnak  sajnos csak a nyomait talaltuk.
Valoszinuleg egy masik ponton kellett volna megallnunk, hogy a
prospektusban lathato magas sziklafalat megtalaljuk. A parkoloban
volt informacios anyag, de csak svedul. Tettunk meg egy kiserletet,
de az sem volt az igazi. Az ido is szoritott bennunket, mert
szerettunk volna kenyelmesen satrat verni, vacsorazni. Persze igy is
nagyon erdekesek voltak a  parton osszetorlodott hatalmas
szikladarabokra kicsapodo hullamok.
A satrunkat egy Omne nevu tanyabokor szabadstrandjan - Omne badet -
vertuk fel. (A szabad atjaras jogarol szolo ismerteto a level
vegen.) Szepen lekaszalt fu, homokos vizpart, egy kb. 10-15 meteres
molo, egy csonak evezokkel (lakat nelkul), 2 kozos oltozokabin, 2
vizoblites nelkuli muanyag budi - tokeletes tisztasag, es
termeszetesen papir.
Satrat vertunk es a gazegore tett grillvason sok hagymaval
megsutottuk az utkozben vasarolt virslit - vegre semmi haliz :)) -
es felbontottunk hozza egy uveg badacsonyi szaraz muskotalyt, hogy
halmozzuk az elvezeteket. A kutya sem foglalkozott velunk, pedig ott
voltunk szemelot.
Az ejszaka jol telt. Nagyon keson sotetedett - akkor sem teljesen.
Az ujabb 500 kilometeres eszaki utnak mar lathato hatasa volt a nap
jarasara. A nap ezen a videken 10 ora utan nyugszik augusztus
elejen, es mar 3-4 ora kozott felkel. Elozo ejszaka Stockholmban
valoszinuleg a borus ido es a varosi fenyek miatt nem nagyon
erzekeltuk a kulonbseget. Hajnalban a homerseklet kozel volt a
nullahoz. Szerencsere a satorban ket-ket halozsakunk volt, igy
egyaltalan nem faztunk.
9. nap - Arvidsjaur - Storforsen
Szerdan reggel fel hatkor keltunk, hogy meg aznap Jokkmokkba
erjunk - kb. 7-800 km. Egy csapat vadkacsa - vagy liba -
tollaszkodott a satortol nehany meterre, majd kozos pottyantas utan
begyalogoltak a toba.
Nyolc ora utan mar 10 fokra emelkedett a homerseklet - egyebkent
szep ido volt. Sundswall es Umea kozott feluton egy nagyon
tisztesseges parkoloban reggeliztunk, a szomszedos kempingben
kaptunk ivovizet. (A parkolo WC-jeben csak melegviz volt -
maskulonben minden, meg pelenkazo helyiseg is.)
Skelefteanal hagytuk el a tengerpartot. A kovetkezo cel Arvidsjaur
volt, ahol az utikonyv szerint van egy osi lapp falu. Lett volna egy
masik is, ha a tengerparton haladunk meg egy darabig, de a kalauz
szerint ez volt az erdekesebb. Mint kiderult, tevedtunk, illetve az
utikonyv. De ezt legfeljebb a kovetkezo uton korrigalhatjuk.
Utkozben tobbszor is renszarvasok szaladtak elenk az uton. A helyi
autosokat nem nagyon hatottak meg. vadul kozejuk hajtottak, hogy
lemenjenek. Ezek nem olyan felosek, mint nalunk az ozek, szarvasok.
A 4700 lakosu Arvidsjaur egy 7200 lakosu megye kozpontja, amelyben
kb. 4000 to talalhato. Talan ezekbol a szamokbol is erzekelheto,
hogy milyen sokan laknak ezen a kornyeken, es milyen maga a taj. A
fak itt mar valoban nem nonek az egig. Kesobb meg feltunobb volt, de
mar itt is eszre lehetett venni, mennyire alacsonyak a fenyok, es
mennyire ritkan allnak az erdoben. A kornyek kedvenc helye a
raftingosoknak, pecasoknak es a gyalogturazoknak. De ha valakinek
ahhoz van kedve, akar a vasuti sinen is biciklizhet egy triciklihez
hasonlo - seged kerekkel ellatott - hajtanyon. Persze, csak akkor,
ha nem jon a vonat.
A lapp "templomfalu" viszont nem volt nagy durranas. Mintegy 80
fabol acsolt haz allt szorosan egymas mellett egy lekeritett telken.
Harom-negy "tipusterv" alapjan epitettek oket. Affele motelnek
mondhato az egyuttes, ahol a lappok vasar idejen meg szoktak
szallni. Kulon voltak lakaskent szolgalo hazak es raktarak. A
legnagyobb volt a "templom", vagyis inkabb gyulekezeti haz.
Innen kicsit visszafele kellett mennunk a tenger fele, hogy a
Storforsen vizeseshez jussunk. Alvsbyn elott balra letertunk a
Luleaba meno foutrol, hogy roviditsuk a tavolsagot. A faluk itt is
inkabb csak tanyabokrok voltak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy uttalan
utakon jartunk - igaz, az ADAC atlasz ismerte oket, igy nem kellett
nagyon felnunk. Volt olyan szakasz, amely jol ledongolt foldutnak
tunt. A vege fele mar azt hittuk, hogy megis eltevedtunk, de aztan
vege lett a foldutnak, es elertuk a Jokkmokk-Alvsbyn foutat, ahonnan
mar csak egy ugrasnyira volt a vizeses.
A latvany csodalatos volt. A zuhatagos szakaszon dobbenetes
energiaval vagtatott lefele a folyo a sziklak kozott. Egeszen mas
volt, mint az altalam korabbrol ismert plitvicei vagy a Krka
vizeses - a Szalajkarol nem is szolva - amelyek kedvesek,
kellemesek, a tavasz ebredeset mutatjak. Ebben a nyers ero, a vadsag
testesult meg. A szo valodi ertelmeben felelmetes volt. Kulonosen az
esti surolo fenyben, amely kemeny arnyekokat rajzolt. Nehol meg
szivarvany is kepzodott a magasra szallo vizpermeten. Az egeszet meg
izgalmasabba tette, hogy a hatalmas zajtol alig lehetett hallani
egymast. Az ismerteto szerint masodpercenkent 250-870 kobmeter viz
rohan at evszaktol fuggoen. A folyo utolso 2 kilometeres szakaszan
60 meter a szintkulonbseg. Ezen a reszen mintegy 8-900 meter hosszu
jardarendszert epitettek ki fabol, hogy tobb pontrol is latni
lehessen a kulonbozo szakaszokat. A vizeses kornyeke egy hatalmas
kotenger kisebb-nagyobb zugokkal, szakadekokkal, hasadekokkal. Az
egyik nagyobb volgyben amfiteatrumot alakitottak ki. (Illetve a
termeszet alakitotta ki, csak ulohelyeket, szinpadot, muszaki
allasokat epitettek bele.)
Persze itt is volt informacios tabla reszletes leirassal,
prospektusok a kis ladaban, tiszta WC-k papirral es tuzrakohelyek
faval. De belepot senki sem kert, sot oroket sem lattunk.
(www.alvsbyn.de/turism)
Raadaskent A szabad atjaras joga (egy ismerteto szovege alapjan)
"A sved videk nyitott mindenki elott. Szabad setalni, kocogni,
biciklizni, lovagolni, sielni az erdon, a mezokon, mas ember foldjen
keresztul, felteve, hogy nem okozol semmilyen kart a termesben, a
fakban, novenyekben, vagy az erzekeny talajokban. Ne zavarj, ne
rombolj - ez a legfobb szabalya, ertelme a Szabad kozlekedes
joganak.
Nehany altalanos iranyelv a videkre latogatoknak:
Gondosan figyelj mas emberre, allatokra, novenyekre, az
allatvilagra, vadonra. Szabadon setalhatsz keresztul mas ember
foldjen, vitorlazhatsz vizen, felteve, hogy nem mesz tul kozel a
hazakhoz, nem mesz at a kerten, vagy a vetesen, termesen.
Szedhetsz vadgyumolcsoket, gombakat, viragokat, felteve, hogy nem
vedett fajok. Nem szabad levagni a fakat, bokrokat, letorni az
agakat, vagy a fak kerget lefejteni Uszhatsz a vizen, kikothetsz a
parton csonakoddal, felteve, hogy nem mesz tulsagosan kozel a
hazakhoz, vagy a tiltott terulethez. Ne taborozz tulsagosan kozel a
hazakhoz, es kerj engedelyt a foldtulajdonosatol, ha satrat akarsz
verni csoportoddal hosszabb idore.
Ne gyujts tuzet, ha barmilyen veszelye van a tovabbterjedesnek. Nem
szabad tuzet rakni csupasz sziklan, mert szethasadhat. Inkabb
hasznalj fozolapot vagy grillsutot. Figyelj a vadon elo allatokra,
ne zavard a feszkeiket, kicsinyeiket. Autoval, lakokocsival,
motorral, mopeddel nem mehetsz le az utrol. Szabad halaszni a
tengerpart teljes hosszaban es a szigeteken, de csak pecabottal.
Vegul arra kerunk, hogy ne szemetelj."

A 6. reszben atlepjuk az eszaki sarkkort...

Gyorffy Arpad Nagyvazsony -  
www.badacsony.hu/kalauz
Foldi Utikalauz  - Informaciok a Fold nevu bolygo erdekes tajairol
+ - Re: Tunezia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Erdeklodessel olvastam a beszamolo elso reszet; varom a folytatast.

Mar kozel 20 eve voltam ott; kivancsi vagyok, hogy mennyire es miben van
komolyabb valtozas azota. 

* Hasznalatos me'g a francia nyelv, vagy lassan kihal es az angol veszi at
a szerepe't?

* Me'g mindig 1000 reszbol all a dinar?

* Most is tilos dinart az orszagbol kivinni?

* A szeszesital kime're'se me'g mindig korlatozott bizonyos idopontban?
Ma'r nem emlekszem, hogy csak hany ora utan szolgaltak ki...

* Lattatok felmeztelen noket a tengerparton?  (= melltarto nelkul)
Valahogy nekem ez volt a legfeltunobb, mert igazan nem va'rtam egy arab
orszagban!  (na persze, "ha Romaban vagy, kovesd a romaiakat" jeligere en
is szivesen bealltam soraikba  ;-) )

* Me'g most is millio ronda antenna ekesiti az epuletek ezreit?

Milyennek tala'lta'tok a politikai helyzetet?  Milyen a kozbiztonsag? 
Amit a tuniszi (fovarosi) sugarutrol irsz, az nekem is nagyon tetszett, de
leginkabb a bankokban lehetett az europai szinvonalat erzekelni.  Irj a
fovaros es a karthagoi vonal kozotti vonat- es orszagutrol - az a
tobbieket is erdekelni fogja, hogy viz van mindket oldala'n. 

Ha emlekszel a koznapi (elelmiszer, ital, stb.) a'rakra, kerlek, idezz
nehanyat.  Ha nem szervezett uttal megy valaki, mennyi egy nem draga 
szalloda mostanaban?

Udv.,
Martha

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS