Csaba es a tobbiek!
> Valamit azert tisztaznunk kell. A ter nem tagulhat, omegvan, megvolt, es
> marad is, fuggetlen az ot kitolto anyagtol. Egyetlen tulajdonsaga lehet,
> espedig a vegtelenseg. No de nem szallok vitaba, amint irtam a felteves
> teljesen logikai alapon epul.
Kozvetlen tapasztalatom nincsen errol, ha netan hulyeseg, amit
irok, kerlek javitsatok ki, de valahol azt olvastam, hogy a ter
igenis tagul. Ezzel magyarazzak azt, hogy a galaxisok tavolodnak
egymastol, mert gondolj bele, ha a ter nem tagulna, hogyan volna
lehetseges az, hogy mindenik galaxis tavolodjon mindeniktol?
(persze tudom, vannak kivetelek, de keves es ott mar a
gravitacios kolcsonhatas lep be a kepbe)
Engem ez arra a bizonyos mazsolas hasonlatra emlekeztet.
Kepzeljuk el, hogy a ter egy mazsolas kalacs (meg nincsen
megsutve) es a mazsolak benne a galaxisok. Most megfogjuk a
kalacsot es elkezdjuk nyujtani (lehetosegekhez merten mindharom
iranyba). Ez hasonlatos ahhoz, ahogy a ter tagul, a galaxisok
pedig egyre tavolabb kerulnek egymastol. Ami nem vilagos, az az,
hogy nem lesz-e "ritkabb" a ter a tagulasa folytan, miert nem
keletkeznek "hezagok"?(ha ertitek mire gondolok)
peti

nagycs irta:

> Valamit azert tisztaznunk kell. A ter nem tagulhat, omegvan, megvolt, es
> marad is, fuggetlen az ot kitolto anyagtol. Egyetlen tulajdonsaga lehet,
> espedig a vegtelenseg.

A tudomany es az altudomany kozott egyebek kozott az a kulonbseg, hogy a
tudomany tisztaban van vele (es nem is titkolja), hogy allandoan hipoteziseket
hasznal, mindig egy adott elmelet kontextusaban ervenyes, amit mond. Az
elozo ket cikkben is tobbszor megjegyeztem, hogy mindez a standard kozmologiai
elmeletben, a tudomany pillanatnyi allasa, X vagy Y elmelete stb szerint van
igy vagy ugy. 

Az altudomany viszont ex cathedra kijelentett, vitathatatlannak tekintett
vegso igazsagok leszogezesevel operal (lasd a fenti idezetet). Eppen ezert:

> No de nem szallok vitaba,

Ilyen kiindulas miatt nincs is min vitazni.

dgy



Ui: az izotropia es a homogenitas kerdeserol a jovo het vegen irok (ha addig
nem tisztazodik), most elmegyek Balaton-atuszasra es Kapolcsra. :)
Mindenkinek hasonlo jokat!

Kedves Csaba!

>de amint latom vannak dolgok, melyek
>meghaladjak az egyszeru logikai gondolkodasmodot.

Amit te "egyszeru logikai gondolkodasmodnak" nevezel, az nem mas, mint
az ugynevezett koznapi gondolkodasmod. Ez kisgyermekkorunkban,
mindennapi tapasztalataink alapjan alakul ki. Mivel olyan korai
eletszakaszban, amelyre kesobb mar nem emlekszunk, azt hisszuk, hogy
ez a gondolkodasmod abszolut ervenyu. Pedig nem az, hanem a bennunket
korulvevo vilag kozeliteses gondolkodasmodja. Peldaul, mivel a
hetkoznapi eletben csak nagyon lassan mozgo targyakkal talalkozunk, el
sem tudjuk kepzelni, hogy mi tortenik, ha egy targy gyorsan mozog. Ha
azutan megis talalkozunk ilyen targgyal, minden zsigerunk
felhaborodottan tiltakozik azok ellen az "illogikus" tapasztalatok
ellen, amelyekkel talalkozunk. Tehat: ha a vilagot meg akarjuk erteni,
szakitani kell az "egyszeru logikai gondolkodasmoddal".

>Valamit azert tisztaznunk kell. A ter nem tagulhat, omegvan, megvolt,
es
>marad is, fuggetlen az ot kitolto anyagtol. Egyetlen tulajdonsaga
lehet,
>espedig a vegtelenseg. No de nem szallok vitaba, amint irtam a
felteves
>teljesen logikai alapon epul.

Sajnos, ennek a bekezdesnek minden szava tevedes. Te csak a
Newton-Kant-fele terfogalmat ismered. A logikai alapra hivatkozol, de
ez -amint mar irtam - a mi kis nagyon szuk, kozvetlenul tapasztalt
vilagunknak a "logikaja". A tudomany egyik celja eppen az, hogy
tullepje ennek hatarait. Olyan ez, mint ahogyan a Foldon elve nem
eszleljuk a felulet gorbuletet, es azt hisszuk, hogy a Fold felulete
sik. Pedig az alaposabb vizsgalat kideriti, hogy gombfelulet, amelyen
a sikgeometria nem ervenyes, es az "egyszeru logikai
gondolkodasmoddal" ellentetben a haromszog szogeinek osszege _nem_ 180
fok. Olyan ter, amilyenrol te beszelsz, nem letezik, az csak a
kozvetlenul tapasztalt vilag terfogalmanak illegalis extrapolacioja.
Teret _csak_ az anyag hoz letre maga korul, olyan, hogy az anyag
"kitolti" a tole fuggetlenul letezo, abszolut teret, nincs.

>mignem kiderul hogy az a valami egeszen
>maskepen van, mert az adatok hianyosak voltak, a tudomanyos kutato
eszkozok
>fejlodesevel az esemenyek egeszen maskep festenek.

Ez igy nem pontos. Nem az szokott kiderulni, hogy "valami egeszen
maskeppen van", hanem az, hogy valami pontosan ugy van, mint
gondoltuk, de csak bizonyos tartomanyban. A newtoni mechanika
tokeletesen igaz, de csak bizonyos sebesseghatarok alatt. A mindennapi
eletben semmi ertelme sem volna a relativisztikus mechanikat
hasznalni, illetve a relativisztikus mechanika az esszeru hibahataron
belul ugyanazt az eredmenyt adna, mint a newtoni. A tanulsag az, hogy
elmeleteinket, elkepzeleseinket nem szabad bizonyos hatarokon tul
alkalmazni, ahogyan azt az "egyszeru logikai gondolkodasmod" szeretne.

>Amiert barkinek
>gyakorlati maganvelemenyei vannak, egy cseppet sem jelenti, hogy
masvalakin
>tulnez.

A maganvelemeny akkor indokolt es jogos, ha valaki ismeri a tudomany
eredmenyeit es a hozza vezeto utat. De enelkul nevetseges. Olyan,
mintha valaki egy magyarorszagi svab faluban felszedett nemet
nyelvtudas alapjan kritizalni kezdene Goethe nyelvhasznalatat.

Ferenc

Kedves Janos!

>>>Akkor most mi a helyzet az eredeti egyenlettel?
>Ez viszont tovabbra is kerdes.

Ketfele kepen is mar meg lett oldva.
Kalman a #1531 szamban az inverzmatrix felhasznalasaval
x = A^-1 * b
,en a #1535 szamban anelkul
x1 = b1 - x2
x1 = b1 - b2 + x3
x1 = b1 - b2 + b3 - x4
x1 = b1 - b2 + b3 - b5 + x5
 ....
vezettuk le, hogy
x1 = b1 - b2 + b3 - b4 + b5 - b6 + ...

Ehhez hozzavettuk azt a feltetelezest, hogy ez a vegtelen sorozat
konvergens, vagyis
b1 - b2 + b3 - b4 + b5 - b6 ... = b

Ezert az eredeti
x1 + x2 = b1
x2 + x3 = b2
x3 + x4 = b3
 .....
egyenletrendszerhez jon meg egy
x1 = b
egyenlet, amely miatt minden x_ meghatarozotta valik, vagyis
x2 = b1 - x1 = b1 - b
x3 = b2 - x2 = b2 - b1 + b
x4 = b2 - x3 = b3  - b2 + b1 - b
 .....

Tehat egyertlemuen a b_ sorozat konvergenciaja miatt valik megoldhatova az
egyenletrendszer.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!

Vegiggondoltam, hogy hogyan kell ertelmezni az arapaly erok
hatasmechanizmusat. Lacinak igaza van abban, hogy a Fold kiterjedese eleg
jelentos a Fold-Hold tavolsaghoz viszonyitva, es emiatt a gravitacios ter
inhomogennak tekintheto, igy holdkozeli foldfelszinnel mintegy 6,5%-al
nagyobb a Hold vonzasa, mint a foldfelszin atellenes oldalan. Ez az ero
azonban egyforman hat a kozetekre, es a vizre is, leven a gravitacio minden
anyagot azonosan gyorsit azonos tavolsagban. Ha a Fold teljesen folyekony
lenne, ez a tavolsagbol adodo 6,5 % vonzaskulonbseg a Fold atellenes
pontjain azt eredmenyezne, hogy az egesz Fold kismertekben megnyulna a
Fold-Hold tengely menten, es valami ellipszoid, vagy tojas alakot venne
fel. Azonban a Fold szilardsaga kovetkezteben ez az alakvaltozas nem
lehetseges. Ennek ellenere az elmeleti gravitacios felszin ilyen
tojasalakban lenne eromentes, amelyhez kepest a tenyleges szilard felszin a
Fold-Hold tengely metszeseinel alacsonyabnak szamit, a ra meroleges atmeron
viszont magasabbnak. Vagyis a Hold kozelsege miatt az elmeleti tojas
csucsainal a majdnem gomb felszin godornek szamit, ahova ezert a tengerviz
osszefolyni igyekszik. Igy a fold atellenes pontjain egyszerre van dagaly,
es ezek a dagalyovezetek az egyenlito kornyeken, nagyjabol a rak- es
bakterito kozott vandorolnak, ahogyan a Fold forog, de 12 orankent
ismetlodve. De a kozetekben is felszultsegek keletkeznek, hiszen ez a
tojassa formalni igyekvo ero minden foldi anyagra hat, es jelentosen
hozzajarul a tektonikus tevekenysegekhez, keregmozgasokhoz, valoszinuleg
ezeknek legfobb hajtoereje. Ha a Fold teljesen rugalmas lenne, csak akkor
szabadulnank meg az arapaly eronek a bolygo forgasat lassito hatasatol, es
sajnos a dagado vizek megfogasa csak keveset szamit ebbol a szempontbol,
hiszen a tektonikus mozgasokban is hatalmas erok emesztodnek.

A korabbi levelemben tett azon kijelentesemet, mely szerint a lassulo
forgasnal kisebb az arapaly ero, ezennel visszavonom, hiszen most mar
latom, hogy ez a tojassa formalo ero nem fugg a bolygo forgasi
sebessegetol. Lassu forgasnal nagyobb ideig hat egyazon helyre, es nagyobb
maradando deformaciot okoz, ha egyaltalaban elegendoen nagy az ero ahhoz,
hogy deformaljon.

A Hold atellenes pontjai kozotti tavolsagon a Fold-Hold tengely menten
mindossze 1,8%-nyi kulonbseggel hat a Fold gravitacios ereje, mivel azonban
ez az ero mintegy nyolvanszor nagyobb, mint a Hold ereje a Foldre, ezert a
Holdon kb. 22-szer nagyobb erok kenyszeritik a tojasformat, mint a Foldon.
Ugylatszik ez a kulonbseg mar elegendo volt a forgas megallitasahoz, es ez
a vegleges tojasforma megszilardulasat jelentette, amellyel egyutt a
tektonikus mozgasok is megszuntek a Holdon.

Bar a leirtak alapjan nincs szukseg feltetelezni mas erok, igy a magneses
erok kozremukodeset sem a szinkronizacioban, azonban ilyen erok azert
leteznek, jolehet nem becsultem meg a ket fele ero aranyat, es igy a
szinkronizacioban elfoglalt jelentoseget sem. De Ferenc megjegyzesere
reagalva, aki szerint a magneses ero hatasmechanizmusa lenyegeben nem
kulonbozik az arapaly effektustol, meg kell jegyeznem, hogy mig a
gravitacio kizarolag a kulonbozo tavolsaguk szerint hat a bolygo kulonbozo
reszeire, addig az inhomogen magneses ter ezen kivul a bolygo kulonbozo
alkoto anyagaira is kulonbozo keppen hat. A ferromagneses anyagokat vonza,
a diamagneses anyagokat taszitja, a paramagneses anyagokra pedig alig van
hatassal, tehat tenylegesen asszimetrikussa probalja tenni a bolygo
anyagait, mig az arapaly ero csak a bolygo alakjan probal torzitani.
Ezenkivul, ha mind a ket egitest magneses, akkor az ellentetes magneses
polusok is vonzak egymast.

Udv: Takacs Feri