>Viszont legalabb ket katasztrofatol messze nem vagyunk
>vedettek, bar az ebredezes talan beindul ezugyben is.
>Egyik amit emberi kozossegek fanatikus orultjei okozhatnak,
>masik - amit a termeszet okozhat, esetleg a kozmoszbol
>erkezo tulsulyos meglepeteskent.


Zolit a fenti, igen bolcs sorokat (is) tartalmazo leveleert vaskalapos
taborparancsnok (al)helyettesi dicseretben reszesitem, es felkerem a
tisztelt lista levelezoit, hogy szamara a tovabbiakban sziveskedjenek temat
szallitani, hogy a sajat fejeben kialakulo, esetenkent folottebb faraszto
otletektol minket megkimeljen :-)


Janos

Egy kis kiegeszites a ligninhez.
A multkori levelemben irt eljarasok inkabb a lignin-
tartalom analitikai (mennyisegi) meghatarozasara
szolgalnak. Iparban nemigen kell eloallitani lignint,
ugyanis a papirgyartasban jelentos mennyisegben
mellektermekkent keletkezik (a szulfit-szennylugban,
vizoldhato lignin-szulfonsav kalcium-sokent).
Udv.: S. Zoli

Szia Zoli!

> Miert gyartanak masfele korongot kozetvagashoz, ill. femhez ?
Mas szemcseszerkezet kell pl. kohoz, mint acelhoz. A ko normalis korulmenyek
(vagas) kozben nem lessz olvadt, az szilardan marad (torik). A fem-vagasnal
a fem azert vet szikrat, mert lagyulasig melegszik, es ezt a meglagyult
femet szorja ki a korong. A fem vagasoanal tehat olyan szerkezet kell, amibe
nem tud belekenodni a fem. A konek viszont sokkal nagyobb a koptato hatasa,
ezert nagyon szilard kotesu szemcsekre van szukseg.

> A kozetvagasnal keletkezo por nem szokott megartani a
> gep csapagyanak ?
De! Bar eleg jo porvedelemmel vannak ellatva, azert a sok kovagas joval
hamarabb tonkreteszi a gepet. Bemegy a por (a hutessel) a gep belsejebe is,
es bar eleg finom, azert szepen koptat, meg beull minden kis resbe. Ezek a
gepek ugy szoktak tonkremenni, hogy elobb a csapagy-hezag novekszik meg (a
koptatas miatt), majd ha ezt nem javitjak ki idoben, akkor az alloresz es
forgoresz kozotti kis res eltunik. Ha emiatt nem esik szet a csapagy, akkor
az egymashoz surlodo allo es forgoresz annyira felmelegszik, hogy a
tekercsek szigetelese, es az egyeb muanyag alkatreszek mennek tonkre.
Kunkluzio : Nem feltetlenul akkor kell a gep javitasat elvegezni, mikor mar
megallt.........

> Latott mar valaki szetrobbanni vagokorongot ? Mennyire
> rombolo hatasu ?
Iden, magam is "produkaltam" mar ilyet. Ha nics a gepen vedoburkolat, es meg
raadasul a korong sikjaban vagy, az Isten vigyazzon rad!! A gepek
fordulatszamat ugy meretezik, hogy a nevleges korongatmerovel 80m/s legyen a
keruleti sebesseg. Elkepzelheted milyen, mikor legallabb 200km/h sebesseggel
Neked csapodik egy apro targy, siman kilyukasztja a borod. (szerencsere
nekem csak a melosgatyomhoz csapodott, de igy is bekekult a helye)
Egyebkent veszelyesebb a vagokorong, mert annak csak a ket oldalan van
uvegszal-szovet, a vastagabb (tisztito) korongokban belul is van, ezert azok
nagyon nehezen szallnak el.

Udv : Pista

Kedves Lista!

Egy apro kiterot tennek a vita fovonalatol:

> Olah Gyorgy Nobel-dijasunk velemenye szerint a szenhidrogen-kincs
> kimeritese nem jelenti a jovo generacioinak kisemmizeset, ugyanis
> mire a fosszilis keszletek elfogynak, addigra a tudosok kidolgozzak
> azokat a hatekony eljarasokat, melyekkel a legkori CO2-bol es vizbol
> mindazok a nyersanyagok es uzemanyagok eloallithatok lesznek,
> melyeket eddig foldgazbol, ill. koolajbol allitottunk elo.

Az a helyzet, hogy itt nem amiatt kell aggodni, hogy nem lesz 
energiank, nyersanyagunk, stb, hanem amiatt, hogy nem lesz oxigenunk. 
A Fold mar eleg hosszu palyafutas utan ert oda, hogy megjelent rajta 
az oxigen termelo fotoszintezis. Addig a legkoreben nem volt oxigen,  
csak ez utan kezdett felhalmozodni. Az oxigen ugyan a viz bontasabol 
szarmazik, de a szerves anyagok eloallitasahoz szendioxidot hasznal a 
fotoszintezis. Osszessegeben egy szendioxid molekula eltunte egy 
oxigen molekula megjelenesehez vezet mikozben a szen a szerves 
anyagokban halmozodik. Ennek alapjan minden egyes oxigen molekulanak 
meg kene legyen valahol a szen atom parja elhalt, es kulonbozo 
fossziliakban felhalmozott szerves anyagokban. A helyzet ennel
rosszabb, ugyanis kezdetben az oxigen egy jelentos resze az addigi 
redukalo kornyezet kovetkezteben redukalt formaban jelen levo kozetek 
oxidalasara forditodott. Ha az osszes fosszis anyagot elobanyasszuk, 
meg mielott az utolso molekulajat elegetnenk fel kene hasznaljuk az 
utolso oxigen molekulankat. Igy aztan csak remenykedhetunk benne, 
hogy mindaddig amig a jelen szabadrablasos piaci gondolkodas el, nem 
jutnak addig a a technika vivmanyai, hogy minden fosszilis anyag 
lelohelyet el lehessen erni. Van egyebkent meg egy folyamat ami 
oxigen feldusulast eredmenyez a legkorben, nevezzetesen az, hogy a 
legkor felso retegeiben a kozmikus sugarazas hatasara vizmolekulak 
esnek szet H re meg O-re, es mivel a H lenyegesen konnyebb, nagyobb 
valoszinuseggel szokik meg a legkorbol. En hajlanek ra, hogy ez a mi 
legzesunknek nem eleg, mert ha a folyamat szamottevo lenne, akkor mar 
lathato hatassal kellett volna legyen a Fold oxigen termelo 
fotoszintezis elotti legkorere es kozeteire is.

Az, hogy az energiavalsag nem oldodik meg, attol nem kell tartanunk. 
Inkabb attol kell, hogy megoldodik. Ez egy eleg alattomos csapda, 
mert a kenyelmunk erdekeben mind tobb energiat hasznalunk, de az 
bizony itt marad ho formajaban, es a mi termelesunktol kb fuggetlenul 
a sajat tempojaban szokik meg a Foldrol. Elobb utobb minden energiat 
amit termelunk hove alakitunk, de ennek az energianak csak egy 
toredeket hasznaljuk fel, nagy resze mar felhasznalas elott hove 
alakul az eloallito gepeink veges hatasfoka miatt, es itt nem (csak) 
technika beli tokeletlensegekre kell gondolni, hanem a termodinamika 
foteteleire is. Szoval egy korlatok nelkuli energiahozzaferesi 
lehetoseg a Fold sima megfozeset jelentheti.

> Viszont legalabb ket katasztrofatol messze nem vagyunk
> vedettek, bar az ebredezes talan beindul ezugyben is.
> Egyik amit emberi kozossegek fanatikus orultjei okozhatnak,
> masik - amit a termeszet okozhat, esetleg a kozmoszbol
> erkezo tulsulyos meglepeteskent.

Szerintem az elobbi a sulyosabb problema, mert annak megoldasa nem 
mennyisegi, hanem minosegi valtozast igenyel. Nem az eszkozeinknek es 
a felhalmozott tudasunknak kell megvaltozni, hanem nekunk magunknak. 
Ezert tartom rossznak azt a hozzaallast, hogy "a tudomany majd 
megoldja a problemakat". Szerintem ez egyszeruen nem igaz, az etika 
es a neveles mar eselyesebb. Az "orult fanatikusok" is az etika 
targykore: mit tehetnek meg egymassal es a vilaggal az emberek velt 
vagy valodi igazuk vedelmeben. Egyebkent en ugyanilyen veszeljesnek 
tartom az "uzleti" gondolkodast. Azt, hogy ha valamit van aki 
megfizessen (nem feltetlen rosszindulat, lehet hogy csak kenyelem 
altal vezereltetve), lesz aki megcsinalja, a kovetkezmenyeltol 
fuggetlenul. Zoli optimizmusahoz csatlakozva viszont talan beindult 
az ebredezes ez ugyben is. A Zoli altal emlitett masodik problema az 
csak mennyisegi kerdes. Halmozodnak a tehnikai ismereteink es 
lehetosegeink, es mind nagyobb urkatasztrofak elharitasara leszunk 
kepesek.

Udv,

Szabolcs

Kedves Szocs,

deltaT = 2*l/c/(1-v^2/c^2) - 2*l/c/sqrt(1-v^2/c^2)

>A relativitas keplet szerint igy van

Nem a "relativitas keplet" szerint van igy, sot. A keplet egy abszolut allo
rendszerben v sebesseggel mozgo MM berendezes szigoruan a newtoni
mechanikaval leirt viselkedese. A feny ebben az abszolut allo rendszerben c
sebesseggel halad. Ird fel te is, meglatod... Az elso tag a tavolodo tukrot
utolero majd visszaverodve a szembefuto detektort elero feny futasi ideje. A
masodik tag a keresztagban az egyenlo szaru haromszog szarait befuto feny
futasi ideje, a gyokvonas a Pithagorasz tetellel jon be mikor kiszamitod a
haromszog szarat. (a haromszog magassaga az l kar, alapja pedig az a hossz,
amit az MM berendezes megtesz annyi ido alatt, amig a feny a hossziranyu
karon utoleri a tukrot majd visszaer a szembefuto detektorig)

Van ezzel a keplettel barmilyen problemad? Nehez itt rajzolni, de azt hiszem
eleg erthetoen leirtam hogyan lehet felirni, ez nem okozhat nehezseget... Ha
megis, jelezd, es levezetem, csak par sor az egesz.

Ez a keplet a newtoni fizikaban hang es feny eseten is ervenyes, persze ha
v<c.
Ebbol a kepletbol kovetkezik, hogy ha v valtozik, az interferenciacsikok
helyzete valtozik.
Ez a keplet hang eseteben a valosaggal egyezo eredmenyt ad.
Ez a keplet feny eseteben a valosaggal nem egyezo eredmenyt ad.
Ebbol kovetkezik, hogy a newtoni fizika feny eseteben nem jo.

Ha az interferenciaval kapcsolatban lennenek ketsegeid, leirom. A forras, a
tukor es a felfogo ernyo egyutt mozog. Ebbol kovetkezik, hogy az ernyon a
kulonbozo uton odaerkezett feny frekvenciaja ugyanakkora lesz, tehat
statikus interferenciakepet lehet latni. Ha ebben ketseged lenne, gondolj
arra, hogy ahany hullamhegy elindult egy masodperc alatt, ugyanannyi
hullamhegy meg is erkezik az ernyore szinten egy masodperc alatt, hiszen nem
valtozik a forras es az ernyo tavolsaga, igy nem valtozhat az uton levo
hullamhegyek szama, es hullamhegy sem veszhet el ut kozben. A ket ut futasi
ideje kozotti kulonbseg viszont a sebessegtol fugg a newtoni fizikaban,
megpedig az iras elejen lathato keplet szerint fugg tole. Ha a futasi ido
kulonbozik, akkor a fazishelyzet is kulonbozik, ha a fazishelyzet
kulonbozik, akkor mas lesz az interferenciakep.

Feny eseteben ez a valosagban nem tortenik meg. Ez a kulonbseg a hanghoz
kepest. Fenyre nem jo a newtoni fizika.

>Mondtam, hogy a MM kiserlet "hit", mert legalabb 5-6 magyarazatot olvastam.

Nem akarok hitvitaba bonyolodni...   :-)))

>Ebben a kiserletben a Doppler hatas kellene ervenyesuljon, amely szerint a
fenyforras es a megfigyelo, mozgasban kell legyen egymashoz viszinyitva. Ezt
az eszkoz nem biztositja, s ezert nem mutattak ki utelterst, meg akkor sem,
ha megsokszorozod az utat.

Ennek igy nincs semmi ertelme. Termeszetesen van mozgo fenyforrasnal doppler
shift, de mi koze ennek az adott kerdeshez? A fenyforras, a tukor es az
ernyo egymashoz kepest nem mozog, egyetlen berendezes reszei az MM
kiserletben. Ha a feny az abszolut terben mozog c sebesseggel (mint ahogy a
hang a levegoben mozog hangsebesseggel), akkor ez a berendezes kulonbozo az
abszolut terhez mert sajat sebessegeknel kulonbozo interferenciakepeket
produkalna, mert a feny futasi ideje fenti keplet szerint fugg a berendezes
sebessegetol.

>A gyakorlatban az idomerest nem probalta meg senki.

Ezt is megtettek, a GPS muholdas kiserletben pontosan ezt tettek, egy
iranyba halado feny futasi idejet mertek. Mondjuk ezt Einstein akkor nem
tudhatta...

>Az alap elvben nem billentem ki. A hang vagy feny egyforman viselkedik,
amit a toled kapott keplet is igazol, csak a sorrend nemvolt jo, mert az
oda-vissza uton a t = l/(c-v.) - l/(c+v)

A newtoni modellben viselkedik egyforman a hang es a feny, es a newtoni
modellben ervenyes mindkettore a fenti keplet. A valosagban hangra a keplet
eredmenye egyezik a kiserleti eredmennyel, fenyre meg nem egyezik.

>Eloszor azt gondoltam idomeres tortenik es nem utmeres. Amint leirtam, nem
a pontossaggal van a baj, hanem az egesz
felszerelessel, de meg lehet csinalni mas eszkozzel..

Eleg reszletesen leirtam, hogyan lehet felirni newtoni fizikaban a kepletet.
A keplet szerint az MM berendezes interferenciacsikjainak valtozni kene a
sebesseggel. Szerinted nem kellene valtozni az interferenciacsikoknak. Ez
egy jol definialt ellenvelemeny, de erthetetlen szamomra, mire alapozod.
a, Nem jol irtam fel a kepletet? Hol a hiba?
b, Vagy a kepletbol nem kovetkezik, hogy valtozik a kep? Leirtam, hogyan
kovetkezik. Ebben hol a hiba?
c, Vagy akkor mi a helyzet?
d, Ha tudsz olyan eszkozt, amivel abszolut sebesseget lehet merni, meselj
rola. Erdekessege mellett biztos Nobel-dij is.

Udv, Jozsef