A Bodonyi-Sarkadi gravitacio osszefoglalasa
Sarkadi Dezso 2003.09.16.

Tisztelt FIZIKA HIX tarsak, Kedves Hozzaszolok!
Keves idom miatt atmenetileg szeretnem lezarni
a BS gravitacioval kapcsolatos leveleimet.
A vita nincs vegleg lezarva, hiszen Bodonyi Laszlo
kiserletei kb. 7-8 evvel ezelott bennem nagy
gondolatokat inditott el.
A gravitaciot nagyon szegenyesen ismerjuk, ezert
tiszteletre melto barmilyen probalkozas, mely a
gravitacio jobb megismereset szolgalja mind
kiserleti, mind elmeleti oldalrol.
Nyugaton egy oktatasi celt szolgalo Cavendish
inga elektronikaval es szoftverrel 5000 dollarnal
kezdodik, tehat itthon altalanos vagy kozepiskolaban
a Cavendish kiserlet bemutatasa ritka, mint a feher
hollo. Megemlitem Ozsgyani Laszlo nevet, aki
egy sokkal olcsobb Cavendish inga prototipusat
fejlesztette ki, nem talal ra gyartot idehaza evek ota.
En Bodonyi Laszlo nyoman fizikai ingaval kiserleteztem,
ujabban kis meretu fonalingaval, a gravitacio egyszeru
kimutatasa celjabol, olcso eszkozokkel.
Remelem, hogy majd az egyszeru hazai gravitacios
meroeszkozok eljutnak majd az iskolakba, hogy
az ifju nemzedek sajat maga lathassa kiserletileg
a gravitacio finom reszleteit is.
Most nehany valasz a felvetesekre. Nem akarok
tovabbi minositeseket tenni azokra, akik hozza
nem ertes miatt engem negativan minositenek.
Az is igaz, hogy a BS gravitacio, a dinamikus
gravitacio tulajdonsagait tovabbra is
vizsgalom, mivel meg sok nyitott kerdes nmaradt.
Felvetes: nincs is fizikus diplomam.
Hat errol sokat lehetne beszelni, mirol ismerheto
meg egy "igazi" fizikus, de inkabb errol nem!
Fizikus diplomamat 1972-ben szereztem jeles
eredmennyel a KLTE-n, a diplomam szama 182,
aki nem hiszi, hivja fel az egyetemet.
Felvetes: a kiserleteim leirasa hianyos, nem tudni
hogyan jon ki belole a BS gravitacio.
A legjobb kiserleteim a rezonancia elven mukodo
kiserleteim voltkak, ezekre mar hivatkoztam,
megjelent nyugaton a Journal of Theoretics
elektronikus folyoiratban, mely csak szakmai
ellenorzesek utan jelentet meg dolgozatot.
A kiserleti eredmenyeimrol a miskolci
microCAD 2003. nemzetkozi konferencian
beszamoltam, az eloadas nyomtatott formaban
megjelent. Ugyancsak a rezonancia mereseimrol
megjelenes alatt all egy dolgozatom.
A rezonancia kiserletek Fourier analizise
egyertelmuen mutatja, hogy a forgo asztalon
elhelyezett feles tomeg es egyenlo tomeg
kozul az egyenlo tomeg hatasa lenyegesen
kisebb, mint a felese.
Felvetes: Javaslatokat es segitseget
tovabbi gravitacios kiserletekre szivesen
elfogadok es partner vagyok.
Sok penz es sok ido, ha megvan, akkor OK
reszemrol.
Felvetes: a Newton-igravitacio ugy tokeletes,
ahogy van. Soha nem mondtam, hogy a
Newton-i gravitacio rossz lenne, specialis
esetekben jo kozelites, mint a BS gravitacio.
A Dirac egyenletrol majd 20 evig azt gondoltak,
hogy abszolut tokeletes, mig nem jott a
Lamb-shift. Egy fizikai jelenseg matematikai
modellje mindig csak egy kozelitese lehet
a valosagnak. Aki maskeppen gondolja, az
matematikus lehet, de nem igazan fizikus
az en szememben.
Felvetes: hova tunik a gravitacios energia.
Altalaban mitol valtozhat? Valasz: a
termeszetben a gravitacios energia tulnyomo
reszt disszipalodik, pld. eso testnel a
levego surldasa miatt. Inga kiserletekben
a kezunk altal bemozgatott test paranyi
energiat visz be. Vagy automatikus
rendszerek eseten ezt altalban egy kis
villanymotor vegzi. Ennek az energianak 
bizonyos hanyada megvaltoztatja egy
gravitacios rendszer gravitacios energiajat.
Felvetes: Nobel dij. En is szeretnek egyet,
mint minden mas kutato, akinek van
sajat otlete. Aki nem lottozik, az nem nyer.
Teny: nincs irodalmi adat egyenlo
tomegek kozotti gravitacios meresrol,
Bodonyi es Sarkadi neven kivul.
Zaromegjegyzes:
A primitiv ellenvetesekre nem latom az
ertelmet valaszolni. Aki meg me'g mindig
leragadt az elojel hibanal a BS gravitaciot
illetoen, az leragadt. Legalabbis a fizikaban.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso 2003.09.16.

Udv.

Nem tudom ez a tema volt-e korabban, de most mekkerdem: az ember ugyebar
iszik kolat es
kavet. Nem tudna valaki "szakszeruen" osszehasonlitani a kettot
koffeintartalom
szempontjabol? Vagyis egy liter kolaban ugyanannyi koffein van, mint x
csesze kaveban.
Nem ph-rol, nem cukorrol van szo, hane ma koffeinrol. Koszi az esetleges
valaszt.

Minden jot.

Kedves Dezso !

>1./ Zolinak! Negy kondenzatoros elmozdulas-meres.
>A modszer valoszinuleg mar elterjedt a gyakorlatban, de
>en nem igazan ismerem, az elvet sem. 
>... erdekelne egy reszletesebb leiras. 

A #2264-ben korulirt aramkor lenyege, hogy a 4db valtozo
kapacitasu kondenzator merohidat alkot. E merohidnak nincs
fix DC feszultsegre kotott pontja, mert 1-1 ellenfazisban mukodo
negyszogjelforrassal hajtjuk meg a hidat. (Ha a jelforrasok
CMOS logikai aramkori kimenetek, akkor mindossze nehanyszor
10 Ohmos lesz a belsoellenallasuk. Ez elhanyagolhato
a kapacitiv szenzorok impedanciajahoz kepest, ami kedvezo.)
Az kiegyenlitetlen hid 1-1 ellenfazisu kimenojelet ado - tehat 
szimmetrikus kimenete  2db muveleti erositobol allo, szimmetrikus 
bemenetu ill. kimenetu *dual* eloerositot vezerel. Irom,
hogy e szimmetrikus par mikent van egymassal egyszeru 
csatolasban:
E fokozatban kondenzatorok nem szuksegesek, tehat mindossze
2db muveleti erositobol es 3db ellenallasbol is allhat, elso kozelitesben.
1-1 azonos erteku ellenallas a negativ visszacsatolasukat szolgalja
kulon-kulon, a 3. pedig kozvetlenul osszekoti az invertalo bemeneteket. 
Ha ezen 3. ellenallas potmeter, akkor az erositesi tenyezo 
kenyelmesen valtoztathato !
Kell meg 1db feszultsegoszto, mellyel az egyszeres tapfeszultseget 
felere osztjuk le - s ezt a segedfeszultseget 1 kondival hidegitve - 1-1 
nehany MOhmos ellenallassal az amugy MOS bemenetu muv. erositoink 
nem-ivertalo bemeneteire visszuk, hogy ne lebegjenek. (Ugyanezen 
nem-invertalo bemenetek fogadjak a kapacitiv hid  AC jeleit.)
Ez igy mar jo, de meg nincs kesz, mert altalaban kell egy 
tovabbi fokozat (az aszimmetrizalo), mely a ket kimenetbol 
1-et csinal. Ez egy 3. muveleti erosito, mely itt es most 1-1 
csatolokondin at kapja a jeleket, s DC-ben csak 1-et erosit, mert van 
neki 1db visszacsatolo ellenallasa ami ugyancsak par MOhmos.
Ezzel parhuzamosan van egy vcs kondenzator is. Az invertalo
bemenetre csatolokondenzatoron at jut a bemenojel. 
(E passziv elemek egyutt hatarozzak meg e fokozat AC erositeset)
A nem-invertalo bemenetre ugyancsak csatolokondin at
juttatjuk az elofokozat masik kimenojelet, de e bemenetre
rakotjuk a fentebb emlitett segedfeszultseget is, ugyancsak
par MOhmos ellenallason at, ha szinten MOS bemenetu az eszkoz.
Megjegyzesek: 
- Ez a tortenet rajzban sokkal attekinthetobb volna, s egyszeru.
- A nem-inv.bemenet jele (A+1)-szeresere erositodik,
mig az invertalo bemenete' A-szorosra. Ennek itt es most
nincs kulonosebb jelentosege, de nem art tudni.
-A fenti megoldas nem igenyel stabilizalt tapot, sem kettos 
tapegyseget. 
-A kimenojel amplitudoja csak annyit arul el, hogy mekkora
az elmozdulas, de az iranyat csak a hid-meghajto generator
es az erosito kimenojelenek faziselteresebol lehet megtudni. 
-A bemenojel nagy felharmonikustartalma nem igazan
elonyos. Ez 1-1 bemeneti RC szurovel az elso fokozat elott
egyszeruen kikuszobolheto, de csak ha alapfrekvenciajat 
tekintve stabil jellel dolgozunk.
-Aszimmetrizalni esetleg lehetne 2db VCO-val is, melyek jelet
diodakon at keverve (*uttetve*) kisfrekvencias jelet kapunk, 
s ennek  frekvenciaja arulkodik az elmozdulas abszolut ertekerol. ???
-A weben - a National ceg analog katalogusai kozott valszeg talalni 
*applications*-t, ajanlott, bevalt kapcsolasokat.
(A szimmetrikus bemenetu es aszimm. kimenetu precizios DC es AC 
erositoket *instrumentation amplifier*-nek, azaz muszererositonek 
nevezik, ha jol emlekszem.)

-a fenti erosito induktiv elmozdulasmereshez is jo lehet. (1-1
pici vasmag mozdul el 2-2 pici tekercsben)

>Kerdes meg, hogy ez a megoldas kereskedelemben 
>elerheto, es hogy mire hasznaljak.
Leteznek analog folyadekszint-mero muszerek, melyekben ilyesfele
megoldasokat alkalmaznak, a szondak fejebe epitve.

Regebben gyartottak univerzalis muszererositot itthon is, mugyantaval 
kiontott un. hibrid IC-kent (az egykori MEV-ben ), de hogy ma hol 
kinalnak ilyesmit es mennyiert, azt nem tudom, de feltetelezhetoen  
van. ( Esetleg a Siemens-nel erdemes erdeklodni.)

Egyeb, egyszerubb meresi elv: 
Nem merohidat hasznalunk, es csak 2db merokondenzatort.
Egyik egy muveleti erosito visszacsatoloja, a masik
pedig az invertalo bemenetet foldre (testre) koti AC-ilag.
Az ellentetes - korrelalt kapacitasvaltozasok jelen esetben
az AC erositest modositjak. (A DC erositest pedig 1db jo 
nagy vcs ellenallas 1szeresre allitja be.) 
A tulvezerles elkerulese erdekeben viszonylag kis es stabil 
amplitudoju (es nem befolyasoloan valtozekony belsoellenallasu) 
jelet adunk a nem-invertalo bemenetre - akar kapacitiv csatolassal,
akar DC-sen, de mindenkeppen ugy, hogy egyuttal a bemenet 
DC-szintje fixalva legyen, s kb. tapkozepre keruljon.
E megoldas (is) kialakithato ugy, hogy frekvenciatol 
is nagyjabol fuggetlen kimenojelet kapjunk, bizonyos hatarok 
kozott, ha az kisse valtozekony lenne pl. puritan helyi 
oszcillator miatt. (ami lehet kondival visszacsatolt CMOS 
st-trigger inverter is)
Megjegyzes: A visszacsatolo agban levo ellenallas befolyasara itt 
ugyelni kell, ha kozeli nagysagrendbe esik a kondenzator 
impedanciajaval, ami elofordulhat, leven valtozo kapacitasu 
kondenzatorrol szo.

Most tamadott komolytalan otletem, hogy a komuvesek vizmerteket
ki lehetne egesziteni ilyen elektronikaval. A legbuborek
elmozdulasa 2 kondit ellentetesen 'hangol' el, es a vizmertek futyulo 
hangot ad, amikor nem vizszintes. 
Ezutan mar sotetben is lehetne falazni, fokepp, ha a malter 
pedig lumineszkalo adalekot tartalmaz! :-)
Bar az ilyen vizmertek kisse dragabb lenne, amde ha el 
akarna'k lopni, roppant ovatosan kell osonjanak vele, nehogy 
megszolaljon ! :)

Egyeb otlet: a fali csempek netan nem e ragaszto-anyag-
faradastol hullanak le idovel, amit villanygyujtogatas 
okozta gravitacio-anomaliak ideznek elo ? :)

Tovabba: Meszaros Laci *viz a lampaburaban* esete't bizony
azonnal ujra kell gondolni, ha a 'fenygravitacios' effektus igazolodik...

Udv: zoli

Valenta Feri:
> Thus spake HIX TUDOMANY:
> 
> > Nincs elvetve ez sem. Ahogy te is irod ket mondattal kesobb, bizony, a
> > newtoni gravitacio igenis josolja a tavolodast. No persze nem a ket
> > tomegpontra vonatkozo formaja, de nem is allitottam. Milyen szerencse,
> > hogy a newtoni gravitacio nem csak ket tomegpontra vonatkozik. ;-)
> 
> Ne idegesits! Pont arra celoztam, hogy itt nem tankonyvi bal felso abra
> esetekrol van szo. Akar kozeledik, akar tavolodik, az a newtoni
> gravitacios torvenyt onmagaban se nem cafolja, se nem igazolja. Ami a
> tavolodast kozvetlenul okozza, az egy nem konzervativ ero, ez
> tulajdonkeppen lenyegtelen, a lenyeg az hogy _nem a gravitacio_.

Jo, akkor egyezzunk meg abban, hogy a "kozvetlen ok" nem tokeletesen
definialt fogalom. Gravitacio is kell a tavolodashoz, meg surlodas is.
(Bar az igaz, hogy a gravitacionak az a ket tulajdonsaga kell csak,
hogy (i) merev testekre nincs (tartos) kozeledes, (ii) a tavolsaggal
csokken az ero.)

> Ha nem lenne surlodas, a Foldnek a Hold keringesenel rovidebb
> periodusideju forgasa nem tudna magaval ragadni az arhullamot, igy nem
> lenne a gravitacios kolcsonhato eronek a Holdat kiporgeto komponense.
> Ez nem jon ki semmilyen gravitacios elmeletbol, de ezt is kell tudni a
> Hold-Fold rendszer mukodo modellezesehez.

Hogy ramutassak, hogy mire gondoltam: az se jon ki semmilyen
gravitacios elmeletbol, hogy a Nap, a Fold es a Hold harom tomegpont,
amelyekre mas erok nem hatnak, csak egymas gravitacioja.

Az, hogy az ember kesobb tanul az ar-apaly jelensegrol, mint a
tomegpontokra vonatkozo gravitaciorol, annak "mindossze" metodikai
okai vannak, nem pedig az, hogy a gravitacio v. a surlodas elsodleges
a masikhoz kepest. 

> (Lehetne hogy a gr. elmelet kozeledest josolna, akkor az erosebb
> hatas gyozne, ugye ertheto?)

Ez tokeletesen igaz. Ugyanugy, mint az en eredeti ervem: Dezso
kozeledest josol (sajat maga irta le), a Hold pedig tavolodik (teny).
A tavolodas kivaloan magyarazhato a newtoni gravitacio keretei kozott,
es most hiaba visszakozik Dezso, hogy igazabol az o elmeletebe is
belefer a tavolodas, ez is egy erv Newton javara BS elleneben.

Titusz