Szia Laci!
Lenne azert par hozzafuzni valom soraidhoz.
> Erdemes figyelembe venni, hogy van nehany rendszer a foldon ami stabilizalni
> 'igyekszik' a pillanatnyi allapotot. Ha no a Co2 szint es a homerseklet
> akkor tobb a beepulo C is a novenyekbe (foleg a tengerekben..).
Ezzel az a szepseghiba, hogy a CO2 szint elobb-utobb telitodik, es akkor kovetk
ezik a vissza aramlas. Az egyenlito kornyeki viharokat a meleg levego felaramla
sa hozza letre. Gondold el, mi lesz akkor, ha ez elkezdodik....vagy mi lesz mos
t, hogy elkezdodott.
> A fold homersekletet konnyu csokkenteni hiszen nem csak Co2 szabaditunk fel
> hanem port is ami akadalyozza a napfeny belepeset a legkorbe (vulkani
> tevekenyseg utan esik a homerseklet: saint Helen, atomhaboru :-().
Hmmm. Viszont akadalyozza a kiaramlast is. A meleg bentreked -> Venusz szindrom
a.
Abban valoban igazad van, hogy az egyszeru szlogenek szemfenyvesztes, a megolda
s nem egyszeru. Egy valami elgondolkodtato. A vilag egyik legnagyobb CO2 termel
oje az USA. Az okot tudjuk. Nem azert nem irtak ala a Kiotoi egyezmenyt, mert t
udomanytalannak tartjak, hanem azert mert az egyezmeny altal kovetelt lepesek e
letszinvonal vesztest okoznanak az Allamokban, amit nem hajlandok elfogadni. Ez
 viszont nem demagogia. A masik ket ellenzo (Kina, Oroszorszag) pedig gazdasagi
 okokbol nem engedheti meg maganak, hogy alairja. Az uveghazhatas folyamata ped
ig TENY, hogy elkezdodott. Szivesen ajanlom figyelmedbe a http://crises.sytes.n
et oldalt.
Szervusztok: Boszormenyi Zsolt

-- 
Composed with Newz Crawler 1.5 http://www.newzcrawler.com/

Szocs,
>eszreveteled, valamint Janosnak is igaza van, de csak abban, hogy a
>"tapasztalatokkal teljes mertekben egybevago eredmenyek nem fognak
megbukni"
>de a relativitasra, a mostani felfogasom szeint nem ervenyes.
Lassunk kiserleti bizonyitékot, ami kontrazza Einsteint.
(De ne holmi osszevissza ingobingo sztochasztikus ingat.)


Miklos,

>mindazok figyelmebe, akik a relativitas elmeletet kezdik egy kicsit
>"hivo" szinten terjeszteni. Peldaul:

><<<A relativitas soha nem fog megbukni, minthogy a tapasztalatokkal teljes
>mertekben egybavago eredmenyeket ad, tagadasa viszont ellentmondasokra
>vezet.>>>

A "relativitas" mukodik olyan jol, hogy az en szintemen jogos a "hívo"
megközelítés.
Megcsak nem is serto, bar azert a hitnel egy leheletnyivel erosebben vagyok
meggyozve.
Termeszetesen a ketelkedes is jogos,
de a vilagegyetem jelenlegi allapotaban nem tudok olyan terreszt,
ahol a ne lenne ervenyes a "relativitas" .
Az olyan merteku ketelkedes, amire az en valaszom szuletett, az meg mar
eletveszelyes.
Aki ennyire ketelkedik, az ne egyen, mert lehet, hogy olyasmi van az
ebedben, amibe belehal.

>Gondolom a "relativitas" itt az Einstein fele Specialis vagy Altalanos
>Relativitas elmeletet jelenti.
A "relativitas" itt Einsteint jelenti.
Nem vagyok szabatos ezzel, de remelem ertheto.


Marky,
>A legjobb poen az egeszben az, hogy "szabadalmi titok". Ez a kifejezes
>biztos ismertetojele a parasztvakitasnak, szabadalmi titok ugyanis
>nincsen. Ha valamit szabadalmaztatok, akkor az az informacio nyilvanosan
>hozzaferheto (es a szabadalmi iratot ugy kell megszerkeszteni, hogy
>elolvasasa utan barki meg tudja epiteni a ketyeret, aki rendelkezik a
>technikai hatterrel). Ha valamit titkolni akarok, akkor nem
>szabadalmaztatom, ilyen egyszeru.
Ezt akarhanyszor leirod, es akarhanyszor beidézem, nem fog beivodni a
köztudatba. Mert bar igy kellene lennie, a szabadalmak konkret
megfogalmazasa megis sokszor olyan, hogy csak a szabadalom szerzoje tudja
reprodukalni a ketyeret (vagy o sem :-). Ez a jogaszok miatt van, es ha
lenne egy termeszettudomanyosan is tisztessegesen képzett jogasz, meg ido es
persze penz, a szabadalmak nagyreszet töröltetni lehetne.
Es persze letezik a parasztvakitas is: tomegével léteznek mukodeskeptelen
dolgokrol szabadalmak (magneses piramis, nem romlik alatta a hus....).

janos.

Csaba:

"Hol a hatar az elettelen es elo anyag kozott."

itt ugye ket magunk fogalom kozotti hatarrol van szo, amely a termeszetben nem
kulonul el ugy, hogy kozottuk jo nagy egyertelmu diszjunkt res lenne. ha az len
ne, akkor kulonosebb definicio nelkul is egyertelmu volna, hogy mi elo, es mi e
lettelen.

ami egyebkent a mindennapi eletbenigy is van, mert ott megvan az a nagy diszjun
kt res. csak a szaktudomany ismeri az atmeneti formakat.

visoznt jo ideje sikerult egy eleg indokolt demarkacios vonalat huzni, es ez a
Ganti fele chemoton, amirol sok szo volt mar itt (szerintem ezt mar te is olvas
tad parszor, sajnalatosnak tartanam ez esetben, hogy notorikusan ujra kerdezed
ezt, mert azt mutatna, hogy semmit nem tanulsz, ha nem igy van, bocs)

a ganti chemotonnal ha jol tudom, a NASA definicioja is nagyjabol megegyezik.

elo tehat az, ami:

1) a kornyezettol elzarja magat valamilyen szinten, egyseget kepez.
2) anyagcseret vegez
3) olyan informaciokodolo resze van, ami oroklodik
4) egy autokatalitikus reakciociklus van benne
5) a reakciociklus a membran es az informaciokodolo anyagot is eloallitja.
6) a ciklus inputja es mellektemrekei az anyagcserevel cserelodnek





" Milyen hatasokra kepes a tudatlan anyag egyesulni mondhatjuk szovetkezni acel
bol hogy tudatossa
valjon."

olyan hatasra, hogy a tudat az egyre intelligensebb letformak egy magas sizntje
 . az intelligencia pedig evolucios elony.

" Milyen fizikai torvenyek hatasara kenyszerulnek az elemek lancszeru szinte te
rvezett vagy programozott sorozatokat alkotni, melyek az elo anyag fontos alkot
oelemeve valik."

ebben egy csomo fizikai torveny szerepet jatszik. ezek alapjan a szerves vegyul
etek egy resze polimert alkot. ezek apolimerek lehetnek valtozo tagokbol. aztan
 a polimerek sokszor katalizatorai onmaguk tukorkepenek eloallitasahoz. itt sok
kalapveto kemiai torveny lep eletbe, amik meg hat fizikai torvenyeken alapulnak
 .

" A foldi elet megannyi gyonyoret szinte keptelenek vagyunk egyszeruen felfogni
, csodalni, stb."

igen, az ember alapvetoen singletaskos, vagy esetleg csupan nehany taskos "proc
esszor":) a tudat alapveto tulajdonsaga, hogy nem parhuzamos.

" Az egesz ugy fest, mintha rajtunk kivul maga a termeszet is gondolkodna (evol
ucio
stb.)."

nem fest ugy.


ez visszaeles a "gondolkodni" szoval.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.209.88.218)

Szocs:
> S. Zoli kifogasolja, hogy "elveket" emlegetek. Az angol " Doppler
> principle" is szerintem ilyesmit jelent.
Azert mert, akkor is elv(ek)rol irtal, amikor az indokolatlan volt.
> A paradoxon az, hogy gyorsitassal all magasabb palyara egy egitest, es
> utana "lelassul"?
Ez az egimechanikai. De hol a tobbi, amivel baj lenne?
Ha _csak ugy_ irtad, hogy bajok vannak a makromechanikai
paradoxonokkal, akkor az olyasmi, mint amit szenzaciohajhasz
ujsagirok szoktak csinalni. Nevezetesen ures es pongyola
halandzsa.
> Nem varom el toled, hogy kiszamold. Eleg, ha megmutatod, ki szamitotta
> ki es talal-e a Merkurra alkalmazott szamitassal?
Koszi. A p.h.p. vandorlashoz. Azt nem tudom mennyi a Merkur
p.h.p. vandorlasanak ciklusideje. A Newton szerint szamitott
es a megfigyelt p.h.p. v. kozott volt az a 100 evenkenti 43 ivsec
elteres. A Fold p.h.p. vandorlasanak ciklusideje kb. 125000 ev.
Hogy a Newton alapjan szamitva kapott ertek es a tenyleges
vandorlas kozotti elteres mekkora, arrol meg nem lattam
adatot. De!! Messzebb vagyunk naprendszerunk legnagyobb
"gorbitojetol" - a Naptol, amely a naprendszer ossz. tomegenek
tobb mint 98%-at teszi ki -, mint a Merkur. Itt nyilvan kisebb
a terido gorbulete. Igy biztos, hogy 100 eves idotartamra vonat-
koztatva a newtoni modell szerint szamitott es a tenylegesen
kimerheto ertek kozotti elteres kevesebb mint a 43 ivsec.
Mar irtam, hogy mindebbe "belepofaznak" a hold(ak) es a
tobbi bolygo is. Hogy ez mennyire igaz - lasd a Termeszet
Vilaga 2003. evi 5. es 6. szamat.
> En jelenleg egyeztetem "a modelemet" (igy jo?) az ismert
> tapasztalatokkal!
OK, de 2l-el ("modellemet") meg jobb lenne.

Csaba:
> Rohan Janos legutobi leveleben orommel
> szamolt be, hogy komoly tudomanyos korokben felteve a kerdest, nem
> kapott kielegito valaszt, hogy lehetseges e konkret bizonyitek
> (kiserlet stb.) mely eldontene a vonzas vagy taszitas hatast, talan a
> tudomany eddig eppezert nem is fejtegette.
Egy egyetemi hallgatotol kapott valaszt. En viszont kielegito-
nek talaltam azt a valaszt. A terido gorbulete szabja meg, hogy
hogyan mozogjon az anyag. Igy is fel lehet fogni a gravitaciot
Einstein ota.
Nekem viszont kovetkezetesen nem valaszol, es a cenzurazott
levelvaltasunk is valtozatlan Janos honlapjan.
>  A terido nevet is miadtuk, de hogy valojaban (mi is az) vagy hogyan
> mukodik, nehez eldonteni. Kb. ket eve Kalman irta, hogy ket hires
> tudos folytatott vitat ezzel kapcsolatban, es bizony elegge
> kulonboztek a velemenyek.
Persze, hogy "mi" adtuk, de ez mellekes. Valoban van
nezetelteres Hawking es Penrose kozott nehany kerdesben,
de egyikuk sem vonja ketsegbe Einstein erdemeit es a gorbult
teridot.
> Es akkor kinek hihetunk mi,
Newtonnak es Einsteinnek is, viszont a Hawking es
Penrose kozotti valasztashoz legalabb olyan "okosnak"
vagy meg naluk is okosabbnak kellene lenni. En megvarom,
amig a kettejuk kozti nezetelterest tisztazza es megoldja
a tudomany fejlodese.
> Ha abbol indulunk ki, hogy a nagy bumm elott az univerzum osszanyaga
> pontszeru lehetett, barmely elementaris tomeghalmazrol sem
> feltetelezhetjuk, hogy anyaga omogen es oszthatatlan.
Ez mar regen nem filozofiai kerdes. Magfizikusok problemaja,
lasd Termeszet Vilaga 2003. 7.- 8. szam.
> A tomeg tergorbito hatasa eppoly mukodokepes, mintha
> 'arnyekhatasnak'
> neveznenk az efektust, es az energia atadas impulzusszeruen mukodne.
Az Einstein-fele gorbult teridos modell nem csak mukodokepes,
hanem mukodik is. Van nemi kulonbseg. Es nem szukseges
a vonzas szocskat hasznalni. A testek egyszeruen a tehetetlen-
seg torvenye alapjan szabadon es _egyenesen a ter gorbuletet
kovetve esnek_ a teridoben. :-)
>  Egy tomeg altal keltetett gyorsulasi hatas megeggyezik az ileto tomeg
> hijjan mukodo terbeli gyorsulomozgashatashoz,
Jozsi (HIX) ezt jobban es vilagosabban fogalmazta meg
nehany szammal ezelott.
> Allithatjuk, hogy nem utkozes hatasara jon letre a
> gyorsulas ....
Igen. (Hacsak pl. nem biliardozunk :-)

Marky:
> A legjobb poen az egeszben az, hogy "szabadalmi titok". Ez a kifejezes
> biztos ismertetojele a parasztvakitasnak, szabadalmi titok ugyanis
> nincsen. Ha valamit szabadalmaztatok, akkor az az informacio
> nyilvanosan hozzaferheto (es a szabadalmi iratot ugy kell
> megszerkeszteni, hogy elolvasasa utan barki meg tudja epiteni a
> ketyeret, aki rendelkezik a technikai hatterrel). Ha valamit titkolni
> akarok, akkor nem szabadalmaztatom, ilyen egyszeru.
Lenyegeben igazad van. De a szabadalmi bejelentes napjatol
szamitva konkret idotartam elteltevel a bejelentest kozzeteszik,
es ezt torveny irja elo. Ez azt jelenti, hogy a kivonata
megjelenik a szabadalmi kozlonyben. Ezutan barki elolvas-
hatja, akar fenymasolatban meg is vasarolhatja a szab.
bejelentes teljes szoveget. Az eloirt idotartam nem jut eszembe
(3-9 honap?). De a kozzetetel halasztasat is lehet kerni,
es azt meg szoktak adni (kb. 3 honap halasztas). Mindaddig,
amig a kozzetetel nem tortent meg, addig valoban titkos mindaz
ami a szabadalmi bejelentesben le van irva. Ilyen ertelemben 1
bizonyos idotartamig letezik szabadalmi titok. A kozzetetel utan
viszont valoban nincs szabadalmi titok.
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Csaba:
>A tomeg tergorbito hatasa eppoly mukodokepes, mintha
>'arnyekhatasnak' neveznenk az efektust, es az energia atadas
>impulzusszeruen mukodne.

Kb. evente prolongalt altudomanyos maszlag ez. (reg
megbukott eszme)
Ha igy lenne, elozetesen lehutott, impulzus-zapornak kitett testek
szokatlan modon melegednenek. 2 kozeli, egymast arnyekolo test
elnyelve ezeket a sosem detektalt reszecskeket, magasabb
homersekletuve valnanak az egymastol arnyekolatlan oldalon.
Ha pedig azt hinnenk, hogy a testek nem elnyelik, hanem
visszaverve arnyekoljak ezek impulzusait, akkor meg kene tudni
magyarazni - miert nem jon forgasba pl. egy 'szelkerek' jellegu
targy, ha a sugarnyomas csak az egyik iranybol hat ra, mert
a Vilag sugarzasat jol arnyekolo korong van a kozeleben, vele
kozos tengelyen, s igy a korong felol nem erhetik imulzusok.
(ha a kere'k lapatjai atfedik egymast - tehat azok is jo
'arnyekolok' - mert tgyuk fel visszaverok - ugy a kere'k a Vilag-oldali
sugarnyomas miatt forogna.
Egyeb: vastagfalu, ureges gomb belsejeben szalakon fuggo
meglengetett golyo lengese alig csillapodna, szemben egy
szabadon lengoevel, mely utobbit a megalmodott izotrop
reszecskesugarzas hatekonyabban fekezne mozgasaban.
(sajnos ennek belatasara csak azok kepesek, akik a
kozegellenallasrol hallottak mar valamit)
Tovabba - jo vastagfalu, ureges gomb belsejeben szalakon fuggo
2 test az arnyekelmelet alapjan nem huzodna kozel egymashoz
a megalmodott reszecskek hianyabol fakadoan.
Talan feleslegesen irtam mindezt. Aki jobb szereti illuziokba ringatni
magat, azon aligha segit.

Udv: zoli