Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1838
Copyright (C) HIX
2002-05-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 valasz (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Re: Valasz (mind)  66 sor     (cikkei)
3 Re: Funyiras (mind)  18 sor     (cikkei)
4 ZOLINAK: Megint a BS-rol (mind)  89 sor     (cikkei)
5 Re: olvadobizti / #1837 (mind)  31 sor     (cikkei)
6 szinlatas, olvadobiztositek (mind)  25 sor     (cikkei)
7 Re: Elforgatas (mind)  29 sor     (cikkei)

+ - valasz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

> olvado biztositek, de mi ertelme van egy olvado
> biztositeknak egy olyan helyen ami nem hozzaferheto, vagyis
> nem cserelheto, csak nagy erofeszitessel. Erre mar nincs
> valasz! Ebben mutassa meg magasabb kepzettseget!

A tuzveszely elkerulese az ertelme.

Udv, Jozsef
+ - Re: Valasz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Azt sem allitom, hogy van aki pontos valaszt tudna adni, az
> altalam felvetett jelensegre. Azert is vetettem fel. Ne

Te nem a jelenseget vetetted fel, hanem rogton osszekapcsoltad egy
nyilvanvaloan hibas elmelettel. Ezt kifogasoltam. Engem nem igazan
erdekel hogy az ingad miert ugy viselkedik ahogy viselkedik, nyilvan
meg lehet talalni az okat, ha keresi az ember, de ez maximum egy
erdekes (?) technikai problema. Szenvedjen vele az, aki ilyen kreten
es a feladatra alkamatlan eszkozzel akar merni. (nemletezo jelenseget)

> tegye azzal az aroganciaval. Egyszeruen mondja meg, hogy
> mi a tevedes, es kesz. Igy lenne a helyes, de ugy latszik a

Megmondtam... Nem hitted el. Sajnalom...

> modszerek nem valtoznak a hatalom es ellenzek kapcsolataban
> szokasossa valt, talan kozepkori eredetu . Mindegy ezen
> en nem tudok valtoztatni, nem is akarok.

:) Nem vagyok tanar, nem vagyok fizikus, nincs hatalmam, es meg
kozepkoru sem vagyok, igy nyilvan a kozepkorban sem eltem.
Ez sem jott be. Folytasd!

> Nem mindig van okuk ra!  Pld. felteszek egy kerdest, egy
> alkatresszel kapcsolatba, amivel csak most talakoztam,
> foldrajzi helyzetem miatt, leirtam eszreveteleimet es azt
> mondjak nem tudok gondolkodni, mert az egy kozonseges
> olvado biztositek, de mi ertelme van egy olvado
> biztositeknak egy olyan helyen ami nem hozzaferheto, vagyis
> nem cserelheto, csak nagy erofeszitessel. Erre mar nincs
> valasz! Ebben mutassa meg magasabb kepzettseget!

:) Ismet meg kell cafoljalak, nem csak a kerdest tetted fel. Rogton
jelezted, hogy osszefuggest latsz a rejtelyes alkatresz es a
menetszamok kozott, aminek valojaban nincs tobb koze hozza, mint
a fecske repulesi sebessegehez... Amikor elmagyaraztam hogy mi az
az alkatresz, jott a reagalas:

> Borzalmas lehet ott, ahol tanarkent mukodsz!!! Ne valalj
> ilyen munkat! Vitassunk meg, egy altalad felfedezett
> elmeletet!

Ha fel tudnad fogni hogy milyen trivialis marhasagokat irsz, latnad
kivulrol a stilusod es a helyesirasod, feltetelezem hogy egy kicsit
visszavennel... Eloszor irtam neked egy hosszabb valaszt, melyben
reszleteztem hogy miert van szukseg ilyen biztositekra, es miert
nem jo a hagyomanyos, de nem kuldtem el, felesleges lett volna.
Nos a lenyeg tomoren: tuzvedelem. Az ilyen kis trafok a nagy belso
ellenallasuk miatt nem vedhetok hagyomanyos biztositekkal (legfeljebb
kozvetlen primer zarlat ellen), mert a zarlati aram csak kb a duplaja
a normal uzemi aramnak. (Hatasfok <50%) Tulterheles vagy zarlat eseten
tulmelegednek, ha az user nem veszi eszre 130C-ig, akkor a biztositek
lekapcsol. Ilyenkor mar a gyarto amugy sem vallal garanciat a melegtol
karosodott zomanchuzal szigetelesere, ezert a biztositekot nem erdemes
cserelni (altalaban nem is lehet, mert a tekercsek alatt van), az egesz
trafo eldobando. Neha cserelheto kivitelu, de akkor sem erdemes
foglalkozni vele. Nyilvan mas gyartok azert teszik a tekercsek ala,
hogy ne is lehessen megpatkolni, magyar szokas szerint, egy drottal.

> Udv: Szocs.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."
+ - Re: Funyiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A tajfutasrol jutott eszembe:
a funyiro vmilyen modon meri a sajat elmozdulasat (pl. leptetomotorok, v.
egyeb a kerekek elfordulasat mero eszkoz), aminek a pontossagat elore
lemerjuk. Ennek ismereteben meghatarozzuk, hogy mekkora megtett tavolsag
utan kellene ezt pontositani. A terepen elhelyezunk nehany
ellenorzo/kalibralo pontot/kaput (pl. fotocellat), amiket idonkent felkeres
a funyiro es pontositja mert koordinatait.
Azt hiszem szep, es izgalmas feladat az utvonalmeghatarozo algoritmust
megalkotni. Plane, ha ugy mukodne, hogy PC-n megrajzolod a kert terkepet, az
akadalyokkal, az ellenorzo pontokkal, majd a sw kidolgozza az utvonalat,
amit aztan letoltesz a funyiro agyaba.
Esetleg bele kellene venni a terep egyenetlenseget is, hiszen az a mert
tavot novelheti. Vagy adott terepen lehetne kalibralni a gepet.

Jo funyirast!
Sipi
+ - ZOLINAK: Megint a BS-rol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bodonyi Sarkadi BS gravitacio: 02.05.26.
Tisztelettel udvozlok mindenkit...
A gravitacio temaja tovabbra is izgalmas maradt,
bar idonkent belefaradunk. Osszefoglalva:
1. A gravitacio kiserletileg meg nem elegge ismert,
tehat jo lenne ujabb es ujabb gravitacios kiserleteket
megtervezni es megcsinalni. De nem konnyuek ezek a
kiserletek, ezt mindenki tudja. Sok ido es sok penz.
2. A BS gravitacioval kapcsolatos celom hogy egyesiteni
kellene a gravitacios gondolkozast az atom es magfizikai
gondolkozassal. Valaszok:

 ZOLI irja:
Einstein elmeletevel homlokegyenest szemben allo az elmelet, 
hiszen ott a nem-disszipalt belso energia is olyan tomeget 
kepvisel, mely a ter gorbuletet alakitva eredmenyezi a testek 
egymas fele sodrodasat a teridoben.
// SD: ZOLI felveteset nagyon fontosnak, erdekesnek tartom.
A tergorbulet akkor jon letre, ha az anyag egy veges terreszben
koncentralodik. Marmint a gombszimmetrikus Einstein
teregyenlet megoldasnal. De ez mar egy kezdeti feltetel, amit
az Einstein elmelet feltesz, azaz van egy kozepponti tomeg.
Hogy hogyan alalkult ki, az a teregyenlet szempontjabol
nem lenyeges. Az sem lenyeges, hogy ennek a kozepponti
tomegnek mekkora a gravitacios es mas eredetu tomeghianya.
A tomeg abszolut nagysaga es surusege a meghatarozo a
tergorbulet kialakitasaban.
A tergorbulet valoban a tomegkozeppont fele sodorja a testeket,
de azok nem biztos, hogy megkotnek gravitaciosan.
Kotes csak akkor johet letre, ha az energiajuk negativva valik.
Eppen mostanaban volt a TV-ben egy film, hogy a
Jupiter a Naprendszer porszivoja, kitakaritja a teret a
kozmikus tormelektol. Igen, ez egy jo pelda, a Jupiter
felszinen nagy surusegu es vastagsagu gazreteg van, ha
ezen keresztul meg egy kozmikus tormelek, nagyon le tud
lassulni, sok energiazt kepes disszipalni es mar nem fog
kiszabadulni a Jupiter terebol. //

ZOLI irja tovabb:
A masik, hogy BS nem veszi figyelembe(?) - a testek anyaganak egesze
mind disszipalhato energia elvben, tehat a bolygok anyaga 
csak toredeknyit disszipalt el az elvi lehetseges osszesbol. 
E relative csekely vesztesegnek koszonheto a Naprendszer meglete ?
Nem meggondolatlan tulzas ez?
Nincs olyan veszely, hogy az elet csapdazza a napenergiat,
s a Fold - az igy megnovekedett sajatenergiaja reven egyszercsak
kijut a *gravitacios godorbol* aztan kisodrodunk... ?

//SD: ezek is nagyon erdekes felvetesek:
- Nem tulzas, a csekelyseg nagy tomegek eseten nem csekely.
- Ha a Fold csapdazna a Napenergiat folyamatosan, akkor 
lassan melegednie kellene. Melegszik is a Fold az uveghaz hatas
miatt, de nagyon lassan. Szerintem a Fold a napsugarzassal
kvaziegyensulyi allapotban van, amennyit felszed, annyit ki is
sugaroz homersekleti sugarzas utjan az urbe. A Fold belso meleg
termeleserol es kisugarzasarol nem is beszelve.//

//SD: ZOLI tovabbi megjegyzeseire reagalva:
a feluleti feszultsegek valoban kotesi energiat eredmenyeznek a
testekben, de a kemiai es nuklearis kotesek is csokkentik az
eredeti nyugalmi tomeget. Naprendszeren
belul minden kotesi folyamat energia disszipacioval jar, amely
vegsosoron az egesz Naprendszert melegiti. Ez a tobbletmeleg is
kisugarzodik a csillagkozi terbe, a Naprendszer kotesi energiaja
abszolut ertekben allandoan novekszik (nagyon lassan).
Normal korulmenyek kozott azonban a kondenzalt tomeg
surusegenek van also hatara, tehat a Naprendszer kotesi
energiajanak novekedesevel a Naprendszer atlagos surusege
is novekszik. Nyilvan az Einstein-fele tergorbuletet a
tomeg nagysagan kivul a tomeg surusege is meghatarozza,
tehat a tergorbulet mindig szikronban all a gravitacios
sajatenergiaval.
A feluleti feszultsegek kemiai erok (vegsosoron
elektromagnesesek), ezek is az energia disszipacio forrasai,
ezeket ugyanugy kell kezelni, mint a gazok, porok
kondenzaciojat, de ezeknel erosebb az energiadisszpacio.
A testek sajatenergiai tehat gravitacios, elektromagneses
es nuklearis komponensekbol allnak, ezeket kulon kell
kezelni, szamitani, de vegsoron ezek a negativ sajatenergiak
is hozzajarulnak az egesz Naprendszer kotesehez.

http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip
Honlapom: http://www.geocities.com/fhunman/

Udvozlettel Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)
+ - Re: olvadobizti / #1837 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bocsanat, hogy belekontarkodom a dologba:

 > mondjak nem tudok gondolkodni, mert az egy kozonseges 
 > olvado biztositek, de mi ertelme van egy olvado 
 > biztositeknak egy olyan helyen ami nem hozzaferheto, vagyis 
 > nem cserelheto, csak nagy erofeszitessel. Erre mar nincs 
 > valasz! Ebben mutassa meg magasabb kepzettseget!

Hat, mondjuk az az ertelme, hogy a kiolvadasaval meggatolja, hogy az
altala vedett objektum meggyulladjon. A kis falba dughato
transzformatorokba is tesznek biztit, ha a kedves kuncsaft rovidre
zarta a veget es a bizti kiolvadt, akkor igy jart, mert az egesz vacak 
ki van ontve epoxival es az egvilagon semmi nem cserelheto benne.
El lehet menni a boltba es venni egy ujat. Igen, egy 15 dollaros
trafot, dobozzal, dugoval, zsinorral az 5c-es bizti helyett.
Ez van. Ertelme van, mert ha kigyullad a trafo, akkor az igen
kellemetlen lakastuzet tud okozni. Nem cserelheto, mert egyfelol 
a gyarnak nem eri meg masfelol pedig a kedves felhasznalo megpatkolna 
100-es szoggel es akkor megiscsak kigyulladna a trafo ami reszint
a hazban bennegoknek, reszint pedig a gyartonak igen kellemetlen. 
Lehetne bele rafinalt vedelmet tenni ami terhelesnel lekapcsol, 
kesobb visszakapcsol, de minek? Csak az arat noveli es ha egyszer
tulterheltek a darabot, akkor nem a specifikacion belul hasznaltak 
es teljesen jogosan megy tonkre, szoval minek szorakozni? Egy mezei
olvadobizti nagyon jol megteszi, olcso es megis megakadalyozza, hogy 
a keszulek kart okozzon.

Szoval nem kell ehhez magas kepzettseg, csak egy kis jozan (uzleti) 
gondolkozas.

Zoltan
+ - szinlatas, olvadobiztositek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Gyula, koszonom szepen a szinlatasos valaszt.

###

Szocs irta:
: de mi ertelme van egy olvado
: biztositeknak egy olyan helyen ami nem hozzaferheto, vagyis
: nem cserelheto, csak nagy erofeszitessel. Erre mar nincs
: valasz!

Ezen tema folott ugy latszik, atsiklottam. Az olvadobiztositek azert van a
herkentyuben, hogy ne gyulladjon ki az epulet, ez nyilvanvalo.
Beforrasztva azert van, mert igy olcsobb robottal szerelni. Ekkor csak 1
alkatresz kell, szemben a 2 tartoval, amibe aztan be kell pattintani a
biztositekot. Ezen moroghatsz, de mivel ha egy (rovidzar-biztos)
tapegysegben elszall az olvadobiztositek, eleve komolyabb baj van, tehat
ugyis szakertohoz kell vinni. Ott meg mindegy, hogy 1 ora mericskeles
(munkadij!) utan +1 alkatreszt ki kell-e meg forrasztani (tovabbi 10
masodperc) vagy nem.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Re: Elforgatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Joco,

> A perdulet megmaradas kihasznalasaval. Egy a forgatas tengelyevel
> parhuzamos tengelyu motort bekapcsolunk, ami a forgatando testhez
> van mereven kapcsolva. Mivel az el kezd forogni, amihez tartozik egy
> perdulet, es a teljes rendszer perdulete nem valtozhat, ezert a test az
> ellenkezo iranyba kezd el forogni. A szukseges pozicio eleresekor
> kikapcsoljuk a motort, mire megall a forgas.
>
> Probald ki, ha van ra lehetoseged, hogy egy forgoszekre ulve, egyik
> kezedbe fogsz peldaul egy bicikli kereket a tengelyenel fogva, fuggoleges
> tengely irannyal, es a masik kezeddel elkezded hajtani a kereket.
> Jo csapagyazas eseten elkezd a szek forogni az ellenkezo iranyba.

"Hat epp ez az.. :)) Akkor miert hasznalja meg a NASA erre a
pozicionalo fuvokakat,
es miert fogyasztja igy a draga uzemanyagot... :) Foleg
muholdak eseteben jelentos
ez az egyszeru megoldas, mivel ott eppen azert kell
elfelejteni a muholdat, mert
elfogyott a pozicionalo uzemanyaga. Igy az elforgatast
elektromosan meg lehetne
oldani es az uzemanyag mar csak a haladashoz kellene." -
valaszoltam volna, de
most latom, hogy el vagyok maradva... SzGyula irja, hogy ezt
mar hasznaljak
a muholdak eseteben. Akkor jo. :)

Endre

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS