Csaba,

>    Miert utoleg kerulnek hasonlo dolgok lencsefokuszban?
En rogton szoltam.


>bizotsag, mely elore eldonti a megjelentetes helyesseget? Hagyjuk hogy
>megannyi tudatlan embert fere vezessenek,
Van. Ez a tudomanyos kozvelemeny. A szakfolyoiratok lektorai. Iszonyatosan
kicsi hibaszazalekkal dolgoznak. A vilagon tobb millio szakmai cikk jelenik
meg komoly (lektoralt) folyoiratban, a lektori tevedesek aranya ezrelek
alatt van.


>  Nallunk van egy profeszor, helytelen allitasaert egy par evig a huvosre
>tettek.
Ha a helytelen allitas miatt osszedolt egy haz, akkor jogos. Egyebkent nagy
hiba. A tudomany nem lehet birosagi ugy, vesd ossze : majomper.

>A lenyeg, mar hangoztattuk, hogy nincs szilard alap.
Hat en is ezt mondom: sem az ingatoknak, sem a fizikatoknak nincs szilard
alapja.


>  Termeszetes, hogy a varadi tanarok sem tudtak hozzaszolni.
Nana. Szeretnem hallani oket, de nem a varadi tortenelemtanarokat.


Reszemrol megigerem, hogy a kozeljovoben ellatogatok Nagyvaradra, es
tapasztalataimrol beszamolok az erdeklodo kozonsegnek.

Janos

Szervusztok, Sarkadi Dezso jelentkezem
Befejeztem a BS gravitacio elmeleti bizonyitasat,
amit igertem. Ajanlom mindazoknak, akik komolyan
erdeklodnek a gravitacio irant.
Meg lesz folytatasa ennek a munkamnak,
tovabbra is a gravitacio lesz a tema, az
energia es gravitacio kapcsolata.
Irok majd Nagy Csaba nagyvaradi magankutato
gravitacios vizsgalatairol es azok lehetseges
elmeleti magyarazatarol is.
A bizonyitasomat mar harom file formatumban
is felraktam az Internetre, tehat remelem, mar
olvashatosagi problema nem merul fel:

http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip

Udvozlettel: Sarkadi Dezso fizikus
Paks, 2002. aprilis 30.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Kedves Csaba !

>Lehet hogy en is rosszul magyarazok, de meg masok nem jeleztek.
>A dolgok a hozzaallastol is fuggenek.

Olvasd el a fejtegetesedet, helyenkent hidd el, van ami homalyos,
tehat talalgatni kell.

>A lenyeg, mar hangoztattuk, hogy nincs szilard alap.
A tudomanyban bevalt alapok vannak. Attol bevaltak, mert
konkret problemak megoldasanak sokasagara hasznalhatok.
Tehat az alapok igen jo kozelitessel szilardnak nevezhetok.
Ha nem igy lenne, pl. itt is - csakis veget nem ero vitak
folynanak, mint az elet szamtalan teruleten. De halistennek
legalabb a fizika nem ilyen. :)
A gyakorlat alapjan allithato, hogy korunk tudomanya az, ami
a legnagyobb valoszinuseggel nem visz tevutakra, mikozben
onellentmondasos eszmek probalnak konkuralni vele.

Igy indokolod a fentebbit:
>Tehat nem lehet olyasmit megtanulni, elhinni ami nem mukodik.
Dehogynem, de ha a fizikanal maradunk, nem hitrol van szo,
hanem legfeljebb elfogultsagrol, melynek viszont mindig van alapja,
es az alap a becsulheto valoszinuseg.

>Nem csodalom hogy megannyi diak eppen a legszebb tantargyat
>a fizikat nem szereti.
Ez arra nem bizonyitek, hogy a tudomany hamis volna.
Persze vannak bonyolult dolgok, melyek megtanulasa aldozattal jar.

>En sem ertem hogy: 'ha egy csonakban allok egy to kozepen,
>hogyan kozeledhet felem egy masik csonak, ha en nagy koveket
>dobalok bele'. De ez csak az egyik "ertelmetlen" magyarazat
>a kolcsonhatasokbol.

A sullyedo ko mozgasba hozza a vizet, mert lefele tolja,
mikozben fentrol huz is belole maga utan, valamint a felulete is
magaval ragad valamennyit a korulotte levobol.
Igy a bedobalt kovek becsapodasanak helye fele vonulo viz sodorja magaval
a vizben uszo dolgokat. Sot, idoatlagban meg homoru is lesz a viz
felszine.  Ez nem jo ?

Udv: zoli

Kedves Sipi !

>legyen csak felgomb ... nehezekkel..

Van erre a felgombhejas esetre egy remelem megfelelo modellem,
de elektromagnesekkel operalok, ami ezuttal szerintem megkonnyiti
az attekintest, csak kisse hosszu lesz abrak es/vagy egyenletek hijan.

A geometriai felgombhejon fekudjon surun egymas mellett rengeteg
kis egyforma drothurok, sajat egyforma energiaforrassal ellatva,
de egyelore meg nem folyik aram bennuk, s a hurkok nem zartak.
Amennyiben egyetlen drothurok fix feszultseget kap az
energiaforrasatol, ugy megindul a koraram, es elkezd felepulni
a magneses mezo. Kiderul mekkora a hurok induktivitasa,
s ha az aramerosseget limitalja a feszultsegforras, ugy adott,
fix, vegleges 'E' energiaju magneses mezo epul fel t ido alatt.

Ha  2 szomszedos hurok kap egyszerre feszultseget, ugy
(erovonalkepek alapjan is belathato) egymas kialakuloban levo
magneses tere't bizonyos mertekben semlegesitik, hiszen kozel vannak
egymashoz, es az aramiranyuk egyezo, s erovonalaik egy resze
egymason is 'atvonulva szembetalalkozik'. Teljes mertekben nem
oltjak ki egymast, hiszen nem idealis koztuk a csatolas,
de messze nem epulhet fel 2*E energiaju mezo korulottuk, minthogy
aramaik maximaltak.
Bekapcsolaskor a feszultsegforrasaik csekely induktivitast latnak
ilyenkor, azaz szinte rovidzarra dolgoznak, s csekelyebb feszultseg
mellett is hamar kialakulna a maximalis aram, vagy ha a
feszultseg adott, akkor a fentebbi t-nel rovidebb ido alatt.
Ebbol kovetkezik, hogy kevesebb energiat is vesznek fel a szandekos
aramkorlat fellepteig.

Ha a teljes rendszert egyszerre aktivizaljuk, akkor a gombhej
peremetol tavoleso, belso hurkok az elobbinel is joval hatekonyabban
kioltjak egymas teret, s csak a peremen levok lesznek azok
melyeket kevesbe erint a semlegesites. A gombhej nagyresze
tehat kozeliteskent elfelejtheto, s csak a perem, mint gyuru
lesz az ami valamelyest magnesseget mutat.
( Korong eseten, annak belsejeben is hasonlo semlegesites lenne)

Kiteroleg - ha ket ilyen felgombhejbol gombhejat kepezunk, minden
hurok minden hurokra semlegesitoen hat, azaz folyik a megadott
aram mindenhol, de magneses mezo nincs.

Vissza az eredeti felgombos problemara: Van tehat eredoben
egy kifele ilyen, befele amolyan magneses gyurunk, amibe vagy
beleesik ami magneses (nem szupravezeto) targy, vagy a
szimmetriatengelytol valamerre elindulva feltapad a magneses
peremre.

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, a skin-effektus azt jelenti, hogy az aram a nagy magneses tererosseg
iranyaba mozdulnak. Egyszerubben szolva: a valtakozo aram valtakozo
magneses teret kelt a vezetoben es a kulso terben, megpedig olyat, hogy a
magneses terero a vezetek felszinen maximalis, a kozepe fele pedig
exponencialisan csokken (kor keresztmetszetu vezetonel). Ez olymodon hat
vissza az aramra, hogy ez a vezetekbol "kiszorul", igyekszik a felszinen
folyni. Egy ko:r keresztmetszetu vezetekben emiatt az aramsuruseg
(Amper/negyzetmeter) a vezeto kulsejetol a kozepe fele exponencialisan
csokken. [szogletes keresztmetszetnel bajok vannak a sarkokban, ezert
ezeket most hagyjuk ki] A jelenseg a frekvencia novelesevel fokozodik,
azaz vegtelen frekvencian elvileg az aram csak a vezetek felszinen folyik.
Ertelemszeruen, minel kisebb keresztmetszeten folyik az aram, annal
nagyobb(nak tunik) a vezetek ellenallasa, azaz egy adott vezetek
ellenallasa a frekvenciaval novekszik.

Mivel a mernokok csak szorozni szeretnek, hatvanyozni nem :-) ezert
bevezettek a behatolasi melyseg fogalmat [remelem igy van magyarul az
Eindringtiefe]. Tegyuk fol, hogy az aramsuruseg nem exponencialisan
csokken, hanem konstans. Ekkor, hogy ugyanolyan ellenallast kapjanak, a
vezeteket ugy modellezik, hogy csak a kulsejen egy delta vastagsagu
gyuruben folyik (homogen eloszlasu) aram, azon belul meg semmi. Ez a delta
a behatolasi melyseg definicioja. [A valosagban delta melysegnel nem nulla
az aramsuruseg, hanem a maximalisnak a 37%-a (1-1/e).] Ezen behatolasi
melyseg a kovetkezokeppen szamolodik:

delta = negyzetgyok(2/(omega*mu*szigma))

ahol omega = korfrekvencia; mu = a vezetek permeabilitasa (ha nem acel,
akkor a vakuumbeli mu0-val szamolunk); szigma a vezetek fajlagos
vezetokepessege (Siemens/meter), azaz a fajlagos ellenallas reciproka. [a
kepletbol azonnal latszik, hogy szupravezetonek vagy vegtelen
permeabilitasu anyagnak szinten csak a felszinen folyik valtoaram]

Ezutan a vezetek ellenallasat ujra szamolhatjuk a klasszikus keplettel:

R=rho*l/A

ahol rho a fajlagos ellenallas; l a vezetek hossza; A pedig a fenti gyuru
terulete.

Litzet akkor erdemes hasznalni, ha a valtakozo aram amplitudoja jelentosen
meghaladja az egyenaramu komponens merteket. Ha nagy egyenaram folyik es
kicsi valtoaram (pl. kisjel-erosito tranzisztor munkaponti arama), akkor
eleg egy az egyenaramhoz igazitott keresztmetszetu tomor drot. Szinten nem
erdemes mA nagysagrendu valtoaramoknal ilyen megfontolasbol litzet
hasznalni, mert itt nem lesz tul vastag a tomor drot sem. A hajlekonysag
miatt esetleg sodort eret hasznalnak. A koaxkabelben is csak azert van
kivul litze, hogy hajlekony legyen, kozepen tomor vezeto van.
Nagyfrekvencian (=1 GHz folott) minden tomor, igazi nagyfrekvenciahoz (=10
GHz folott) meg ugyis "vizvezetekszerelot" kell hivni [u:regvezetok].
Tulajdonkeppen azt is mondhatnam, hogy a litze igazabol csak az
alkatreszek kiforrasztasanal az o'n folszivasahoz kell. :-) Az audiofilek
otthoni litze hangfalkabelei a skin-jelenseg szempontjabol kamu
alkalmazasok. Ha kiszamolod a behatolasi melyseget, 10 kHz-en 0,7 mm
koruli ertek jon ki vorosreznel (azaz 1,5 mm2-es hangfalkabelig
elhanyagolhato a hatas).

###

Ezt a hangosbemondot nem ertem, amiota az eszemet tudom, ilyen van a
budapesti metron, nagy dolog lehetett buszra adaptalni. :-) A jegyautomata
magyar feliratarol eszembe jutott egy itteni kollegam mondasa. O '89-ben
jart eloszor es eleddig utoljara Mo-n, a kovetkezo mondattal lepett meg:
"Za'ro'dnak asz ajo'tok, a Nju'gati pa'lya'u'dvar ko:vetelekezik".
Egyebkent egy kukkot nem tud magyarul, de ezt megtanulta a metron. :-))

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Felado :  [Hungary]
>>A kiserlet, mely egyarant Dezso elmeletet tamasztja
>>ala (ami nem azt jelenti, hogy Dezso valahol, kepleteiben,
>>vagy magyarazataiban nem tevedhetett) ugyancsak tobb eves
>>munka. Valojaban Dezso elmelete adott menetiranyt a
>>megvalositasra.

>A fentiekbol ugy tunik nekem, hogy elobb volt meg Dezso
>elmelete, aztan konstrualt kiserletet annak
>alatamasztasara. Jol gondolom?

Ahogy a felszinre hozodott, Dezso mar regota folytatott vitat a HIX-en.
Kiindulo pontjai a Bodonyi fele tobb tizeves kiserletek, fizikai ingaval
valo meresei voltak.
  Dezso fejlesztette a kiserleti inga hatasfokat, megszabta az elmeleti
felteteleket. Azt nem tudom, hogy elmeleteinek melyik resze es mikor
szuletett, valoszinuleg a kiserletek egyre szelesebb korbe ebbe
besegitettek.
En az utolagos HIX-en valo kozleseire lettem figyelmes.
Azota tartjuk a kapcsolatot.
Az en inga szerkezetemnek is, mely ahogy kozoltem bukaresti szabadalom,
tobbeves a multja. Mukodesi elve teljesen mas egy fizikai ingahoz kepest
egyidoben tobb informaciot kepes kozolni, kimutatni.
  A titokzatos viselkedes a legerdekesebb, amire messze a kornyekben nem
kaptam senkitol pontos magyarazatot, Eddig nem ismert talan figyelembe sem
vett dolgok jonnek a felszinre. Igy nem csodalom hogy barki szamara
hihetetlennek tunik.
Igy tortent, hogy miutan Dezso kozolte a ter kulonleges hatasait szokasait,
stb. az ingam viselkedese egyertelmuve vallt.
Nem egyszer fordult mar elo, hogy ugyanazt a dolgot egyidoben a Fold
kulombozo pontjan is felfedeztek.

Nevetsegesek viszont a gyerekes hozzaallasok, a 'kizartsag', "nem olyan
nincs" stb.  Ahelyett, hogy mas szemszogbol nezve megkerdojeleznenk, hogy is
van ez? es mier? stb.
Termeszetes hogy vannak hamis produkciok is, igy jogosak a kritikak, de a
konzervatizmus nem segit a haladasban, be kell latnunk, a feltaratlan dolgok
exponencialisan nonek, mig a feltarottak linearisan.

 >Dezso szerint - az ovehez hasonlo kiserletet meg soha
>senki nem vegzett),

Kiserletemrol Dezso is utolag ertesult.
Viszont mig Dezsoek az egyenlo tomegek kozotti kolcsonhatast tanulmanyoztak,
az en kiserletem a ter es a tomegek kozotti kolcsonhatasokra iranyul.

Amit alatamaszt kiserleteim Dezso elmeleteben, a ter korforgashatasa,
az altala kiszamolt Q alando hatvanyanak tokeletes kimerese.

  Amin javitanak, a ter 'gravitacios godrenek' fogalma, ami valoban egy jo
magyarazatra alkalmazhato kifejezes, viszont a virtualis valosag egeszen
maskep is elkepzelheto. De a rendszer mukodik, akkor pedig 'egyenlore' nem
bolygatjuk.
  A tovabi kiserletek kozosen folynak (es jo iranyban).

    Udv Csaba




_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com

>A tiszta vakuum azert izgatot, mert ilyen nincs a Mengyelejev fele
>periodusos rendszerben.

Dehogy nincs! Rendszama 0, atomsulya 0 :  - ))).

Ferenc