Thus spake HIX TUDOMANY:

> Volentának egy Agyhalott:

Valenta, ha kerhetnem.

> 1-Nem értem, hogy a kett?zésnek mi köze van a dimenziók számához. Például a 
> húrelméletben 11 dimenzióval számolnak. Tehát a képleted szerint:
> 
>                                      11= ln(2048)/ln(2)

A hurelmelet egy elmelet, a kocka es negyzet pedig a kezzelfoghato valosag.
Hurral nem tudom elvegezni a kiserletet, mert nem tudom mi az a hur a
valosagban, ha egyaltalan letezik.

> 2-Saját magadnak mondasz ellent, amikor elismered a fraktálokat. Ha van 
> létez? 1,5 D-es objektum, akkor miért lenne a világ feltétlenül 3D-s?

Nem mondok ellent semminek. Termeszetesen az igy bevezetett dimenzioszam
nem is az en talalmanyom, utananezhetsz az irodalomban. Pl Ian Stewart
foglalkozott ilyesmivel.
A fraktalok azert specialisak, mert egy reszuk a vegtelensegig onhasonlo.
(Pl Cantor-halmaz) Ezert a 'melyseg' ahol vagy, majdnem olyan, mint egy uj
dimenzio. Csak majdnem, ezert nem eggyel noveli a dimenzioszamot, hanem
kevesebbel, igy jonnek ki a tort (sot irracionalis) dimenzio-szamok.

> 3-Nagyon kérlek, hogy vezesd le, hogy világunk axiomatikus. Engem ez ugyan 
> nem érdekel, mert nyilvánvaló ostobaság ilyet kit?zni (mivel egy levezetés 
> maga is axiomatikus, tehát az érvelés tautologikus lesz), de te nagy 
> hírnévre tehetnél szert a bizonyítás által.

Kenytelen vagyok beidezni nehany sort a sajat elozo levelembol:

> > De ezeket nem kérdezed, tehát következetlen vagy. Annyiban igaz a 
> > feltevésed, hogy a világnak vannak axiomatikus tulajdonságai, amelyeket nem
 
> > tudunk semmi másra visszavezetni. Ez lehet a mi korlátunk, de lehet a világ
 
> 
> Ez - szerintem - nem axioma, levezetheto.

A gunyolodas es szemelyeskedes helyett probald inkabb felfogni hogy mit
ir a masik. Nem az egesz vilagra vonatkozik a kijelentes, a sor elejen allo
'ez' mutato nevmas a fenti temara, tehat a terdimenziok szamanak kerdesere
utal. Az pedig siman meghatarozhato.
Legalabbis azon dimenziok szama, amelyeket kozvetlenul erzekelunk.
A 123 dimenzios elmeletek feltetelezett terdimenzioi kozvetlenul nem
erzekelhetok, ezert nem is merhetok. Hogy miert nem, arrol maganak az
elmeletnek kell szamot adnia.
(tobbnyire egy eleg cikis fejezet szokott lenni)

> Agyhalott 

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Nyugi, minden a legnagyobb rendben csuszik ki a kezeim kozul"

Sziasztok!


Math irta:
: a veges automata-ekvivalens halmazt mar nem tekintjuk szamitogepnek.

Ravasz keresztkerdes: ha veszek egy mikroprocesszort es egy egyszer irhato
ROM-ot, amibe a programot beegetem, akkor egy olyan gepet kapok,
amit elmeletileg egy veges allapot-automataval helyettesiteni tudok,
elvegre a mikroprocesszor is csak egy veges allapot-automata es a
programmal csak az allapotok szamat csokkentem. Ez most akkor szamitogep
vagy automata?

Az analog szamitogep definicioja nekem az, hogy tudja a 4 alapmuveletet,
integral, differencial, logaritmizal, hatvanyoz es ezeket a muveleteket
tetszolegesen tudom kombinalni.

A digitalis szamitogep definicioja (nalam) hasonlo: ismer x muveletet,
amiket tetszolegesen tudok kombinalni (aztan a tetszoleges kombinaciot meg
mindig fixalhatom egy ROM-ban).

A raketa analog celkoveto rendszerenek elnevezesere javasolom az "analog
szabalyozokor" terminust, ezzel kikerulve a szamitogep definiciojanak
problemajat. ;) Az eldobott tollaslabdara a "replica" elnevezes
hasznalatos a szabalyozastechnikaban.


Udv,
marky

Sziasztok!

Agyhalott irta:

 > 2-Saját magadnak mondasz ellent, amikor elismered a fraktálokat. Ha
 > van létez? 1,5 D-es objektum, akkor miért lenne a világ feltétlenül
 > 3D-s?

Tapasztalataink szerint vilagunk szerkezete jol modellezheto 
vektorterkent (azaz egy halmazkent, ami vektorokbol all, es ervenyesek 
rajuk bizonyos tulajdonsagok, es ertelmezunk bizonyos muveleteket).

Egy ilyen vektorterben ertelmezheto a generatorrendszer fogalma, ami a 
vektorok egy olyan csoportja, amik nyujtasabol es osszeadogatasabol a 
ter tetszoleges vektora eloallithato. Generatorrenszerbol meglehetosen 
sok lehet egy terben.

Adott terben bazisnak nevezzuk a minimalis elemszamu 
generatorrendszereket, dimenzionak pedig egy bazisban levo vektorok 
szamat (ami persze minden bazisban ugyanannyi).

Ugy tunik, hogy a korulottunk levo ter egy 3 dimenzios vektorterre 
hasonlit, hiszen akarmit csinalunk, a bazisok elemszama 3 marad. Tehat 
ebben az ertelembe szokas mondani azt, hogy 3D vilagban elunk.

Amikor felallitjuk azt a tetraederes koordinatarendszert, akkor 
kikotjuk, hogy csak pozitiv koordinatak hasznalhatok, azaz a vektorokat 
csak pozitiv szammal szorozhatjuk be. Ez viszont ellentmond a kiindulasi 
gondolatnak, miszerint vektorterrol van szo. Innentol a 
generatorrendszer, a bazis es a dimenzio fenti definicioja sem 
hasznalhato. Igy aztan nincs ellentmondas a 3D leiras es a most 
feltalalt tetraederes kozott, utobbi egy mas konstrukcio ugyanannak a 
leirasara, es mas 'dimenzio' fogalom ervenyes ra.

A fraktaloknal pedig ujfent teljesen mas a dimenzio definicioja, 
bizonyos tulajdonsagaik olyanok mintha tort dimenzios objektumok 
lennenek, es ebbol definialtak a fraktal dimenziot. Ettol meg 
vektortereknel a tort dimenzio ertelmetlen marad.

Burgonya irta:

 > 120fokos síkbeli  koordinátarendszerben a 3. szám kell egy pont
 > megadáshoz, mert el?jelet nem használunk. Tehát kell két nemnegatív
 > koordináta és kell az 1,2,3 számok valamelyike, mert 3 sikharmad van,
 > s egyiket meg kell adni kiegészítésül.
 > Itt még nem lehet bitet spórolni.

Sporoljak neked? Vegyunk fel egy polarkoodinatarendszert. A sik pontjait 
ezzel ket elojel nelkuli koordinataval (r,fi) jelolhetjuk. (Vagy egy 
elojeles, es egy elojel nelkulivel, attol fuggoen, hogy mettol meddig 
engedjuk a szogvaltozot menni.)

Fantasztikus, sporoltunk egy csomo bitet, a 120 fokos 
koordinatarendszerhez kepest meg egy koordinatat is.


 > Ezzel szemben 3D-s 120fokos rendszerben térnegyedek vannak,
 > mégpedig 4db, s emiatt 1 bit máris megtakarítható, hiszen a
 > térnegyed-megadás csak 2bitet foglal! Ugye fantasztikus? :)

Sporoljak meg? Tekinstunk egy gombi koordinatrendszert. A ter pontjait 
ezzel harom elojel nelkuli koordinataval (fi,teta,r) jelolhetjuk. (Vagy 
egy elojeles, es ket elojel nelkulivel, attol fuggoen, hogy mettol 
meddig engedjuk a szogvaltozokat menni.)

Fantasztikus, sporoltunk egy csomo bitet, a 120 fokos 
koordinatarendszerhez kepes meg egy koordinatat is.

 > Nem kizárt, hogy idelátogató idegenek meglepetve kérdenék: Hé,
 > maguk emberek! Hogyhogy csak a derékszög? koordinátarendszert
 > tanítjátok gyerekeiteknek az isiben?

Kedves Idegenek, tessek jobban korulnezni, az en isimben bizony nem csak 
a derekszogut tanitottak!

udv:

wad

Mathi,

>>"miert epp a harmadfoku egyenlet megoldasa adhato meg megoldokeplettel?"
>1-4. fokig adhato meg. megvan a bizonyitasa, de en meg ugy konkretan nem
lattam
>, ugyhogy nem tudom. ha jol emlekszem 5.-tol felfele nem adhato meg.
A negyedfokut elobb at kell helyettesiteni (ez mintegy jelzi az ido massagat
a geometriai dimenziokhoz kepest :), kozvetlenul csak a harmadfoku megoldasa
irhato fel. "Egycsapasra".
En erre celoztam.

>>"A haromdimenzios ter haromszor harmas (9 elemu)
>>matrixszal reprezentalhato, amelynek sajatertek egyenlete harmadfoku."
>ez eleg teleologikus magyarazat. vagy ugy gondolod, hogy a "Matrixnak" kell
sza
>molnia sajatertekegyenleteket?:)
Igen, egy kisse teleologikus. De azert erdekes.
Arra gondolok, hogy harom, nem egy sikba eso vektor kifesziti a geometriai
teret.
Ezen vektorokbol komponalt matrix sajatertekei, spektralfelbontasa adhato
meg "egycsapasra".
A haromdimenzios terbe bocsatott vektor vetuletei adodnak "egycsapasra".
A haromdimenzios ter tehat a geometriai valosag szintere.

>>">Az általad felvetett kérdés azonban általánosítható: például miért van
csak >
>>kétféle elektromos töltés,
>>Erre egyszeru a valasz: vagy vonzas van, vagy taszitas."
>1) tobbfele toltes attol meg lehetne. ki lehet osztani, hogy mi vonzza es
mi ta
>szitsa egymast. peldaul RGB toltes lenne. egy tok egyszeru megoldas,a mi
biztos
>an nem ekvivalens a jelenlegivel: R<->G, G<->B, B<->R.
 ...ha azt csak ugy osztogatni lehetne... :-)
Ez a megoldas a sokfele toltessel a toltest is vektormennyisegge tenne.

>2) aztan meg lehetne vonzason es taszitason kivul mas is. lehetne meroleges
kit
>erites. igaz, hogy pontszeru tolteseknel nem tudnek olyan teljesen
relativiszti
>kus elvnek megfelelo szabalyt, ami meghatarozna a kiterites iranyat a
meroleges
>sikban. mondjuk ez lehetne veltlenszeru.szoval volna egy r toltes, ami a
r*e/r^2-vel aranyosan veletlenszeruen egy mero
>leges iranyban fejtene ki hatast.
Ha a makroszkopikus vilagban a fizikai torvenyekbe ilyen merteku
hatarozatlansag epulne be, nem mukodne a vilag.

Janos

> olyan eszkoz, amely programozhato
> modon tud valamely jelentosebb merteku szamitasi
> problema-halmazt megoldani.

  Definialni kene a 'programozhato' szot pontosabban. De elohuzom
az alulatereszto szurot ismetelten. Most belerakok egy allithato
kondit vagy ellenallast. Maris 'programozhato'. Mindez eleg
brutalis szamitasi problemat old meg (Fourier trafo, stb.).
  Masik iranybol nezve: valos eletben mennyi szamitasi problemat
oldanak meg a szamitogepek? Amit Te csinalsz az egy nagyon nagyon
marginalis resze a szamitastechnikanak. Meg a Te konkret esetedben
is. Mikrosutokben eleg gyakran szamitogep van. Kocsiban az van
(sot, gyakran analog!). Nekem meg a kerek-paromban is szamitogep van.
E-mail megirtad. Ehhez igenybe vettel ki tudja hany routert,
stb. Ezek mind szamitogepek. Lehet, hogy a Te definiciod szerint
nem, de az szerintem 20 evvel ezelott volt egy ertelmes definicio,
mara tulhaladott.

Gyula

>>Egy mai weblap *nyito* kepe atlagosan 150 MB
>>szokott lenni!
> Ezt nem mondod komolyan! En magyarazzam neked
> hogy mi merre mennyi!? Vagy 150 kB-ot akartal irni?
Bocs' - tenyleg kB. Mondjuk ez atlag, mert van kisebb is, de egy igazan 
csicsas lap elerheti a MB nagysagrendet.

>>Ehhez allandoan bekapcsolt keszulek kell 
>>- igaz, eleg a vevot bekapcsolni hozza. 
> Igy igaz. Fogyasszon 50 W-ot, sokat mondtam.
Nem kell ennyi. 10-20W boven eleg.

> Szerencsere a nagy oldalaknal kulon fajl a keretszerkezet, a szoveg, a styles
he
> et, a sok gif es jpg, a midi, a flash. Csak azt kell kuldeni, ami valtozik.
A midi es a flash nem rug itt labdaba. WAP jellegu oldalakat kellene 
eloallitani.
A tobbinel pedig az a gond, hogy mikorhoz kepest valtozik? Idonkent - 
mondjuk naponta egyszer (pl. ejjel) - le kell adni az egeszet, vagy 
legalabb nehany oldalt, aztan masnap majd masokat.
Egyebkent johetne igy akar a HIX ujsag is (ill. lehetne sugarozni a HIX 
weblapot).

> Arra gondoltam, hogy a vevokeszuleket arulo helyen
> eladaskor 5 perc alatt ratoltik azt az adathalmazt,
> ami rajta lenne, ha bekapcsolva taroltak volna.
Ehhez kell kiepitett csatlakozo rajta, ami dragitja - vagy szet kell 
szedni, ami hibalehetoseg.

>>> 2) kemprogramok eselytelenek
>>De a reklamok nem! Es nem hiszem, hogy itt olyan jol
>>testre szabhato lenne, hogyan hajigalja ki a reklamokat
>>mint egy PC-n.
> Miert lenne kevesbe testreszabhato?
> A bongeszo meg a popupkiller aka'r igazi internetet
> is lathatna, nem kell tudnia, hogy "proxirol" megy.
Ez a keszulek sokkal butabb lenne egy atlag PC-nel! Nem lehetne pl. tobb 
perc, amig elindul es nem szallhatna el! Ehhez fix celhardver es 
-program kell - a Windows barmelyik valfaja eleg rossz valasztas lenne. 
Pl. a minimum az, hogy a program semmilyen modon nem irhato.
Ez a program pedig eleve butabb (nem lehet visual nyelven irni, tobbre 
meg nincs ido/eroforras) es nagyon nehezkes frissiteni. Elvileg a 
frissites letoltheto lenne TV-n, de ezt NEM SZABAD megengedni, mert 
barmikor tonkremehet!

>>> 4) olcso (-"-)
>>Tessek? Lattad a dijazasi koncepciokat?
> Az egy masik kerdes, hogy a jo dolgokat megadoztatjak!
> A benzin sem draga - az arab orszagokban meg Amerikaban.
Igy viszont nem terjed el - csak az arab orszagokban vagy Amerikaban, 
mert ott tudjak, hogyan lehet elenkiteni a gazdasagot. Igaz, ott helyi 
telefondij sincs - vajon miert?

>>> remelem lesz ra vallalkozo.
>>Elobb-utobb biztos lesz, mert vagy
>>- lesz ra fizeto igeny,
> Ki ne fizetne havi csak 500 forintot, hogy barhol
> bongeszhet es _azonnal_ megjelenik az oldal? 
Senki, akinek ingyen lejon a TV csatornan. Nem ez a gond itt: ki fizet 
60-99 eFT-ot a keszulekert? Az mar kicsit huzosabb - bar egyszeri - kiadas.
Masfelol: ki fizet x M (Md) FT-ot a szolgaltatas beinditasaert, majd az 
uzemeltetesi koltsegeket? Mibol? A keszulekeladas ezt nem fedezi, 
havidij meg ugye nincs - maradnak a reklamok. Az elerheto anyag 3/4-e 
reklam lenne...

> Jo, a lendkerekrol leteszek, de a sugarzott net biztosan
> be fog jonni egyszer. Lehet, hogy nem is egy csatornan
> lesz, hanem tobb, kisebb savszelssegu helyi radiocsatorna
Ilyen kiserlet mar volt anno... Spectrum programokat sugaroztak a rendes 
TV adasban. Lehet, hogy be fog jonni, de ehhez min. egy elszant 
(penz+szak)ember kell, aki kifizeti az elso koltsegeket es meg is 
valositja. Elofordulhat, hogy az egesz elavul, mire beindulhatna.

> helyett. Vagy minden tevecsatorna a kep mellett 
> - sokkal szerenyebb adatsebeseggel - a sajat szajtjat
Nem rossz otlet. Valami ilyen mar van: ugy hivjak, hogy teletext. Van 
mar olyan valtozata is, ahol a TV tobb lapot letolt elore - de olyanrol 
meg nem hallottam, ahol az egeszet. Szerintem *ettol* a szolgaltatastol 
*gazdasagosan* ennel tobb nem varhato.

> Szoval tenyleg teletext, csak profibb, webes kivitelben.
Barmikor megoldhato, de nem biztos, hogy erdemes. Ki venne meg?
Aki:
- erdeklodik,
- van penze,
- de annyira nem, hogy szamitogepet vegyen,
- vagy erdekelne, de nem tud/nem akar megtanulni szamitogepet kezelni,
- vagy paranoiasan fel a virusoktol.
Ezek nagyon kevesen vannak.

Mondjuk en el tudnek kepzelni egy olyan kis PC-be valo TV kartyat, amit 
ha betennel, behozna ezt az adast a PC-re. BARMELYIKRE, nem csak egy 
2500 GH-es P99-esre, Win 50000 alatt, mint a mostani teletext kartyak. 
Szabvanyos (pl. soros port, mint a modemnek) felulete es protokollja 
lenne, ami lehetove tenne, hogy BARMILYEN (akar 486-os) gepen lehessen 
hasznalni. En meg azt is el tudom kepzelni, hogy ha megveszel egy ilyen 
kartyat mondjuk 10-15 eFt-ert, akkor adnak hozza raadasnak egy 486-os 
gepet. Monitorral mar lattam ilyen akciot.
A program (es a forrasa) mindenfele operacios rendszerre fenn lehetne az 
Interneten. Erre a kartyara mar lehetne epiteni valami internetszeru adast.