Ferenc:
>> Ami a helyzetet vegletesen elmergesitette, az az
>> evolucionistaknak tisztan filozofiai es nem tudomanyos alapu 
>>agresszivitasa, amellyel egy bizonyitatlan, felettebb hianyos 
>>elmeletet bizonyitottkent, tenykent propagalnak, es az egesz 
>>vilagszemlelet alapjava teszik.

Z2:
>Ez egy érdekes kérdés. Hogy mi a jobb: pontatlanul tudni "valami"-t,
>vagy pontosan tudni "semmi"-t.

Erre csak akkor lehetne válaszolni, ha tudnánk, mit értesz ezen: 'tudni'.
Az mindenesetre látszik, hogy a kérdésed óvatos célzás. (Ha tévednék,
bocsánatot fogok kérni.)
Válaszul egy analógia Bergengóciából: Adott egy megoldatlan 
egyenlet, melyet természeti jelenség tanulmányozása során, 
tapasztalatokra építve írtak fel tudósok. Látszik, hogy több megoldása 
van. 
Egyiket hatósági döntéssel bevették a kötelezo tantervbe. A többit -
legalábbis egy másik megoldást - nem. Ráadásul egyesek ideológiai 
alapon tiltakoznak a többi megoldás tantervbe vétele - sot még az 
ismertetése ellen is.
A tudósok nagyobbik többsége korrekt ember - ok nem tiltakoznak.
Általában így nyilatkoznak: *A szóban forgó differenciálegyenletnek 
valóban létezik más megoldása is. Pl. az egyik egy úgynevezett 'nem 
valós'  függvény, pontosabban jelenlegi ismereteink szerint úgy tűnik, 
nem valós. Van egy ismeretlen tényezo, melyet ha önkényesen 0-nak 
választunk, olyan megoldást kapunk, melynek sorbafejtéskor olyan 
Taylor-sort kapunk, melyben csakis imaginárius transzcendens 
együtthatókat látunk. E megoldás értelmezésével gondok vannak. 
Emiatt mi csak a másik, a valós megoldással foglalkozunk. Abból 
kiindulva próbálunk különféle prognózisokat adni Bergengócia 
jövojére.*

>Az "evolucionalista fanatizmus", bármit jelentsen is ez a 
>szóösszetétel, idõben késõbb alakul(hatot)t ki, mint a "kreacion
alista 
>fanatizmus". Gondolom nem kell elmagyaráznom hogy miért.
>Következésképp a "kreacionalista fanatizmus" nem lehet "válasz az
>evolucionalista fanatizmusra".

Az evolúcióelmélet emlegetése impulzusként hat az emberi pszichére.
Hangsúlyozásának módjától/mértékétol függo 'illóziúfüggfüggvényt' 
gerjeszt meterialisták ill. kreacionisták fejében.

Zoli

> Ez egy érdekes kérdés. Hogy mi a jobb: pontatlanul tudni "valami"-t,
> vagy pontosan tudni "semmi"-t.

Azt hiszem, ez nem jo kerdesfelteves. En igy tennem fel a kerdest: mi a
jobb: sejteni, hogy talan igy tortent, vagy hatarozottan allitani, hogy igy
tortent. En a szkepszist reszesitenem elonyben.

> Az "evolucionalista fanatizmus", bármit jelentsen is ez a szóösszetétel,
> időben később alakul(hatot)t ki, mint a "kreacionalista fanatizmus".
> Gondolom nem kell elmagyaráznom hogy miért.

El kellene magyaraznod, mert SZVSZ nem igy tortent. Eleinte az
evolucionizmus egy tudomanyos hipotezis volt. A baj akkor kezdodott, amikor
Huxley, Haeckel es tarsaik a vilagrejtelyek vegso megoldasakent, a vallas
megsemmisitojekent kezdtek unnepelni es propagalni. Darwin kesei
nyilatkozataival kapcsolatban tul sok a bizonytalansag, de a kulonbozo
feljegyzesek bizonysaga szerint o maga egyaltalan nem gondolta, hogy
elmeletebol vallast fognak csinalni. O sokkal szkeptikusabb es bolcsebb
volt.

> Következésképp a "kreacionalista fanatizmus" nem lehet "válasz az
> evolucionalista fanatizmusra".

A kreacionista fanatizmus az 1960-as evekben bontakozott ki, igenis az
evolucionista fanatizmus hatasara. Hogy mi az evolucionista fanatizmus? Az
evolucioelmelet minden kritikajaval szembeni egyaltalan nem tudomanyos
stilusu, mondhatnam hiszterikus reagalas, azonnal a tudomanyellenesseg
vadjanak a hangoztatasa, es a ragaszkodas ahhoz, hogy az evolucioelmeletet
vitathatatlanul bizonyitott tenynek, es egesz vilagszemleletunk alapjanak
kell tekinteni.

Ferenc