Endre irja:
> korabban levezettem, hogy informaciobol allunk, nem
> anyagbol

Azt nem lattam, ugyhogy csak az alabbira tudok reflektalni:

> nincs [...] azonosithato atomunk, csupan
> azonosithato pozicionk vannak, valamint
> azonosithato kolcsonhatasaink. Mindketto informacio, annak
> leirasa, hogy  mi tortenik (kolcsonhatas), es hogy hol tortenik, bar
> a pozicio relativ, a kolcsonhatas jellege mar magaban hordozza, tehat
> ez masodlagos.

Sajnos (vagy nem sajnos ;-)) a vilag nem igy mukodik, a kvantumelmelet
szerint a az anyagrol nem "valaszthato le" az informacio. A levalasztas
ugyanis meres lenne, aminek pedig (a) elvileg is korlatozott a pontossaga
(b) a folyamatok tenylegesen veletlenek (mindenek "rejtett strukturak",
amelyek megmagyaraznak a egy-egy folyamat mert kimenetelet).

Egy egyszeru pelda atomilag azonosnak tekintheto testekre, amelyek egesz
maskepp viselkednek: ket egyforma szamitogep egymas mellett, az egyiken fut
egy program, a masiknak ures a memoriaja. A gyakorlatban atomilag is
elternek kisse, de ez ne zavarjon: ha atomilag azonosak lennenek, akkor is
eppugy maskepp viselkednenek, mert az informaciot nem az atomok, hanem
mindossze nehany elektron tarolja.

A pelda persze durva, mert a szamitogepet direkt ugy epitik, hogy ha az
elektronok nagyjabol jo helyen vannak, akkor a kvantumeffektusok nem tudjak
oket elpiszkalni, magyarul a memoria masolhato. De ez tervezes kerdese. Ha
eleg alacsony potencialban tarolnank oket, akkor elvileg sem lehetne
megmondani, hogy pontosan hol vannak, es ha "ugyanoda" tennenk oket a masik
gepben, akkor is masfele mennenek el.

Egyes elmeletek szerint pont ez a kulonbseg a (determinisztikus) szamitogep
es a (spontan) emberi agy kozott.

Udv,
Jozsi.

<FontFamily><param>Times New Roman</param><bigger> A tér éppen az, hogy nem leh
et tömeget "azonnal" innet oda....
Tudomany #231-ben

irta: mizsei

> ...es minel jobban meg akarjuk kozeliteni az "azonnalt", annal
>nagyobb energia kell.



ez mar szinte definicio :-))


> Nincs ugrandozas teridoben, nincs nagyobb sebbességu
>informaciotranszfer,  mint a fotonok, mert az az "azonnal"

na alljunk meg egy percre. Mi a helyzet azzal a kvantum
"teleportacioval"? A Tv-bol hallottam, hogy nemet kutatok

gyakorlatban is bemutattak, tobb kilometeres tavolsagra kuldtek
infot. Persze lehet, hogy nem teleportacionak neveztek es biztos,
hogy en nem ertek semmit belole de ugy tunt, hogy azonnali informacio
atvitelrol volt szo . ??? :-o)

 Valaki igazan elmagyarazhatna mar vegre ? Pliiiz.


>(ha vannak fotonok egyaltalan, bar
>egyesek meg a fotonok belso szerkezeterol, felepiteserol es
>alkotoelemeirol  is beszelnek :-).
 Annak a belso szerkezeterol a legkonnyebb beszelni, ami nincs!

Nemdebar? (lasd. meg: idofizika, BS gravitacio, UFO, vakuumenergia,

angyalkak, pokol)



> Sokszor megirtam mar: a valosag a legerdekesebb.

Es az ember a legcsodalatosabb! (Demokritosz?) :-))



>El lehet >gondolkozni a "mi lenne, ha..."
> kezdetu mondatokrol, csak nem szabad megfeledkezni a tenyekrol.
 > Janos
 100% -ig egyetertek. Eppen csak annyit fuzok hozza, hogy

a legerdekesebb felfedezesek (talan) eppen a "mi lenne ha .."

tipusu kerdesek megvalaszolasakor szulettek es nem egyszer a "tenyek"

megvaltoztatasat ideztek elo.

Udv. go'be'

Karl Sigmund "Az elet jatekai", 101.oldal /3.

"Ha ismetelten feldobunk egy ermet es ezt eleg hosszu ideig folytatjuk,
barmilyen sorozatot kaphatunk, peldaul ilyet: fej-iras-fej-iras, vagy
fej-iras-fej-fej. Az elozo sorozatot valojaban atlagosan 20 dobasbol 1-szer
kapjuk meg, az utobbit 18 dobasbol egyszer. Akkor tehat az elobbi sorozat
kisebb valoszinuseggel jelenik meg elsokent, ugye? Nem igy van. A
fej-iras-fej-iras mejdnem ketszer akkora valoszinuseggel jelenik meg
eloszor, mint a fej-iras-fej-fej."

Namost. Eloszor nem volt vilagos, mi 20 ill. 18, de rajottem (szg-vel) hogy
itt az elso elofordulashoz tartozo dobasszam varhatoertekerol van szo. Ez
mar paradox egy kicsit, nem latom hogy miert kulonbozik ez a ket
varhatoertek, de ketsegtelenul ugy van.

Viszont ami az utolso mondatot illeti, azt vagy nagyon elirtak, vagy en
nagyon nem ertem. Jozan paraszti esszel nem lehet, hogy kulonbseg legyen
(mindketto FIF-el kezdodik, onnan pedig 50-50% valoszinuseggel jon F vagy
I), valamint a biztonsag kedveert szimulaltam is, es igazolta az 50-50-et,
nyomat se lattam annak amirol a szoveg ir. Mit ertek felre, vagy mit
akarhatott eredetileg irni a konyv?

Ezt is erdekesnek talaltam: megneztem mondjuk 10000000 penzerme sorozatban
hanyszor fordul elo a FIFI, es azt talaltam, hogy ugyanannyiszor mint az
FIFF, sot, tetszoleges ilyen 4-es sorozat elofordulasa ugyanakkora.
En azt gondoltam volna hogy pl. az FFFF, vagy az FIFI gyakrabban fordul elo
mint a tobbi, mivel lehetseges atfedes.

SB

Sziasztok!


Zoli irta:
: Minthogy a telefonok kozeleben levo radiok mobilhivas eseten furcsa
: szaggatott nyokogo hangokat hallatnak

Talan erdekel valakit ennek az oka is. Amikor a telefon rajon, hogy
hivjak, a torony nem tudja, hogy pontosan hol van a cellaban es milyenek
ott a veteli viszonyok. Ezert a telefon max. teljesitmennyel (elvileg 2 W,
de az antennabol nem szokott 0,7 W-nal tobb kijonni GSM900-nal) sugaroz,
hogy kisakkozzon a toronnyal nehany atviteli parametert. Mivel a
mobiltelefon frekvencia- es idomultiplexelt, ezert egyes csomagok
sugarzasa kozott par ms -ot varnia kell, a telefon ilyenkor nem sugaroz. A
telefon kozeleben levo hangszorok meg demodulaljak ezt az
amplitudomodulalt sugarzast (577us -ig 0,7W; utana 7*577us -ig semmi),
ebbol lesz a 217 Hz-es nyoszorges.


Udv,
marky

http://www.csend.hu/magazin/0203/3.html
*A KVARK mágneskockáról és a tanfolyamokról információ
szerezhető a következő címen:
MANTRA Alternatív Természettudományi Főiskola ...*

*Amikor a mágneskockát a testre helyezzük, a magnes
maga "ragaszkodik" bizonyos helyekhez, ahol szükség van
a mágnes energiára és nem esik le a testfelületről.
Amikor leesik, azt jelenti, hogy ez a testrész már polarizál és ...*

*Amikor gondolkozunk, saját érzéseinken vagy valamilyen
fizikai problémán vagy valamilyen élettervről vagy saját
személyiségünkről, a kezünkben összemorzsoljuk a mágneskockákat
és az asztalra borítjuk őket, látjuk, hogyan polarizál
a mi energiánk.*

spiritualis onsanyargatas:
Tekintsuk meg, hogy a szerzo receptje szerint mikent
ijeszthetunk hazilag magunkra (vagy masokra), ha nincs
senki a kozelben, ki felhotlen derunket borura valthatna:
*hogyan alakul a spirituális test:
Kezünkben összekeverjük a kockákat, majd kiborítjuk őket
az asztalra. Ha négy vagy több kocka azonos színű, ha három vagy
kevesebb van egy színből, akkor ez problémát jelez.*

Valami sugja - a szerzo maga is sulyos problemaval kuszkodik.
Mikozben tudomanyos mazzal bevonva kinalja tanait -
mely engem a trojaiak trukkjere emlekeztet - talan nem is
tudja, hogy kisiskolas matekkal megjosolhato, milyen gyakorta
jonnek a 'problemak'. E'letterven, de meginkabb fizikai probleman
toprenges elott (inkabb helyett), a kockazatok es mellekhatasok ellen
nem artana idonkent ujra es ujra kijarniuk az elemit a csodakra
vetodo ko'rosan feledekeny vevoknek.

Udv: zoli

Ps: 'More Cavinton, more matek!'

Nem tudom idezni a hirt melyben nemreg beszamoltak arrol,
hogy az emberi beszed hirtelen alakult ki.
A nyelveknek nem voltak nagyon primitiv elodeik,  hanem egycsapasra
kellett kialakulniuk, folyamatos  fejlodes nelkul. Matematikai alapon
bizonyitottak. Vajon az intelligencia hirtelen megugrasat is feltetelezni
kell ehhez?
Egy kolleganom 2 eves kislanya ki tudja mondani, hogy cukor, de
vasarlaskor mindig 'gumikucort' ker, s ebbol nem enged. :)
Otthon bekapcsolja a szamitogepet, de hiaba - az irodai celra
kitalalt  Windows meg nem vilagos neki,  igy szovetsegesul
testveret kell hivnia - 'Gyere sza'mpizni! '
Oseinknel a szavak bizonyara elobb alakultak ki, s a
szabalyok utolag pattangattak ki fejekbol, otletszeruen.
Elsajatitasuk idot igenyel, s a bonyolult dolgok logikaja kesve szokott
vilagossa valni. Valszeg a gyerekek is tobb megfigyeles utan
jutnak el szabalyok felismereseig. Aztan egyszercsak rutinosan
kezdik torolgetni azt ami szemet, amivel sose tudtak jatszani. :)

Udv: zoli

Kedves Janos !

>Eloljaroban. kosz az ezoterikus dilirol irt tajekoztatot.
Szivesen. Ezek szerint a Te vernyomasod nem befolyasolhato
ilyesmivel ? :)
Azota megtudtam, 89-ben jelent meg itthon egy konyv, melyben
a rejtelmekbe beavatott kulfoldi szerzo az atlantiszi angyalokat oly
mertekben tudta felmagasztalni, hogy hirtelen meg is gazdagodott
altaluk - ami csunya diszkriminacio - s  ugy latszik azota tobbek is
az o kiagyalt latomasaibol akarnak toket kovacsolni.

>Ha eleg melyen belemegyunk, a kvantumjelensegek szemleletesek
>is lehetnek. ...
>Egy szabadon repulo elektron akarmilyen energiat folvehet,
>es ezt nem is kvantumokban, hanem igenis folytonosan teszi!!!
>Egy (ket végen) befogott gitarhur meghatarozott frekvencian
>rezeghet.
Sajnos azonban nem modellezheto jol a gitarhurral Planck tetele.
Adott frekvencian rezegni hajlando hur amplitudoja lassacskan,
folyamatosan csokken a vesztesegek miatt, mig ha EM
hullamrol van szo, Planck tetele szerint barmely adott
frekvenciahoz jol meghatarozott minimalis amplitudo tartozik,
melynel nem letezhet kisebb.
>>A kvantumelmelet szerint ok es annak okozata sok esetben
>>nem kulonboztetheto meg, nem azonosithato, nem szetvalaszthato,
>>vagy legalabbis oly hatarozottan nem, mint pl.
>>a klasszikusmechanikaban. (remelem nem tevedek, van kivetel?)

>Szerintem tevedsz.
>Ha a kvantummechanikat ugy tekinted, hogy ok okozat nem
>valaszthato szet, akkor a klasszikus mechanikaban sem valaszthato
>szet, olyan ertelemben pld., hogy oka e a tomegvonzas ket test
>kozeledesenek... nem oka. Van tomegvonzas, a ket test kozeledik.
>Az oksagot a mi szemleletunk keveri bele, mert idosorrend persze
>van. A gyurma azutan lapul be, hogy benyomtam. Ez szamomra
>ok-okozatkent jelenik meg. Ilyen ertelemben viszont a
>kvantummechanikaban is van ok-okozati osszefugges.

Bocs, a joggal felreertheto volt a kerdesem mely klasszikusmechanikai
kivetelre akart iranyulni. QM-i determinaltsagot ismerek (legalabbis
szobeszedbol) pl. az 'EPR paradoxon' is arrol szol, hogy korrelalt, de
nem ellenorzott reszecskepar egyikenek allapotat megvaltoztatva a
tavoli 'hozza kotott' parjanak allapota is szigoruan megvaltozik.
Keslekedes nincs,  tavolsaguk kozombos.  Ez am az ok-okozat !
Ez nem jelenti, hogy a QM jelensegekre ezt hiresztelni mernem.
Altalaban, mintha nem ez volna a jellemzo.

>Zoli (ugyanaz? masik?)
Igen.
>>Kerdes, hogy legkor nelkuli nem porgo aszteriodarol szokesi
>>sebessegnel nagyobb es azonos modon, fuggolegesen,
>>egymas utan fellott, egymast nem erinto makroszkopikus
>>lovedekek elvben utkozhetnek-e majdan egymassal?
>>b.,Visszaeshet-e a 2. lovedek ?
>>(A lovedekek kozti tomegvonzas, es az aszteroida
>>tomegvaltozasa elhanyagolando)
>Nem, ha az azonos modonban a sebesseg azonossaga is
>bennefoglaltatik.
Vigyazat, nem irtam, hogy e lovedekek merev testek !
Ezek lehetnek rugok, vagy rugalmas gumi lovedekek is.

>>2. eset: Visszahozhato-e az 1. lovedek a 2.-kal, ha
>>a lovedekek pontszeruek, a 2. lovedek sebessege
>>szabadon valaszthato ? ( a tomegvonzasok ezuttal
>>figyelembe veendok, s csak az aszteroida tomegvaltozasa
>>elhanyagolando. )
>Nem. De akkor a masodik lovedek es az elso ossze kell
>hogy talalkozzon, hiszen vonzza egymast.
>Ekkor akar poroghet is az aszteroida.
Miert nemleges a valasz?  Ezt nem latom at...
A porges miert nem gond ?

Udv: zoli

Endre:
> mar leirtam korabban, levezettem, hogy informaciobol allunk, nem
>anyagbol, de bizonyara nagyvonaluan szonyeg ala teccettunk soporni
>dolgot.
Bocs, de  nalad regebben tobbszor megirta ezt ide valaki
(mekkereshetem), ellenvetes nem volt, am nem tartottuk
tamadhatatlan igazsagnak. Ez csak egy lehetoseg, raadasul szavakon
lovaglasnak is tekintheto.

>Most akkor mashogy:
>1. eset: Vegyunk egy az egyszeruseg kedveert harom atombol allo
>targyat. Atomjai permanensen valamilyen kolcsonhatasban allnak
>egymassal, tehat a kerdeses koltsonhatas folyamatosan fennall
>kozottuk, ez alapjan tekintjuk oket osszetartozonak. A targy
>mindharom atomjat minden pillanatban azonositani tudjuk: A, B, C, es
>megallapithatjuk, hogy minden pillanatban az azonositott atomokat
>latjuk benne.
Mar rossz.  Atomokat nem lehet minden pillanatban azonositani,
ugyanis a meroeszkozeink is atomokbol allnak, az atomok meg a
belugyeikkel vannak elfoglalva, s nem kotik az orrunkra, mikor allnak
rendelkezesunkre.
>Ezek az atomok nem mozognak (egymashoz es a muszerunkhoz
>kepest), folyamatosan egy meghatarozott alakzatban, mondjuk
>szabalyos haromszog alakzatban helyezkednek el. Ezek
>alapjan ez a targy letezik.
Amig nem tudsz ilyet mutatni, nem hiresztelem , hogy
igazad van. S nem tudsz ilyet mutatni, se az eszmed
lenyeges  kovetkezmenyeit.

>2. eset: Most vegyunk ket olyan, akar egymasra meroleges sikon
>torteno atomaramlast, amelyben az egyik aramlas atomjai sorra
>megfordulnak a fenti A atom helye'n es ott tartozkodasuk ideje alatt
>mindig letrejon a fenti kolcsonhatas, mig a masik aramlas atomjai
>szinten sorra megfordulnak eloszor a B, majd a C helyen, es ott
>tartozkodasuk ideje alatt szinten letrejon kozottuk a fenti
>kolcsonhatas. Az atomok mindig szinkron veszik fol a poziciot, a fenti
>kolcsonhatas tehat mindig harmuk kozott tortenik.
Ez nem volt vilagos, nem tudok hozzaszolni.  Mi az itt, hogy
szinkron veszik fel a poziciot ? Nincs is megfoghato pozicio.

>A 2. esetben nincs harom azonosithato atomunk, csupan
>_azonosithato_pozicionk_vannak_, valamint
>azonosithato_kolcsonhatasaink_.
Nincsenek ott, mindig kibujnak a kezeid kozul.

>A mi elo szervezetunket _pontos_megfeleltetessel_ (anyagcsere es
>mechanikai/biokemiai kolcsonhatasok) a 2. eset modellezi,
Ami nem  volt vilagos.
>Ami ebbol kovetkezik:
>1. Nem letezunk, csupan informacio vagyunk, raadasul vegtelen
>kiterjedesuek.
Minden vegtelen kiterjedesu, de mi rafinaltan elhanyagoljuk
ami nem szamit.

Udv: zoli

On Friday 10 October 2003 01:53, privatemil wrote:
> az atjuto  infravoros hullamok az eredeti ertek 5%-ara
> csokkennek, szemben a hagyomanyos napfenyszuro uvegek
> hatekonysagaval, ahol ez az arany 70%.*

Egeszen fellelkesedtem (az emlitett "hagyomanyos" 30%os szures [amelyet
tobb, egyenkent par szaz angstromos ezust es indium-oxid (vagy titanium)
reteggel ernek el] mar onmagaban 10 fokkal csokkenti a tuzo napon egy auto
konzoljanak a homersekletet, hat akkor 95%os szures!).

Aztan keresgelve ilyesmit talaltam: http://optics.org/articles/news/9/7/7/1
Eszerint 0.03%os koncentracioban az infravoros sugarak 71%at szuri ki, am
a lathato fenybol is megkajal 41%ot:-((

Osszehasonlitaskent: a jelenlegi 30%os infravoros szures nem szur
gyakorlatilag semmit a lathato fenybol, nagyon pontosan tudjak iranyitani
hogy hol "vagjon".

Meg kell fejlesszek ahhoz hogy az autokhoz jo legyen... Epuletre talan
hasznalhatobb igy is, ott ha este nem jon be a feny, hat akkor nem jon be.

A masik vicc az olcsosag. Nanoreszecskekrol van szo, marpedig ha csak
0.03%os koncentracioban is kell, akkor is egy autouveghez kell vagy 3
gramm. Kerdes hogy mennyire konnyu eloallitani a kerdeses
nanoreszecskeket, mert bizony van olyan amibol napi par gramm eloallitasa
jonak szamit:-)

Vegul pedig: vegig arrol beszelnek hogy _elnyeli_ a sugarakat. Mivel a cikk
kivonataban is, nem nagyon lehet eliras. Ezek szerint az uveg maga
forrosodik, ami aztan csak melegiti valamelyest a belso teret is. (A
hagyomanyos megoldas _visszaveri_ a maga 30%at.)

-- 
Udv, Sandor