Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1397
Copyright (C) HIX
2001-02-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Coriolis ero (mind)  52 sor     (cikkei)
2 Re: hihetetlen (mind)  18 sor     (cikkei)
3 Re: nyiltsag (mind)  24 sor     (cikkei)
4 Re: ELET (mind)  31 sor     (cikkei)
5 Coriolis + anomalia az idojarasban (mind)  15 sor     (cikkei)
6 Re: Re: hatvanyhalmaz szamossaga (mind)  146 sor     (cikkei)
7 Re: adatbazisok ha talalkoznak (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - Re: Coriolis ero (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Matyas!

>>Ha kb. 3 cm/s sebessegu vizszint csokkenest feltetelezunk,
>>ami igen gyors kiomlest jelent, akkor a Coriolis-gyorsulas
>>nehany mikron-per-masodperc-negyzet, ami szabad szemmel
>>eszrevehetetlen.
>ennel joval nagyobb sebesseggel kell szamolni. ugyanis nem a kad
>vizszintcsokkenesi sebessege a mervado a jelensegben, hanem az
>aramlas (atomok) sebessege a lefolyasnal. a viz tobbi resze
>nagyjabol nyugalomban van, es valoban semmi kulonos nem hat ra.

Ez ugyan igaz, de meg a tizszer, vagy harmincszor nagyobb sebessegnel is
elhanyagolhato ez a gyorsulas.

>>Raadasul ez az egesz vizre egyforman hat, es nem hoz letre
>>forgatonyomatekot.
>akkor hoz letre, ha a viz mar valamilyen sebesseggel forog. az
>egyik iranyu forgast erositi, a masikat gyengiti.
Amikor a kigyo a farkaba harap. Ha van forgas, akkor forgatja, ha nincs
akkor nem forgatja. Az eredmeny vegul is az, hogy nem okozza a forgast. De
a forgas onerosito jellege egeszen mas okokra, es nagyobb erokre vezethetok
vissza, nevezetesen a mozgasba jott viz tehetetlensegere, es ebbol adodo
impulzusara, es forgatonyomatekara. A lefolyoban eltuno forgo viz
sebessegosszetevojenek vizszintes (tehat a forgasra jellemzo) komponense
elhanyagolhato a fuggoleges (eses) komponensehez kepest. Igy a jelentkezo
minimalis Coriolis-eroben tovabbra sem dominal a forgatonyomatek. A
pontositas kedveert megjegyzem, hogy a kozolt kepletben nem ellenoriztem le
az elojelet, mivel nem volt szandekomban nagyobb szamitasokat vegezni. Erre
figyelnie kell annak, aki hasznalni akarja.

>>Amikor a kadbol kihuzza valaki a dugot, akkor a dugo
>>mozgasabol kovetkezoen ennel sokkal nagyobb sebessegek es
>>gyorsulasok lepnek fel az aramlasban, amelyek szimetriajat
>>szinte lehetetlen biztositani, igy ezek szinte bizonyosan
>>meghaladjak, es elnyomjak a Coriolis-ero hatasat.
>na ezt alaposabban kellene meggondolni

Tegyuk fel, hogy a cso, es a dugo is szabalyos henger, es a kaddal egyutt
minden szimetrikus. Amikor a dugo eltavolodik a cso szajabol, akkor eloszor
egy egeszen kicsi magassagu, de a dugo keruletenek megfelelo csatorna
nyilik meg a folyadek elott a cso peremenel. Ez a nagyon kicsi magassag
nullarol indul, es ha barmilyen kis elteres van a dugo emelkedesenek
szimetriajaban, akkor a megnyilt csatorna maris eltorzul, es a lefolyas
asszimetrikussa valik. Mivel pedig ez az asszimetria eppen a lefolyas
helyenel keletkezik, ezert az egesz lefolyas menetere donto hatasa lesz. A
letrejovo asszimetrikus aramlas mar onmaga tehetetlensegenel fogva kialakit
egy forgo mozgast, amit mar a Coriolis-ero nem tud megvaltoztatni. Ahhoz,
hogy a lefolyo megnyitasa szimetrikus legyen, valami egeszen kulonleges
precizios szerkezetre van szukseg, amit a haztartasokban nehez lenne
produkalni.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: hihetetlen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz

> Felado :  [International]
> Temakor: hihetetlen ( 9 sor )
> Idopont: Thu Feb 22 16:53:23 CET 2001 TUDOMANY #1396
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Mindeg tudtuk, hogy a termeszet vegtlen csodakra kepes, no de ..., szinte
> hihetetlen-  A varotu jo minosegu eros acelbol keszul. Probaljuk csak el
> hajlitani melegites nelkul. Kis hajlas szog utan minden bizonnyal el fog
> torni. Tortent megis, hogy egy ipari varogep tuje teljesen horog alakuva
> gorbult szazad masodperc reszideje alatt, mikozben femmel utkozott kb.
> 6m/sec. sebessegel. Ezt meg Uri Geller is nehezen hinne el.
Nem lehet, hogy melegen hengerelt acelbol van? Nagy sebessegu utkozes eseten
kicsit balesetveszelyes lehet, ha elpattan a tu. A tu maradekat - ha
megvan - probald meghuzni.

Udv!
Sipi
+ - Re: nyiltsag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>az iskolakban is bevezetnek, es sem a nevet, sem az
>>erdemjegyet nem tennek nyilvanossa, derusebb lenne ott is az elet.

Math:
>a demokratikussagnak a legtobb esetben ugyanis nem a titkossag,
>hanem a nyiltsag a feltetele. egyebkent is jo azt tudni, inspiralnak
>a tobbiek eredmenyei.

Az emlitett nyiltsagot a demokraciaban kevesbe a maganembertol, mint
inkabb a kozelet szereploitol kell megkovetelni, hiszen
az o szandekaikon es donteseiken tomegek sorsa mulik.

Jobban atgondolva, lenne mas hatranya is az iskolai titkossagnak.
Ha nem merhetnenk fel idoben egymas produkcioibol, hogy
milyen hibaikert mi jar, ovatlanna tenne.

Viszont erdekes - az iskolai nyilvanossaggal ellentetben
a munkahelyeken a javadalmazast szemelyre lebontva nem szoktak
kiplakatolni.  Inspiracio helyett egyeseknel duhrohamok lennenek.
A regota demokratikus USA hires arrol, hogy ott meg rakerdezni
sem illik, ki mennyit keres.
Persze a munkahely valamiben mas, mint az iskola.

Udv: zoli
+ - Re: ELET (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gogy:
>Tuzpiros porsche, kubai szivar, jamaikai rum, hosszulabu bombazo no....
>:)

Ez tetszik. :)
Probalom elemezni logikailag, mintha IQ teszten tettek volna fel
kerdeskent: mi a kozos a felsoroltakban ? Hm, megvan !
Ahogyan az elet maga is, ezek mind kapcsolatba hozhatok egessel.
Az utolsonal azonban Viagraval mersekelheto a jelenseg.

Az eloleny egyszeru definicioja pedig:
Elo az, aki azert fogyaszt, hogy egjen - lassan, de biztosan,
szabalyozottan, optimalizalt hatasfokkal, mintha eromu lenne.

Marky:
>A terulet/szamlalokorzet/cimsorszam alapjan egeszen veletlenul
>nem rendelheto-e ossze a ket kerdoiv? ;-) Ez nekem gyanusan egyedi
>azonositonak tunik, amivel legalabbis egy csaladot be lehet azonositani...

Osszerendelheto. Szerintem a nevtelenseg csak arra jo, hogy a
szamlalobiztos ne vegezhesse megbizasra, vagy sajat celra
barki felkutatasat.
A lakossag egy reszenek lehet felnivaloja. Ugyebar a tanuvedelem
teren nem allunk valami jol, es kulonfele maganeleti konfliktusok
is elofordulnak az eletben, amikor indokolt az inkognito megorzese.
A biztosok elott ugy is, hogy nem kotelezo mutatkozni sem elottuk,
hanem a kerdoiv eljuttathato az onkormanyzathoz, lakcim szerinti
azonositassal, de ott mar a hivatasukhoz melto erkolcsi magaslaton
allo koztisztviselok kezelik a kerdoiveket, es nem outsiderek.

Udv: zoli
+ - Coriolis + anomalia az idojarasban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csak egy kerdesem volna. A furdokadrol jutott eszembe, mert az mar
kiderult tobb izben, hogy ott szinte semmi jelentosege annak, hogy eszaki
vagy deli az a felteke, ahol van.

Elofordult-e mar olyan, hogy nagy hegyekvonulatok kozeleben ugy jott
letre ciklon, anticiklon, hogy emiatt ellenkezo iranyban forgott, mint
szokasosan?
Mert - sejtesem szerint - ha mar egyszer beindul egyik iranyba, akkor ugy
is marad. Ahogy egy kadban az ujjammal ellenkezo iranyba zargatva a vizet
sem nagyon akar a lefolyo korul a forgasirany megfordulni, de az
indulaskor konnyeden be lehet allitani a forgasiranyt. Aka'r egy alkalmas
iranyban tartott, nem mozgo kis lemezdarabbal is. Ez felelne meg a
hegylancnak.

hjozsi
+ - Re: Re: hatvanyhalmaz szamossaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Takacs Ferenc:
Eloszor is, szerintem a szelhamos akkor is az, ha nem huz hasznot a dologbol. S
zerintem a szelhamossag feltetele az, hogy csalas legyen szo, olyan szandekos v
agy figyelmetlensegbol elkovetett csalasrol, ahol az illeto tudja azt, hogy csa
l, vagy tudja azt, hogy figyelmetlen. Ha valakit figyelmeztetnek, hogy valamit
oly modon csinal, hogy az konnyen hibahoz vezethet, megis ugy folytatja teveken
yseget, es az hibahoz is vezet, de ugy tesz, mintha helyesen cselekedne vagy ig
azat mondana, az szerintem szelhamossag.
De mindegy, hogy hogy hivod, a lenyeg, hogy a gondolkodasi stilusod es a matema
tikainak szant gondolataid olyanok, amelyek nem tesznek eleget a matematikussag
 felteteleinek, mitobb a hibazasra tulsagosan is nagy lehetoseget rejtenek magu
kban. Erre figyelmeztettunk, ennek ellenere ugyanolyan stilusban irod le a dolg
okat. Es ez nem matematika. Ez kerlek szandekos megtevesztes.
Ezeket a jelzoket szerintem nem szabad szemelyeskedesnek venni, mert ugyan a go
ndolkodasi stilusodrol szolnak, tehat rolad, de ertelemszeruen temaba vagnak, e
s ha egyszer a gondolkodasi stilusoddal van gond, akkor ezt kenytelen vagyok sz
ova tenni.
A prologusod egyebkent rendkivul hatasvadasz es patetikus volt, irhattad volna
azonnal hexameterben is.:) Szep szep, csak a matematikaban ez nem szamit ervken
t. Ugye azzal egyetertesz, hogy a retorikanak nincs helye a matematikai igazsag
ok kerdeseben? Ezeket szandekosan fuggetleniteni szandekozzak a retorikai konte
xtustol.
>Miert gondolod, hogy minden gondolat, legyen az
>matematikai, vagy barmilyen mas jellegu, kifejezheto a
>jelenlegi szabalyainkkal, es kifejezesi eszkozeinkkel?
azt hatarozottan gondolom, hogy a mateamtikai gondolatok kifejezhetoek matemati
kai eszkozokkel. sot, ez per definicionem van igy.
>Annyi kiegeszitest azert erdemes tenni, hogy a valos szamok
> definicioiban megjelenik a vegtelen fogalma, meg ha az
>ertekuk nagysaga szerint vegesnek mondjuk is oket.
megjelenik valamilyen fogalom, amit vegtelennek neveznek, tehat a vegtelenseg f
ogalma megjelenik, de ez a fogalom nem szamkent jelenik meg, tehat nem a vegtel
enrol, mint szamrol van szo. de a definicioban nincs szukseg a vegtelen szo kim
ondasara. szoval kiegesziesnek ok, de nem valtoztat a kerdesen.
> Ez a megjelenes nemelykor implicit, es az egyebb elvont
>matematikai fogalmak (mint hatarertek, felsokorlat, nyilt,
>es zart intervallumok, folytonossag) moge bujik, amelyekben
> azert ugyanugy jelen van a vegtelen fogalma.
na nezuk, mirol beszelunk:
X resze N halmaz felso korlatja K: barmely x eleme X x<K
hol van ebben vegtelen?
I nyilt intervallum:
barmely x eleme I letezik x-nek olyan epszilon sugaru kornyezete E, hogy E resz
e I.
sehol nincs vegtelen.
zart intervallum: barmely x nem eleme I-hez letezik olyan epszilon, hogy x epsz
ilon sugaru kornyezete nem metsz bele I-be.
sehol sincs vegtelen.
hatarertek:
sorozat hatarerteke x(n) hatarerteke = a, ha barmely epszilonhoz letezik N, ugy
, hogy barmely n>N |x(N)-a|<epszilon.
sehol sincs vegtelen.
folytonossag: f folytonos a-ban, ha barmely epszilonhoz letezik delta, ugy, hog
y ha |x-a|<delta, akkor |f(x)-f(a)|<epszilon.
hol van a vegtelen?
>Eppen ezen fogalmak valtozatos, es gyakran megujulo
>tortenelmi fejlodese mutatja, hogy a matematika egyik
>legkenyesebb kerdese a vegtelen fogalmanak ujabb es ujabb
>megragadasa.
1) a mai matematikaban a vegtelenseg nem problematikus
2) a tortenelemben valoban voltak problemak, mert meg csak formalodtak ezek az
elmeletek.
3) ezen problemak megoldasa mindig a formalis, gzakt, axiomatikus keret bevezet
ese volt, es nem az enelkuli gondolkodas
4) a problemak gyokere pedig mindig az unegzakt, nemformalis, nem axiomatikus g
ondolkodas volt (pl Zenon "paradoxonok")
5) Tehat amatekmatikanak nem gond a vegtelenseg, neked viszont pont az emlitett
ek miatt valoban gond lehet.
>Ezt Zoli is megerezte mar, amikor irta "A racionalis es
>irracionalis szamok megkulonboztethetetlenne valnak, a
>megkozelitendo szam legszukebb kornyezeteben."
Zolitol mar megszoktuk, hogy fantaziadus, denem tul egzakt modon gondolkodik. O
 ennek megfeleloen altalaban otleteket vet fel, es nem allit veresen komolyan f
antaziaval telitett dolgokat. O tehat nem vezeti felre az olvasokta azzal, hogy
 marpedig ez es ez az igazsag, hanem erdekesgondolatokat mond. Speciel ez a mon
data matematikailag ertelmezhetetlen.

>de Te meg mindig nem ereztel ra, milyen izgalmas, es
>ujszeru ez a megkozelites.
szamomra egy uj axiomatikus megkozelites erdekes es izgalmas volna. a nem egzak
t dolgokat erezhetem izgalmasnak, viszont nem matematikus megkozelitesek.

>Lathatod, hogy nem kesz axiomakkal, es tetelekkel alltam
>elo, vagyis menet kozben alakult az elmeletem, es az
>alakulasa sokban fugg a hozzaszolasoktol is.
hat pont ez a gond. namost ha nincsenek uj axiomaid, akkor a regi axiomarendsze
rben mutathatsz ki egy ellentmondast vagy hibas levezetest, de akkora regi axio
marendszerhez nagyon pontosan kell tartani magadat. ha valami ujfajta dolgot ak
arsz mondani, akkor felvetheted otletkent, de akkor nem tehetsz allitasokat. uj
 allitasokat akkor tehetsz, ha az uj axiomarendszer  megvan, es tudod oket benn
uk bizonyitani.
tehat:
1) regi axiomarendszerben lehet allitani, regi szerint kell bizonyitani
2) uj axiomarendszerben lehet allitani, uj szerint kell bizonyitani
3) a ketto kozott viszont nem szabad allitani, lehet gondolkodni dolgokon.

>Azert itt megkerdeznem, hogyha egy halmaz vegtelen, es
>szamokbol all, akkor hogyan hianyozhatnak belole a vegtelen
> szamok?
miert kellene, hogy benne legyenek? mitn emlitettem, a vegtelen eleve nem szam.
 masreszt valobannem kovetkezik. mondok egy analog peldat: ha egy halmaz harom
elembol all, akkor egyaltalan nem szukseges, hogy benne legyen a harmas szam.
vegtelen hlmaz sem azt jelenti, hogy benne van a vegtelen. a vegtelen nem szam,
 hanem tulajdonsag.
>Ez egy olyan vekony jeg, amelyen konnyu elcsuszni, es
>konnyen be is szakadhat.
bizony, es csak egzaktsaggal kerulheto ez el. en es a matematika eleg egzakt,e
s nem szakad bele. te nem vagy egzakt, nyilvanvaloan ezert szakadsz bele.

>A megkozelitesemben eppen az az egyik ujdonsag, hogy a
>szamok idonkent eszrevetlenul valnak vegtelenne, mikozben
>hasznaljuk oket, mivel nem attol megszamlalhatoak, vagy
>megszamlalhatatlanok, hogy mas szamokrol van szo, hanem
>mert maskeppen kozelitunk hozzajuk, maskent kezeljuk oket.
>Ugyanazok a szamok mutatkoznak egyszer ilyennek, masszor
>olyannak, es igy lesz a mindig megszamlalhatonak kikialtott
> termeszetes szamok halmazabol megszamlalhatatlan zamossagu
>vegtelen halmaz.
homaly. nem matematika.

>Nem tudom, belattad-e mar, hogy amikor a racionalis
>szamokat szamlaltam az egesz szamok Descartes szorzatanak
>grafikus reprezentaciojaban, akkor a szamlalas vegtelenben
>vett hatarerteke eppen az irracionalis szamok >definiciojahoz vezetett?
"szamlalas hatarerteke" bad command or filename.:) nincs ilyen fogalom a matema
tikaban, te sem definialtad.
>Ha ez megvan, akkor az egesz szamok emlitett
>kettos szamossaga mar konnyen kikovetkeztetheto.
"kettos szamossag" undefined

>Marpedig, ha a racionalis szamok hatarertekeikent
>eloallo irracionalisok megszamlalhatatlanok, akkor az egesz
> szamok vegtelen halmaza szinten megszamlalhatatlan.
elozo veres vitadbol tanulva megkerdezem,hhog ez itt metametikai implikacio, va
gy csak egy koltoi "akkor"?:) matematikai implikacionak ugyanis nem jo. valamel
y X halmaz elemeibol kepezheto sorozatok ugyanis bovebb halmazt alkotnak S(X),
mint a halmaz vegtelen reszhalmazainak halmaza H(X). igy a sorozatok hatarertek
eikenek halmaza L(S(X))nyilvanvaloan lehet nagyob szamossagu, mint X.
>Latod, hogy szinte minden altalam felhozott tema milyen
>szepen kezd egyre szorossabban egybefonodni? Mintha  >elterveztem volna.
ez nem lep meg, a matematikaban ez altalaban igy van. de az osszefonodasmeg nem
 igazol helyesseget. kesze-kusza dolgokis ossze vannak fonodva...:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)
+ - Re: adatbazisok ha talalkoznak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

szerintem:
1) ha az adatbazisok nagyon zavarosak, nagy gond van veluk, akkor az nepszamlal
astol fuggetlenul is nagybaj. helyes esetben ezeknek az adatbazisoknak hasznalh
ato adatokat, hasznalhato interfacet kellene biztositani, es nem lehetne jelent
os technikai gond. ez csak szervezettseg, tervezettseg kerdese, ha ebbenoriasi
gondok vannak, az is a kormany hiaja.
2) velemenyem szerint az adatbaziok lehtnek hibasak, lehet problemas az osszefe
sules, de meg mindighatekonyabban kell, hogyelallithato legyen igy az adatmenny
iseg, es meg mindig nagyobb pontossaggal, mint nepszamlalassal es bevitellel.
3) adatvedelmi jogok: a lekerdezesek lehetnek ugyanugy kodolas alapuak, azaz a
lekerdezes tortenhet szemelyi szam alapjan, nevet,lakcimet nemis kerdeznenek. a
z, hogy valaki valahol tudhatja a szemelyi szamom alapjan a cimemet, ettol fugg
etlenul igyis ugyis igaz. ha a masik adatbazisban masik kodrendszervan, akkor k
onvertalnikell. valahol kell, hog ylegyen egy konvertalo adatbazis a mugy is. m
inden adatv=bazisbn van univerzalis azonosito (index), es kell lennie konverzio
nak is. tehat nev nelkul lekerdezhetokell, hogy legyen.
semmivel sem megnyugtatobb az, hogy nepszamlalasi kodokat allitottak elo, ugy,h
 ogy eloszor hasznaltak a nevemet, lakcimemet, szemelyi szamomat, stb. aztan ez
t allitolag elfelejtettek. akkor ugyanolyan jo, ha a szamitogepes program haszn
alja a szemelyi szamot, aztan elfelejti, nem?
4) vanakolyan adatok, amelyek nincsenek bent adatbazisban. ezek felmeresehez sz
ukseges a szemelyes lekerdezes. ezek nem tul fontosak, nem is bizok kulonosebbe
n az eredmenyben. de ha valakikneknagyon fontos,kerdezzek meg, de a tobitminek?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS