Sziasztok,

Tibor:
>En meg sohasem toltottem ki IQ tesztet es nem is tudom, hogy
>milyen kerdesekre kell ilyenkor valaszolni. Arra kernem azokat,
>akik ebben mar jaratosak, hogy ha lehet kozoljenek le egy ilyen
>kerdoivet, hogy legalabb valami fogalmam legyen rola. Lehet
>maganba is !

Egy IQ teszt (a sok kozul) a neten (szerintem ez eleg jo):
http://cech.cesnet.cz/IQ/index.php

Minimalis angol tudas kell hozza (tenyleg minimalis).

Sziasztok,
Juan

azaz Near-Earth Asteroid Tracking.

Friss hir az indexbol (meg ragad): vasarnap ejjel egy kb 500
meter atmeroju aszteroida haladt el a Fold mellett, alig egy
kopesre azaz 4 millio km tavolsagban. A 2000 QW7-nek keresztelt
aszteroidat 6 (hat) nappal korabban eszleltek eloszor.

Ez gondolom kicsit megdobja a NEAT koltsegveteset.

Udv///Laci

Most olvastam Paul Davies: az otodik csoda c. konyvet az eletrol.
Mindenkeppen erdekes olvasmany, ezernyi fontos tudomanyos infoval.
Kar, hogy a rengeteg tudomanyos eredmeny, elmelet, hivatkozas
ismertetese utan konkluziokent gyakran elhagyja a tudomanyos
modszert. "En szemely szerint nem hiszem, hogy igy volna, mar csak
azert sem, mert ez az allaspont hihetetlenul mesterkelt
termeszetszemleletet igenyel. Tulsagosan is kiagyalt azt allitani,
hogy igazabol mukodik egy "kod a kodban" ami egyszeru mintakbol
kivansagra elolenyeket hoz letre." Mesterkelt? Kiagyalt? Ezek ervek
tudomanyos ervelesre? A kvantummechanika nem mesterkelt, kiagyalt?
Es ezer mas? Ugyhogy ezen ideologiailag kenyes teruleten meg a
"nagyok" is el-el botlanak. 

Nota bene Volta fele bekacombrangatozasrol ir, amit ugye Galvani
figyelt meg. De ez meg mindig ezerszer jobb, mint amikor Szekely
Laszlo, Avogadro-fele pi szamrol ertekezett. :-)))

Egy erdekesseg: Azt irja Davies, hogy minden tobb, mint ezer evvel
ezelott elt ember testebol vagy tizmillio szenatom van minden mai
ember testeben. Mindig tudtam, hogy van bennem valami Jezusbol.
:-)))))

A DNS ugye irtozatosan hosszu, az emberi DNS kozel ket meter
kinyujtva. Es ez iszonyu kicsire van osszegombolyodve a sejtmagban.
Nem lehet, hogy egyes esetekben ugy osszegubancolodik [csomo kerul
ra], hogy keptelen kettevalni, illetve a szintetizalodott ket DNS
lanc a csomo miatt nem kepes elkulonulni?
Mivel a gubancok legtobbszor a vegek befuzodesevel keletkeznek [jol
tudja ezt minden hegymaszo. Mikor ledobjak a feltekert kotelet
ugyelni kell arra, hogy a szabad kotelveg jo hosszan szabadon
legyen] elkepzelheto hogy szetvalaskor letorik a DNS vegebol egy
darab, hogy szet tudjanak valni? Ezert is kell telomeraz? Van errol
valami az irodalomban? Ha nincs, akkor 10% royaltyt kerek a Nobel
dijbol. :-))))

Udv, Peter.

Kedves HIX TUDOMANY!

On 5 Sep 00, at 2:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [International]

> (- Tudomanyos szempontbol nem erv, de erkolcsi
> szempontbol felelosse teheto a darwinizmus az agresszio novekedeseert, a
> modern ember celtalansagaert, az erkolcsok hanyatlasaaert stb.)

Bocs, de ez IMHO butasag. Az erkolcsok amiota ember az ember egyre 
hanyatlanak. Mar a regi gorogok is (de foleg a romaiak)... Szoval minden 
korosztaly / generacio szerint az o idejukben jobbak voltak az erkolcsok es 
az utannuk jovo generaciok erkolcsei lazulnak. Az elottuk jaro generaciok 
eloirasai pedig tulzottan bigottak. Ezek "csunya" sztereotipiak!!! Ehhez 
pedig a darwini elmeletnek semmi, de semmi koze. Egyszeruen magunkat 
szeretjuk a csucsra helyezni. Ilyen az ember.

Mondhatnam azt is, hogy az evolucio ilyenne tette, de ezt Te ugy sem fogadod 
el, ezert azt mondom, hogy ilyennek lettunk teremtve. :-)))

Udv From:, az erkolcscsosz

Kedves HIX TUDOMANY!

> Felado :  [Hungary]

> A ragadozok (meg a csucsragadozok is) igen erosen fuggenek a preda allatok
> mennyisegetol. Tehat varhato eletartamukat ezek legalabb annyira befolyasolja
k
> mint viszont... A bakteriumok es virusok szamara a csucsragadozok is csak
> predak! A kornyezet szabja meg mi az optimalis oregedes: (szaporodasi kepesse
g
> csokkenese...) ennek korrelalnia kell a varhato elettartammal. Barmilyen
> valtozas ami a szaporasagot noveli es a varhato elettartamot nem befolyasolja
> (bar esetleg oregedeshez vezet) az elonyos a faj szamara. Tanulsag: van amiko
r
> az elnyosnek tartott tulajdonsagok is kiszelektalodnak, ha azoknak gyakorlati
> haszna nincs! Egysejtueknel azert nem latom ertelmesnek a hasonlo evoluciot,
> mert ott a szaporodas barmilyen kis novekedese automatikusan csokkenti az
> egyed varhato elettartamat. Tehat a szaporodastol (az oregedestol) nem lesz
> fuggetlen a varhato elettartam ... Minden jokat! Laci

Teljesen egyet ertek. Hozzateve, hogy egy vadon elo allat eletkilatasait nem 
az szabja meg, hogy elvileg meddig elhet hanem, mikor lesz O is preda. Pl. az 
oroszlanoknal mikor lesz eleg eros a kovetkezo generacio, ami eluzi a 
haremetol (l. oroszlanciklus). Egy uregi nyul is 4 evet el atlagban, pedig 
akar elhetne 7-10 evet is (azt hiszem). Ez azert van, mert ekkor az uj 
generacio eluzi a himet, aki igy ismeretlen terepre kerul, ahol konnyebben 
megeszik a ragadozok. Igy nagy pazarlas lenne, ha egyebkent 100 evet elhetne.

Valamint problemas az orokito anyag valtozatlansaganak fenntartasa is. Ha 35 
eves kor utan hazasodnak emberek, akkor maris elkezdik vizsgalgatni a 
genallomanyukat, mert bizonyos betegsegek valoszinusege no, ha idosebb a 
szulo.

Az ember is max. 25 evre van tervezve. Az, hogy most elelunk 60-80 evet, az 
csak kb. 50-60 eve lett jellemzo. Pestis, kolera, TBC, verbaj, spanyolnatha, 
etc...

Masreszt egy nagyon sokaig elo allat kevesse lenne adaptiv. Az ember ezt 
megoldja a kulturalis adaptivitassal, de a gyerekek is 25-30 evig tanulnak, 
ami pelda nelkuli az allatvilagban...

Remelem nem irtam nagy butasagokat...

Udv From:, a tulelo

Zeratul irta:
* A 12 stimmel, de nem a vizmolekulak szama ennyi, hanem ennyi fele
* kristalyosodasi formajat ismerik jelenleg a viznek.

A szazad kozepeig het kulonozo je'g format ismertek, ezek tobbsege nagy
nyomas alatt kaphato meg: a kozonseges jeg 2200 atm felett un. jeg II ve
alakul, ez elegge instabil, atalakul jeg III -a', 3600 atmnal atalakul 
jeg V -e'. 
 Magasabb homersekleten, 60 C foknal a viz 16500 atmnal jeg VI -a alakul.

Ezeken kivul ismert meg nehany alacsony surusegu jeg is.

Ezek a adatok kb 60 evesek, azota minden bizonnyal talalhattak uj s
ujabb jegeket, vagy magas nyomason, vagy alacsony
homerseklet-alacsony nyomasnal.(ilyen lehet pl a vilagurben, az
ustokosoknel )

A buvos 12 szam, amit a cikk ir,  valoszinuleg tenyleg koordinacios szamot
jelent, vagyis azt, hogy egy vizmolekulanak hany kozvetlen szomszedja van.
  Ha nagyon surure nyomnak ossze valamilyen tobbe-kevesbe gomb molekulaju
anyagot, akkor ez ugy rendezodik, hogy a leheto legkisebb terfogatot 
toltse ki, es ezert jon ki a 12 szam. Ezt egyebkent fejben is ki lehet 
szamolni/elkepzelni, ha biliardgolyokat probalunk osszerakni -
egy sikban a kozponti golyonak hat szomszedja van, es meg harmat-harmat 
 lehet illeszteni az aljara es a tetejere is.

Laci

> Felado :  [International]
> Temakor: szavazas ( 57 sor )
> Idopont: Mon Sep  4 10:13:18 EDT 2000 TUDOMANY #1228
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Isvara!

Ugy latszik a kreacionista allasponthoz, a gyenge memoria is tarsul.
Puff neki! Most jo sztereotip voltam, pedig nem szokasom.

> Az evolucioval szemben felvetett szempontjaim (nem vitara bocsatom most,
> pusztan osszegzem oket):
> - Nem ad valaszt az egyszerusithetetlenul osszetett organizmusok
> keletkezesere.
Erre tobbszor megkaptad a megfelelo valaszt. Nezz utana a
dejanews.com-on. Tudod, kulcsszo: isvara 

> - Nem magyarazza meg, pusztan figyelmen kivul hagyja az elmeletbol kilogo
> paleontologiai leleteket.
Kulonosen azokat amik finoman fogalmazva gyanusak. A tovabbi valaszokat
lasd a dejanews.com-on. Kulcsszo a kereseshez: isvara

> - Az elolenyek osztalyai es fajai kozott nincsenek olyen leletek, amelyek az
> atmenetet igazolnak, a feltetelezett osok pusztan hipotetikusak.
Javasolnam, hogy nezz utana az erre adott valaszoknak, a
dejanews.com-on. A keresesi mezobe ird be: isvara

> - Nem ad valaszt az elmelet az allati osztonok eredetere.
A kodobalo keselyu tortenetet mar a szorolapotokon is megcsodaltam. En
felajanlottam, hogy eletem tovabbi reszet ezen kerdeskor vizsgalatanak
szentelem, ha ezt a krisnatudatuak kozossege megfelelo illetmennyel
honoralja. Ugy emlekszem itt a listan is szulettek az evolucios
mechanizmussal jol osszeegyeztetheto valaszok. Ha ellatogatsz a
dejanews.com nevu honlapra, es beirod keresesi kulcsszokent, hogy
isvara, biztosan te is ra fogsz bukkanni ezekre.

> - A mutacionak es a szelekcionak olyan hatast tulajdonit, amit sehol sem
> figyelhetunk meg, sot a kiserletek (es a mesterseges szelekcio) eppen a
> fajok korlatozott modosithatosagara utalnak.
Talan nezz utana mit irtunk annak idejen neked valaszul. Ha van internet
hozzaferesed ird be valamelyik bongeszo ures cimsoraba: dejanews.com,
majd nyomd meg az enter-gombot. A keresesi mezobe ird: isvara
AND hun.lists.hix.tudomany. Van meg sok okos es buta valasztasi
lehetoseg a kereseshez. Ezek remelhetoleg segiteni fognak hogyan is
talalj ra a regi leveleidre, amik annyiszor elhangzottak mar ujra es
ujra ezen a listan, es persze a megannyi valaszlevelre is.
Ha egyszer rabukkansz egy cikkre, mar csak meg kell probalnod kovetni a
thread-et.

Mielott el nem felejtem volna itt meg nehany nem megvalaszolt kerdes. 
Mindig igyekeztunk minden kerdesedre valaszolni, de valahogy ezekre
sosem kaptunk valaszt toled.
Sajnos nem volt idom meg megkeresni az osszeset, de talan kezd el
ezekkel:

gogy #1167
> Viszont ados vagy azzal, hogy mit tekintesz fajnak. Szerinted letezik
> egyertelmu faj fogalom? Addig amig ezt nem tisztazod, amugy sincs
> ertelme valaszolni erre a reszre.
> 
> En immunologiaval foglalkozom, ime itt van egy par pelda ami nagyon
> szepen osszecseng az evolucio elmelettel, mig tobbseguk nagyon nem
> passzol a kreacionizmussal:
> - A teljes immunoglobulin szupergencsalad
> - Az immunrendszer, mint olyan, letezese
> - A parazitak immunrendszert atvero trukkjei
> - Influenza virus
> - Virusok torzsfai, HIV, SIV virusok (bonuszkent a fajfogalom
> hasznalhatatlansagahoz is)
> - Emberrel problemamentesen egyuttelo mikrobak, virusok (pl.Eppstein-Barr
> virus)

Sipi #1175
> Ha van eleg turelmed es idod, ulj le egy akvarium melle es vard ki.
> Talan az
> majd meggyoz.
> Egyebkent definialhatnad mi egyebet ertesz bizonyitek alatt!

math #1176:
> Isvara:
> >Mindezek tudataban versenykepes alternativanak kell elfogadnunk azt a
> >lehetoseget is, hogy az elolenyek formai egy felsobb intelligencia
> >tervezesenek eredmenyekeppen nyilvanultak meg.
> ez az allitas nem igaz, ugyanis
> 1) tessek megfogalmazni azt az alternativ elmeletet ellenorizheto
> formaban (demarkacios kriterium)
> 2) tessek osszevetni a ket elmelet empirikus tartalmat (elfogadasi
> kriterium)
> 3) tessek megmondani, hogy mi alapjan kulonboztetheto meg a ket elmelet
> (donto kiserlet), azaz tessek megmutatni, hogy nem egy ekvivalens
> atfogalmazasrol van szo. (empirikusan ekvivalens elmeletmegfogalmazasok)

Gogy

Szervusz!

> Felado :  [Hungary]
> Idopont: Sun Sep  3 08:13:19 EDT 2000 TUDOMANY #1227
> Egy erdekes kerdes jutott most eszembe, hogy egyaltalan mi iranyitja egy
> tobbsejtu elolenyben a sejt osztodasat? 
Ez az embriologia, es a morfogenezis targykorebe tartozik. Ha jol tudom
az elso sejtosztodasoknal, a petesejtben felhalmozott megfeleo eloszlasu
RNS "iranyitja" a megfelelo osztodasi sikok letrejottet. Kesobb a sejtek
kornyezete (mas sejtek, illetve az azok altal termelt anyagok)
befolyasolhatjak a sejtek osztodasat. Pl. klasszikus pelda a gerincesek
embrionalis fejlodes soran a gerinchur megjelenese, ami a felette levo
koztakarot beturemkedesre keszteti (a sejtjei megnagyobbodnak, es talan
meg osztodnak is), amibol aztan letrejon a velocso, a kezdetleges
idegrendszer.
> Tegyuk fel, hogy van egyes
> tobbsejtu elolenyem, amelyben vegtelen a sejtekosztodasi lehetosege, ez
> akkor egy korlatlan novekedesu eloleny lenne? Lehet, hogy mar ennek
> elkerulesere is fontos a korlatos sejtosztodas?
Ez logikus. Ha egyszer letrejon egy adott szerv, akkor nem folyhat
tovabb a sejtek osztodasa, hiszen akkor egy egyre novekvo meretu dolog
jonne ki belole. Ehhez azonban nincs szukseg arra, hogy a telomerak
leroviduljenek. A sejtek osztodasi ciklusa mas modon szabalyzodik.
Forditott a helyzet. Inkabb arrol van szo, hogy az alapvetoen nem
osztodo sejteket kell ravenni arra, hogy osztodni kezdjenek.

> A masik fontos ujdonsag a specializalodott sejtek. Ezek a sejtek nem
> tudnak osztodni (vajon miert nem?). Kerdes az szamomra, hogy
> szuksegszeru-e, hogy a specializalodott sejt nem tud osztodni, avagy
> csak jelenseg, amely evolucios eredmeny?
Ha jol ertelmezem a kerdest, is-is. Vegyunk egy extrem esetet.
Egy meternyi hosszu neuron a gerincveloben keptelen lenne ugy
ketteosztodni, hogy abbol egy-egy meteres neuron szulessen. Ha
visszadifferencialodna, addig kiesne az a bizonyos funkcio amit ellat,
es nagyon valoszinutlen, hogy ujra fel tudna azt a funkciot venni (a
novekvo axonnak vissza kellene talalnia pl. az egy meterre levo cel
izomrosthoz). Ugyan
ezert valoszinutlen, hogy egyenlotlen osztodassal a neuron sejttestebol
egy differencialatlan sejt lefuzodesevel, es megnovekedesevel egy uj
neuron tudjon differencialodni. Hogyan talalja meg a celpontjat?
Bizonyos sejteknek az ebrionalis fejlodessel egyidejuleg kell megtennie
a megfelelo differenciacios lepeseket, mert mashogy nem megy.
Az embrionalis fejlodesrol viszont elmondhatjuk, hogy van valamifele
kapcsolata a korabbi evolucios fejlodesi lepesekkel. Azaz a
szuksegszeruseg visszavezetheto evolucios okokra.

Az biztos, hogy ez fajta korlatozott osztodasszam inkabb a magasabbrendu
elolenyek sajatja. Az egyszerubb elolenyeknek meg a regeneracios
kepessege is nagyon jo.
Pl. egy egyszeru laposferegbol a kettevagas utan uj laposfereg fejlodhet
(azt nem tudom, hogy mind a ket felebol-e). Nem tudom, hogy hanyszor
lehetne ezt megismetelni vele, megjelennenek-e rajta elobb utobb
valamifele oregedesi tunetek.

Gogy

Horvath Pista wrote:

> Hiszen mar van skalad, mert a 0 az az amikor mindent elhibazol.

Szerintem ha mindent elhibaz valaki akkor -100 koruli eredmenyt erdemel
(vagy ellenkezoleg, + sokat ha feltetelezzuk hogy szandekosan tette:),
hiszen veletlenszeruen (vagy egyszeru strategia, peldaul mindig az elso
valasz valasztasaval) is minden negyedik (vagy otodik, a lehetseges
valaszok szamatol fuggoen) megoldasa jo lesz. 0 helyes valasz eleresehez
mar kitunoen kell erezni hogy mi a rossz valasz:)

Egyebkent volt mar itt szo az IQ tesztekrol, es ugy emlekszem hogy
akkoriban gyakorlatilag konszenzus alakult ki miszerint az IQ teszt csak
egy bizonyos fajta, az uralkodo tarsadalmi reteg altal pozitivnak
tekintett intelligenciat mer...

Ugyanakkor el kell ismerjem hogy bar az IQteszt nem azt meri amit
szerintem altalanos intelligencianak nevezhetunk, amit mer azt eleg jol
csinalja, mert az altalam kitoltott tesztek  +-3 pont szorassal azonos
eredmenyeket adtak.

Talan az is itt hangzott el (ha igen, ne kovezzetek meg plagizalasert)
hogy egyes kis torzsek tagjai keptelenek kitolteni egy IQtesztet mert az
ertekrendszeruk a kollektiv donteshozatalt reszesiti elonyben es minden
kerdest meg szeretnenek targyalni a torzs tobbi tagjaival.

Udv, Sandor

Nagy-nagy koszonet Hrasko Gabornak.
Gondolom igy meg hitelesebb a cafolat, hogy nincs ugy ahogy Zeratul irta:
> Bizonyara sokan tudjatok, hogy az USA egyes allamaiban a darwini
> evolucioelmelet helyett a bibliai teremtestortenetet tanitjak
> hivatalosan.

A "masik" oldalnal viszont Gabor hitele novekedhet e cafolat altal.

Horvath Pista