Sziasztok!
Koszonom sokatoknak az erdeklodest es a biztatast, pedig mar azt hittem,
hogy Jozsi kimoderalta az otletemet. (Bocs Jozsi!) Szoval, harman
vagyunk mar, akik hajlandok kozremukodni a gyakorlati megvalositasban,
es azt hiszem, ez a letszam eleg is. Hamarosan jelentkezunk a honlap
cimevel.
Udv!
Miki ba'

Arany Körút, Blue Lagoon


3. nap június 28. hétfő

Laugarvatn - Geysir - Gullfoss - Kerid - Reykjavik - Blue Lagoon - Laugarvatn

355 km


Ezt a napot a két fő turista látványosságnak szántuk, egy kisebb pihenővel kibő
vítve. Az első számú a Geysir, ami tulajdonképpen több működő és nem működő gej
zírt jelent. A legnagyobb - már nem aktív (1935 óta) - a jelenség névadója, kör
ülötte pedig számtalan kisebb nagyobb "lyuk" található. Van,
amelyik csak pöfög vagy bugyborékol, a Strokkur viszont látványosan kitör és jó
 10 méter magas gőzfelhőt és forró vizet lő ki. Ekkor szétrebbennek és buzgón k
attintgatnak a turisták a fényképezőgépeikkel. Elég nehéz lefotózni, főként akk
or, amikor az erős szél azonnal szétfújja a gőzfelhőt. Egész
izlandi tartózkodásunk alatt itt találkoztunk egyedül igazi tömegturizmussal, k
iépített parkolóval és kiszolgáló épületekkel. Rögtön kiütközött a német és jap
án látogatók szokásos többsége is :-) Belépő nincs, de a zárt területen igyekez
nek óvni a valóban egyedülálló képződményeket.


Alig negyedórányi autózással juthatunk el a Gullfoss-hoz, a leglátogatottabb iz
landi un. "arany" vízeséshez. Az úton találkoztunk néhány elszánt tekintetű bic
iklistával és gyalogossal is. A terep lankás és általában a szél is elég erősen
 fúj. A Gullfoss egy - izlandi viszonylatban - közepes
méretű vízesés, melynek az a különlegessége, hogy az első lépcsője után a zuhat
ag éles kanyart vesz a szemben lévő föld-tábla miatt. Rendkívül látványos (és n
edves), kellemesen végig lehet mellette sétálni. Szerencsére a verőfényes napsü
tésben háttérként a Langjökull fehér púpjai látszottak.


A meglepő (20 C fok feletti) melegben gyorsan nyugatnak vettük az irányt. Egysz
er álltunk csak meg, a közvetlenül az országút mellett található Kerid-nél. Ez 
egy szinte teljesen szabályos ellipszis alakú kráter, melyben majd 50 méternyi 
mélyen csillog a kék víz. Sajnos csak fényképről tudjuk,
hogy a nyár későbbi részében teljesen zöldbe borul az oldala. Most kopár volt, 
de így is lenyűgöző az óriási mélység és a természet alkotta szimmetria.


Selfoss és Hveragerdi városok érintésével átvágtunk egy hegységen Reykjavík fel
é és meg sem álltunk egészen a város központjáig. Egy ideig keresgéltünk egy pá
r hónapja elköltözött utazási irodát, majd némi kérdezősködés és térképnézegeté
s után megtaláltuk és beszereztük a szállásunkat biztosító
szelvényeket (Hotel Edda Open Voucher). Itt találkoztam a második fiatal izland
i lánnyal, aki nagy mosolyogva mesélte, hogy ő bizony már járt Magyarországon. 
Elgondolkoztam, hogy ezek szerint ők járnak hozzánk, csak mi nem tudjuk?


A repülőtér felé autóztunk, hogy eljussunk az összes prospektusban kitartóan re
klámozott Blue Lagoon nevű "strandra". Nem nagyon van magyar megfelelője ennek 
a helynek, hiszen egy gőzforrásokra épült erőmű mellett található fürdő. Az egy
edi hangulatot már a barnás-fekete lávatömbök biztosítják,
ezek között a gőzfelhő felé haladva egyszer csak egy ipartelep félén találtuk m
agunkat. Mint kiderült, helyben vagyunk és fejenként kb. 300

IKR lepengetése után már az öltözőben voltunk. A "medence" közvetlenül a hőerőm
ű sistergő alumínium csövei és kéményei mellett található, egy természetes mély
edés a lávában. Itt fürdőzik a közönség és keni magára a gyógyító fehér iszapot
. Ezt inkább nem próbáltuk ki, mivel volt közte fekete
vulkáni homok is és kissé bizarr látvány volt, hogy ugyanazt azt az iszapot ken
ik az arcuktól kezdve mindenhová, amit a medence széléről és aljáról lehet össz
ekotorni. A víz 32-36 fokos, ami úszkálásra nem nagyon alkalmas, viszont kellem
esen el lehet benne üldögélni. Az öltözőből kifelé jövet az
ajándékboltban minden, a Blue Lagoon-nal kapcsolatos ketyerét megvehettünk voln
a, még az iszapot is kis zacskóban, hogy az otthoni fürdővizünkben is kipróbálh
assuk. Sajnos a gyógyító hatásról nem tudtunk meggyőződni, de állítólag igen né
pszerű. Az egész építmény kezdetleges kiépítettségűnek tűnt,
a 'gyógyszálló" egy barakk volt és alig volt körülötte infrastruktúra.


A fürdőt Délnek haladva hagytuk el, Grindavík irányában. Nem volt túl jó döntés
, de mit sem tudtunk a 427-es és 42-es út mibenlétéről, a térkép megtévesztett 
bennünket. Talán az egyik legkietlenebb és rázósabb két óránk volt ez. Szinte t
eljesen lakatlan területen, végeláthatatlan lávamezőkön át
haladtunk a semmiben, a kavicsos országúton. A gyakran eleredő eső is kellemetl
enkedett, így nagyot lélegezve érkeztünk meg Selfoss-ba, megúsztuk defekt vagy 
nagyobb sérülés nélkül. Hazaautóztunk Laugarvatnba, ahol egy gyors hamburger me
nüs vacsora után utoljára aludtunk.


Az eredeti valtozat fenykepekkel egyutt itt talalhato:

http://www.dream.hu/kosza

"Zita neni" leirasa a szigetrol nagyon jo, csak kiegesziteni
tudom par sorral.
Gran Canaria, SunDay-nal befizetve, aparthotel, felpanzio:
Az indulas Ferihegyrol 1 orat kesett, ez meg elviselheto. A
legitarsasag a Futura volt, az odauton nem tul baratsagos
szemelyzettel, Boeing 737-400-zal. Az itthoni hofuvasok utan
(nov.24) jolesett kiszallni este 10-kor a kb. 25 fokos meleg-
be a Las Palamas-i repuloteren. A telepitett idegenvezeto ott
vart a kijaratnal, busz, transzfer, szalloda (San Agustin, La
Colina). Este fel 12-kor vacsorat mar nem kaptunk, dehat nem
hizokurara jottunk :-)
Az ablak az oceanra nez, nem semmi latvany... Utobb derult ki,
hogy a tobbieke a belso udvarra, az kicsivel kevesbe felemelo
elmeny... A hotel egy sziklan fekszik, a strandra lepcson (157
lepcsofok) lehet lejutni, erdekes fekete vulkani homok boritja.
A viz ugy 20 fokos lehet, elsore kicsit hideg, de amikor sokad-
szor is pofan vag egy hullam, mar mindegy...
San Agustin teljesen egybeepult a sziget deli reszenek kozpont-
javal, Playa de Ingles-szel es Maspalomas-szal. Eleg jok a busz-
jaratok, a taxi sem draga, es nem fo celjuk a turista megkopasz-
tasa (rengeteg van, tobbsegeben Mercedes). Mi a legkenyelmeseb-
bet valasztottuk, autot bereltunk. Egy kisebb auto (pl. Peugeot
106, Opel Corsa) napi 3500-4000 pezeta korlatlan km-rel, csak
tankolni kell (95-os benzin 90 pezeta/l !!!). Nem csinalnak nagy
faxnit az autoberles korul, telefonhivasra hazhoz hozzak a kert
autot, elmondjak, hogy nagyjabol annyi uzemanyagot hagyj benne,
mint ami volt, es ha elmesz, a kulcsot dobd be a recepcion a
postaladaba...
A kozlekedes teljesen normalis, lenduletes, de nem eroszakos.
Senki nem siet, nem ideges, dudalni is csak a belathatatlan ka-
nyarok elott szoktak. Egy nap alatt korbe lehet autozni a szi-
getet, az ut gyonyoru tajakon vezet keresztul. Nem szabad ki-
hagyni a deli oldalon Puerto Rico-t es Mogan-t, meg a nyugati
oldal fantasztikus kilatoit (a tavolban a Teide havas csucsa
latszik Teneriffen).
A sziget fovarosa, Las Palmas nem kulonosebben szep varos, de
egy kirandulast azert meger. Parkolohelyet keresni eleg remeny-
telen vallakozas, viszont sok parkolohaz van a belvarosban. A
kikotot erdemes megnezni, be lehet menni autoval az osszes mo-
lora, a leghosszabb van vagy 5 km.
Amit meg erdemes megnezni: Palmitos Park, 400-fele kaktusz es
rengeteg madar, hatalmas akvarium. A Maspalomas-i homokdunek,
tiszta Szahara (a kozepen nudi).
Az arak nem durvak, az ital kimondottan olcso (0.75-os Bailey's
2000 pezeta korul).

Hirtelen ennyi jut eszembe, esetleges kerdesre szivesen valaszolok.
Udv:
-- 
Gabor - mailto: - http://www.siofok.com/quattro

Aloha!!

        Szoval a hosszu repules utan vegre megerkeztunk ide, a Hawaii
szigetek egyikere (Oahu), ahol Honolulu van. Szallodank a varos egyik
keruleteben volt, aminek a neve Waikiki. Szobank ablakabol sikerult egy
utolso glimpszet kapni a bagyado napfenybol. A kovetkezo nap kaptunk
egy meghivot, ingyenes reggelire. Milyen vendeglato nepek ezek, hat ez
csodalatos. Meg kulon minibuszt is kuldtek szamunkra. Masok is kaptak
meghivot a szallodankbol, s talan feltucaton ultunk be a a kocsiba, ami
egy kis korutra vitt minket. Utkozben megallt egy-egy szallodanal es
felvett meg nehany reggelire meghivott utasokat. Vegul egy szallodanal
mindannyian kiszalltunk a kocsibol. A bejarati ajtonal viragkoszorut
akasztottak a nyakunkba es fenykepet is keszitettek rolunk. Igy
fogadta'k a tobbi vendegeket is. A reggeli elsorangu volt, mindenki
annyit ehetett, amennyit akart. Mar eppen az utolso par falatnal
voltunk, amikor az ajto csondesen bezarult es egy holgy koszontott
minket: ALOHA! (Ez sok mindent jelent: szervusz, szeretlek, hogy vagy,
stb.) Mi ugyancsak igy valaszoltunk: Aloha.
--Koszontesuk nem eleg hangos -- kezdte a holgy -- batran es hangosan
kell ezt mondani. Nem kell felni. Probaljak meg megegyszer.
--ALOHA!-- ismeteltuk sokkal hangosabban.
--Nagyszeru. Egyebkent itt mindenkinek van ideje egy kis beszelgetesre.
Itt nincs surgos munka; a mi filozofiank egyszeru: "hang loose". --
folytatta hozzank intezett beszedjet, szeles mosollyal az arcan.
Megnyugodva iszogattuk kavenkat. Mindannyian ugy ereztuk, hogy tenyleg,
ez az a hely ahol az Elet szinte megall. Milyen baratsagosan beszel
hozzank a holgy. Elmondta, hogy az osei igazi polineziai szarmazasuak, s
ez valahogy meg magasabbra emelte iranta erzett elismeresunket. Szinte
felneztunk hozza, ami nem is volt olyan kulonos, mivel a holgy szeke egy
magas podiumra volt helyezve.
--Mindjart el is mondok egy par jo tanacsot -- folytatta. -- Az
utcan sokan ajanlanak kulonfele turakat; sajnos, azok nem a legjobbak.
Nagyon, de nagyon kell vigyazni, hogy mit erdemes megnezni.
Viszont a kollegam atnyujt mindenkinek egy ivet, amibol konnyen lehet
valasztani igazi jo turakat. 
       Nezegettuk az ivet. Szigetek koruli hajozas=60 font, helikopter
repules a vulkanok felett=120 font, stb. S mindez fejenkent(!).
-- Mit gondolsz -- sugtam Cynthia fulebe -- ugye ez hasonloan hangzik a
morokkoi szabadsagunkra, ahol egy pohar ingyenes tea utan szonyegeket
akartak rank tukmalni?
-- Tenyleg ugy latszik -- valaszolt halkan Cynthia -- jobb ha nem
veszitunk tobb idot; menjunk a magunk utjan.
        Ovatosan felkeltunk es az ajto fele tipegtunk, mialatt a
baratsagos holgy tovabbra is beszelt a "kedvezmenyes" arakrol...
Kisurranva a fenykepezo ember vart reank; sajat kepunk 10 fontert.
-- Koszonjuk, de nem kerjuk -- mondtuk es sietve hagytuk el a reggelizo
helyet.
        Amerikaban azt mondjak, hogy nincs ingyen ebed; ugy latszik,
hogy meg a reggeli sem ingyenes, ha nem vigyazunk magunkra. 
        Delutan egy tanccsoportot neztunk meg. A tancosok elethuen
imitaltak egy szerelmi tortenetet. A tortenet ugy kezdodott, hogy a
ferfiak halaszni mentek csonakjukkal. A holgyek csokokat kuldtek utanuk
es kertek a Teremtot, hogy parjuk hamarosan terhessen vissza. Bajos
mozdulatuk eredetien fejeztek ki a tenger hullamait. Hamarosan
bekapcsoltam a kameramat es sikerult filmre vennem minden mozdulatukat.
(Neha razumoztam a holgyek csipojere is, de a magasra libbeno zold
"levelek" csak feher alsonadragokat mutattak. (:-(( )
         A Hawaii szigeteken az elso "honfoglalok" polineziai-ak
voltak. Rengetegen jottek kis csonakjukkal, de persze nem mindenkinek
sikerult ide erniuk; sokan elvesztek a tengerben. Azok viszont, akik
szerencsesek voltak, itt egy "paradicsom kert"-et talaltak!
Tropikus erdokben orokke zoldelo palmafak kozott meg az eros szelek is
suttogova valnak; szinte enekelnek. Nem csoda, hogy az itt lakok
legfontosabb temaja: szerelem. Ezt fejezik ki enekukkel, tancukkal,
mosolyukkal.        
        Az itteni polineziai nepek csak 7 massalhangzot hasznalnak:
h,k,l,m,n,p,w es 5 maganhangzot:a,e,i,o,u. Pl. Honolulu, Waikiki,
Hawaii; ez utobbi tulajdonkepen ket szo osszetetelebol eredt: Hao=szel
es wai=viz; a Termeszet ket legfontosabb elemje az itt elok szamara.
Honolulu ugyancsak ket szobol all, hono=obol, lulu=vedett, tehat vedett
obol.
        Az akkori nepek hite szerint a vilag eleinte sotet volt, de
kesobb vilagossag jott, majd az istenek leszalltak a foldre. Eleinte
csak novenyek es allatok voltak, s idovel a ferfi (Kumulipo) majd a no
(Po'ele) is teremtodott.
        Harmadnap meglatogattuk a Bishop muzeumot, mivel a helyi nep
eredete minket nagyon erdekelt. Itt felfedeztem a Hawaii gitar
feltalalojanak a fenykepet! Eredetileg egy gitaron (spanyol) jatszott az
illeto. Az o neve: Kekuku Jozsef volt (1874-1932), aki mar 15 eves
koraban ujdonsagokat kezdett alkalmazni a hangszeren. A hurokat magasabb
hidon at feszitette ki, s igy eleinte egy fesuvel, majd kesobb egy acel
ruddal teremtett glisszandokat. Ugyanakkor a hurokat is acelbol
keszultre cserelte at, a pengeto ujjain pedig femgyuruket hasznalt.
Mindez teljesen megvaltoztatta a spanyol gitar stilusat. Azota ezt a
gitart Hawaii gitarnak nevezik.
        Almodozva jottem ki a muzeumbol, ahol egy rovid eso fogadott.
Az eso hamar eltunt es kepzeljetek el mit lattam! Egy oriasi, hatalmas
szivarvanyt, majdnem teljes korben!! Nem csoda, hogy az osszes Hawaii
autok szamtablajan a szamok felett szivarvany van feltuntetve!
        Milyen kar, hogy csak harom napunk volt itt, ahol a szelek
zugasa, a tenger hullamja csak bekerol, szerelemrol, josagrol es igazi
baratsagrol szolt...
        Amikor a repulogep kezdett lassan az eg fele maszni, en csak
sohajtva neztem vissza az eltuno szigetre, halkan ismetelve,
        Aloha,  Aloha ...

                        Imi 

-- 
Kinchesh