A NYELV 0252-ban írta :
>az angol-magyar kéziszótár idegen szavak szótára, ugye?
Én szoktam akként használni. A probléma azonban valójában ott húzódik meg,
hogy az idegen szó két dolgot jelenthet: 1. olyan idegen eredetű szó egy
nyelvben, amelyről az átlagos naiv beszélő érzi idegen voltát (pl. vakáció,
subler, fájl; ezt a típust sokkal szerencsésebb lenne idegenszó-nak, tehát
egybe írni); 2. olyan szó, amely tényleg idegen a nyelvtől (pl. hundred,
jajco stb.). Hogy ez mennyire értelmes distinkció, mutatja, hogy az első
jelentéssel ilyet is tudunk mondani: "idegen szó a magyarban" -- ami
finoman szólva is fából vaskarika lenne, ha szó szerint értelmeznénk.
Érdekes, hogy míg a terminológia nem él ezzel a distinkcióval,
megkülönbözteti -- talán valami enyhén xenofób hagyományból -- az ún.
idegen szókat az ún. jövevényszóktól. Ezek elkülönítésére azonban eleddig
semmilyen nyelvészeti kritériumot nem sikerült találni (talán a legjobb
kísérlet is mintegy ötvenéves, a Nyelvművelésünk főbb kérdései című
kiadványban írt a kérdésről Fábián Pál professzor egy nagyon alapos
feldolgozást a témában), csupán a naiv beszélő intuícióját (ez persze
elvben beletartozhat a nyelvészet által leírandó tudásnak).

Üdv: Attila

A NYELV 0252-ban írta :
>Az Internet viszont igenis tulajdonnev, mert csak egy van belole (a mi
>bolygonkon).  A tulajdonosa az emberiseg.
A tulajdonnévség és az unicitás nem mozdulnak együtt. Istvánból van sok
tízezer, mégis tulajdonnév, a sarkon túli első nyárfából egy van, mégsem
tulajdonnév, de egyszerűbben, egy szóval kifejezhető dologból is lehet csak
úgy, hogy mégsem tulajdonnév jelöli: világegyetem.

>"Resource".  Ez is egy nagyon hasznos szo, amelynek nincs magyar
>megfeleloje -- az "eroforras" nem az igazi. 
Nekem semmi bajom vele, mindig így szoktam használni.

> Altalaban kozos hasznalatu szamitogepekre, printerekre, halozatra,
>adatbazisra hasznalando.
Az a megosztott erőforrás.

>"Application".  Azt hiszem a "felhasznalas" terjedt el,
Nem, az alkalmazás.

==========

Feature. Ha már NYELV, legyen itt a (megkülönböztető) jegy is mint
fordítás. :-)))


Üdv: Attila

Kedves Józsi!

hix.nyelv #252, >:

> Az Internet viszont igenis tulajdonnev, mert csak egy van belole (a mi
> bolygonkon).

Ez nem elégséges feltétel: a "süt a nap" kifejezésben is kis betűvel írjuk a 
"nap"-ot, holott csak egy van a naprendszerben. Sőt, úgyis fogalmazhatnék, 
hogy a magyar szempontjából egyedülisége még súlyosbító körülmény is: 
egyszerűen nincs szükség arra, hogy tulajdonnevet kapjon. 

Véleményem szerint ezeket akkor használhatjuk tulajdonnévként, ha más 
hasonlókkal állítjuk kontrasztba. A nap esetén ez a csillagászat, ahol csak 
egy az égitestek közül, pl. "a Nap egy G2 színképosztályú csillag". Az 
internet esetén pedig, amikor hasonló (hálózatközi) hálózatokkal, pl. "az 
Internet mára már háttérbe szorította a vetélytársait, a BITNET-et, a 
DECnetet, a Fidonetet stb."


> Angolul majdnem mindig nagybetus (de hiszen ok a napok es honapok nevet is
> nagybetuzik). 

Ezzel két lényeges dologra mutattál rá. Az egyik az, hogy különbözik a két 
nyelv felfogása a tulajdonnevekről, így az ottani írási megszokások nem 
vihetők át egy az egyben ide. 

A másik az, hogy angolul is "majdnem mindig" nagybetűs. Az "internet" közszó 
ui. még az Internet előttről, már az ARPANET és a Xerox-hálózat protokollját 
is "internet protocol"-nak hívták, és az "internet packet controller"-ek már 
azojókban is 32-bites "internet address"-ekre továbbították a datagramokat. 
Az "internet" ui. az "inter network" jelzőből alkotott mozaikszó. Ha 
fenntartanánk az "Internet" nagy kezdőbetűs írását, akkor bizony tudnunk 
kellene, hogy mely kifejezésben kell mégis kisbetűvel írni (a Scriptum 
szótára alapján a fentieken kívül meg: "internet" 'bármely hálózatközi 
hálózat [pl. Netware LAN-ok összekapcsolása]', "internet control message 
protocol (ICMP)", "internet protocol details/indicator", "internet router", 
"internet tool" 'hálózatközi [felügyelő, karbantartó, kommunikációs stb.] 
eszköz').

Kedves Józsi!

hix.nyelv #252, >:

> "Application".  Azt hiszem a "felhasznalas" terjedt el, nem lenne jobb
> inkabb az "applikacio" vagy siman "program", ha mar szoftver termekrol
> beszelunk? 

Az én környezetemben az "alkalmazás" kifejezés elterjedtebb. Ez egyébként már 
az angolban is jelentéstapadás eredménye a korábbi "application program / 
package / software"-ból. Így teljesebb alakjában a magyar a "felhasználói 
program(csomag)" kifejezést is használja.

A sima "program" szerintem azért nem jó, mert az "application program" éppen 
a szoftverek egy speciális típusát jelöli, amelyet a célfeladatok megoldására 
és végfelhasználók általi működtetésre terveztek; szemben állva így más olyan 
programtípusokkal, mint az operációs rendszer (operating system), ill. az 
ahhoz készült segédprogramok (utility program), valamint az szoftverfejlesztő 
eszközök (software tool / development kit). Azonban a közbeszédben 
természetesen előfordul a "program", "szoftver", "cucc" stb. elnevezése.


> "Resource".  (...) az "eroforras" nem az igazi. Lehetne esetleg
> "ko:zeszko:z"? 

Lehetne éppen 'közeszköz', de ezt be kellene vezetni, miközben az 'erőforrás, 
forrás; (esetleg) készlet' fordítás már szerintem teljesen bevett lett. És 
szerintem meg is felel, most hirtelen nem is jut eszmbe olyan kifejezés, ahol 
használatánál zavart éreznék.

>Az Internet viszont igenis tulajdonnev, mert csak egy van belole (a
mi
>bolygonkon).  A tulajdonosa az emberiseg.

Es az "emberiseget" miert nem irod nagy betuvel, hiszen abbol is csak
egy van!?

A tulajdonnev es a koznev kozott nem az a kulonbseg, hogy egy van
belole vagy sok, hanem az, hogy egyedi megjelelolesre szolgal-e.
Kovacs Janosbol sok van, megis tulajdonnev, pa'pa'bol egy van
(legalabb is egy idoben), megis koznev.

Ferenc

Kedves joe!

Válasz a 2002. október 12. 11:04-kor kelt levélre:

jvyn> Az Internet viszont igenis tulajdonnev, mert csak egy van belole (a mi
jvyn> bolygonkon).  A tulajdonosa az emberiseg.

Őszintén érdekel (nem csak provokállak), miért gondolod, hogy így van.
Szerintem itt van egy logikai bukfent: internetből egy van, ez igaz,
világháló (kis vével) valóban egyetlen létezik. Mint ahogy
telefonhálózat (távközlési hálózat) is csak egy van, ám senkinek meg
nem fordul a fejében, hogy nagy t-vel írja, és persze még sorolhatnám
mindazokat az összefüggő rendszereket, amikből egy van a bolygónkon és
mégsem írjuk nagybetűvel.

Ugye az evidens, hogy akárcsak a telefonhálózat, az internet is
számtalan cég tulajdonában van, sokan üzemeltetik.

Miért kell hát az egyiket kisbetűvel, míg a másikat naggyal írni? Mi a
logikája ennek?

Gábor